Mintegy 700 ezer magyar töltötte ki online a népszámlálási kérdőívet

Mintegy 700 ezer romániai magyar töltötte ki online a népszámlálási kérdőívet, tájékoztat a Népszámlálás.ro oldal.

Az összeírás önkitöltős szakasza május 27-én, pénteken zárult. A március 14-én kezdődő önkitöltős rész eredetileg május 15-ig tartott volna, de néhány nappal a határidő előtt a „nagy érdeklődésre való tekintettel” az Országos Statisztikai Intézet meghosszabbította egészen május 27-ig.

Az elmúlt időszakban intenzív kampányt folytatott az RMDSZ és a Népszámlálás.ro csapata, hogy már online minél többet kitöltsék, és ne várják meg a személyes lekérdezést, a 2011-es cenzushoz hasonló hagyományos adatfelvételt.

Korábban Barna Gergő, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora azzal magyarázta az online adatrögzítést fontosságát, hogy hagyományos adatfélvétel számlálóbiztosainak a számát alultervezték, míg legutóbbi, 2011-es népszámláláskor százezer számlálóbiztost alkalmaztak, most mindössze körülbelül húszezret. „Ha nagyon alacsony marad az online kitöltés aránya egy-egy településen, akkor nagyon nagy volumenű munka marad a számlálóbiztosokra, és teljesen irreális, hogy le tudják kérdezni a teljes lakosságot. Pedig a cél az, hogy a számlálóbiztosok mindenkihez eljussanak” – nyilatkozta. Számításaik szerint 2011-ben a lakosság 6 százalékát, mintegy 1,2 millió személyt, köztük körülbelül 50 ezer magyart nem sikerült lekérdezni, az adataikat pedig utólag, különféle hivatalos nyilvántartásokból „emelték be” a statisztikákba. Ennek az 1,2 millió embernek a nemzetiségét vagy a felekezetét a mai napig nem lehet tudni.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „versenyhelyzetben vagyunk a románokkal”.

„Ha nem kérdeznek le mindenkit egy-egy településen, akkor nem mindegy, hogy hány magyarnak a nemzetiségét sikerült rögzíteni, ugyanis az etnikai arányokat csak azoknak a száma alapján számítják ki, akik ténylegesen válaszoltak a kérdőívre. Tehát ha egy adott településen a magyarok a románoknál nagyobb arányban töltötték ki a kérdőíveket, illetve nagyobb arányban jutott el hozzájuk számlálóbiztos, akkor helyzetelőnybe kerülhetnek, mert a jelenleginél nagyobbra nőhet a hivatalos arányuk. Ez fordítva is igaz” – magyarázta.

A Népszámlálás.ro legutóbbi, május 24-i tájékoztatása szerint a romániai magyarok részvétele átlag feletti volt. A 41 megyét és a fővárost összesítő rangsorban Hargita a második (67,5%), Kovászna a harmadik (64,2%), Bihar a negyedik (61,3%), Kolozs az ötödik (61,1%), Maros a hetedik (59,4%), Szilágy a tizenegyedik(56,4) és Szatmár a tizennegyedik (55,7%) helyet foglalta el. A rangsorolást egyébként Brassó megye vezette 67,9%-kal.