Magas a funkcionális analfabetizmus aránya a romániai diákok körében

2022. május 18. – 11:19

Magas a funkcionális analfabetizmus aránya a romániai diákok körében
Fotó: Josefa nDiaz / Unsplash

Másolás

Vágólapra másolva

Értik a szavakat, de nem képesek értelmezni a jelentésüket egy adott mondatban. Egyesek ismerik ugyan a Pitagorasz-tételt, de nem tudják, mire való. Sokan nem tudják, hogyan kell követni az egyszerű utasításokat – egy friss felmérés szerint a funkcionális analfabetizmus a romániai tanulók közel felénél kimutatható.

Az oktatási eredmények javítását célzó digitális platform (BRIO) által végzett legutóbbi országos műveltségi felmérés eredményei szerint a romániai diákok 42%-a nem tudja értelmezni az információkat és nem tud ezekről önállóan gondolkodni, írja a Szabad Európa román kiadása.

Ez az eredmény egyébként összhangban áll a PISA-teszteken elért eredményekkel (ez egy nemzetközileg szabványosított felmérés, amely azt vizsgálja, hogy a diákok mennyire képesek megérteni egy szöveget, és hogy milyen mértékben képesek összefüggéseket felfedezni a különböző tantárgyak között). Bár a probléma nem újkeletű, úgy tűnik, hogy még nincsenek konkrét elképzelések a megoldására.

A BRIO tanulmánya szerint a diákok 42%-a nem képes megérteni egy szöveget, és csak 11%-uk (minden tizedik tanuló) tesz szert kielégítő szintű szövegértési képességre a tanulmányai befejeztéig.

A műveltségi jelentést egy országos szintű teszt eredményei alapján állították össze, melyben több mint 47 000 tanuló képességeit tesztelték.

Ovidiu Pânișoară, a Bukaresti Egyetem Pszichológiai és Neveléstudományi Kara Tanárképző Tanszékének igazgatója szerint a helyzet nem fog változni mindaddig, amíg nem hajtanak végre megfelelő változtatásokat az oktatási rendszerben.

„Nem alapvető dolgokat változtatunk meg, hanem csak kozmetikázunk. Ezek nem mélyreható változások, még ha a felszínen mélyrehatónak is tűnnek” – fejtette ki.

Az oktatási szakértő szerint a romániai tanügyi rendszerben maga a tanterv nem megfelelő, melynek alapján a tankönyveket összeállítják.

„Még mindig rendkívül nehézkes tankönyveket használunk, amelyek oda vezetnek, hogy a gyerekek mechanikus módon tanulnak. A probléma az, hogy a legtöbb tanár ehhez a módszerhez fordul, mert ez a legpraktikusabb, ha túl sok anyagot kell leadni.

A tanároknak nincs idejük magyarázni” – mondta Pânișoară.

Elmondta, az a gyerek nem tekinthető funkcionális analfabétának, aki képes megérteni egy szöveget, és tudja, hogyan kell alkalmazni azt különböző kontextusokban, és hogyan lehet belőle alapvető információkat kinyerni.

„Amikor nekem, mint tanárnak, túl sok anyagot kell leadnom, nincs időm magyarázni. A gondolkodási stratégiák nem velük születnek, hanem fokozatosan alakulnak ki. És csak akkor alakulnak ki, ha magyarázol a gyereknek, és segítesz neki megérteni dolgokat” – részletezte Pânișoară.

„A gyerekek megtanulják a Pitagorasz-tételt, kívülről tudják, de nem értik, mert senki sem magyarázza el nekik. A tanár pedig áttér a következő tételre. És ez nem a tanár hibája. Mindeddig nem biztosítottunk lehetőséget a tanároknak, hogy legyen elég idejük a gyerekekkel foglalkozni. Miért működnek a dolgok más országokban? Mert a tanterv úgy van felépítve, hogy a gyerek apránként fejlődik azáltal, hogy megért bizonyos dolgokat” – tette hozzá.

A portál idézi Lidia Mîrzacot, a Câmpulung Moldovenesc-i faipari iskola román nyelv és irodalom tanárát, aki szerint

a funkcionális analfabetizmus terjedéséhez az is hozzájárul, hogy a tanügyi rendszer az oktatók esetén a teljesítményt értékeli, és nem azt veszi figyelembe, hogy a diákok többsége miként fejlődik.

„Egy tanuló nem végezhetné el az I-IV. osztályt anélkül, hogy tudjon rendesen olvasni és hogy ismerje az alapvető matematikai műveleteket. De olyan az oktatási rendszerünk, hogy a tanár figyelme a teljesítményre összpontosul, ezért mindössze 3-4 gyerekkel dolgozik, mert ezt értékelik. A teljesítményt jutalmazzák, elfelejtve, hogy a cél a tömegoktatás lenne” – érvelt Mîrzac.

A tanár szerint az oktatók a teljesítményért kapnak érdemjegyeket, nem pedig a tanulók előrehaladásáért.

„Az osztályozó lapon az elérhető 150 pontból mindössze 10 pont jár a tanulói előrehaladásért. Tehát, ha a tantárgyolimpiákon megszerzett diplomákért járnak inkább a pontok, akkor milyen motivációval rendelkezik a tanár? Érdemjegyet kapnak a tanárok még akkor is, ha is az összes diákjuk megbukik az érettségin” – tette hozzá.

Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter szerint a funkcionális analfabetizmus ellen a Klaus Iohannis elnök által 2018-ban indított „Művelt Románia” című program keretében kívánnak fellépni.

A „Művelt Románia” program céljai között szerepel többek között, hogy „legalább 50%-kal csökkentse a funkcionális analfabetizmus jelenlegi arányát, hogy 2030-ra ez az arány maximum 20%-os legyen”. Nem pontosítja viszont azt, hogy ezt a felére csökkentést pontosan milyen programok révén érik el.

A program céljai közé tartozik az is, hogy 2030-ra minden tanár rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, beleértve a digitális eszközökkel való oktatást is.

Ovidiu Pânișoară szerint a megoldás a funkcionális analfabéták arányának csökkentésére az iskolai tantervek és tankönyvek átdolgozásában rejlik, hogy a tanároknak legyen idejük építkezni.

„A mai gyerekeknek nagyon sok információforrás áll a rendelkezésükre, és ha nem sikerül lekötni őket, akkor unatkoznak. Ráadásul most ott tartunk, hogy a tanároknak nincsenek meg az eszközeik, olyan, mintha azt kérnénk tőlük, hogy vegyenek részt az olimpián, de csak egy felfújható gyerekmedencét biztosítunk nekik” – szemléltette az egyetemi oktató.

Úgy vélte, ha a tanároknak több idő áll majd a rendelkezésükre, és tiszteletben tartanak bizonyos oktatási lépéseket, szinteket, a helyzet megváltozik.

„Az iskolának nem az anyag kívülről való megtanulása, a magolás kell a célja legyen, hanem a gondolkodási készség kialakítása, ezzel lehet csökkenteni a funkcionális analfabetizmust” – tette hozzá Pânișoară.

Lidia Mîrzac rámutatott, hogy az elmúlt 10 évben Romániában nem alkottak meg semmilyen programot a funkcionális analfabetizmus leküzdésére, és az iskolai tanterveket sem változtatták meg oly módon, hogy a probléma megoldásához hozzájáruljanak.

„Nincsenek külön programok az írás-olvasás elsajátítására. Csak a jelenséget látjuk, hogy úgy jönnek a gyerekek kilencedik osztályba, hogy nem tudnak olvasni. Körülbelül négy évvel ezelőtt egy tanítónő segítségét kértem, mert én tanárként nem tudom, hogyan tanítsam meg őket olvasni, de a tanítónő kétségbeesetten azt állapította meg, hogy a diákok nem értik a negyedikes szöveget sem” – fejtegette.

A tanárnő leszögezte: a funkcionális analfabetizmus elleni küzdelmet az elemi osztályokban kell kezdeni.

„Szerintem a probléma gyökerei nagyon mélyre nyúlnak. Amíg nem helyezünk hangsúlyt a tanítóra, aki a ceruzát a gyerek kézbe adja, addig semmi sem fog változni, ezen a szinten kell dolgozni” – vélekedett a romántanár.