Székely Nemzeti Tanács: Székelyföld nem kér Putyin csecsen békefenntartóiból

2022. május 04. – 10:30

Székely Nemzeti Tanács: Székelyföld nem kér Putyin csecsen békefenntartóiból
Csibi Barna a Putyint éltető budapesti tüntetésen – Forrás: Facebook/Orosz hírek

Másolás

Vágólapra másolva

A székely közösség érdekeivel ellentétes, buta kijelentéseket tett Csibi Barna a múlt hétvégi oroszbarát és ukránellenes budapesti tüntetésen, ahol többek között arról beszélt, hogy a székelyföldiek örülnének Putyin csecsen békefenntartóinak – nyilatkozta a Transtelexnek Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban is elhatárolódott azoktól, akik szerint az SZNT orosz segítségre számíthat célkitűzései eléréséhez. Nem véletlenül.

Többek között az „Örülnénk Putyin békefenntartóinak Székelyföldön is” címmel jelent meg tudósítás a magyarországi sajtóban a budapesti Szabadság téren tartott hétvégi tüntetésről, amelyen mindössze 100-150 ember gyűlt össze a szovjet emlékműnél kiállni az Ukrajnát lerohanó Oroszország mellett. A Facebookon gyorsan terjedő és agyonkommentált cikk szerint a tömegből hangzott el a címben kiemelt kijelentés, pedig a demonstráció egyik szónokától, a hallgatóságának „csíkszeredai székelyként” bemutatkozó Csibi Barnától származott. Attól a Csibi Barnától, aki már jó ideje nem Székelyföldön él, és akitől a székelyföldi autonómia ügyét felvállaló Székely Nemzeti Tanács is elhatárolódott. A szervezet elnöke, Izsák Balázs ugyanis értésünkre adta: szerinte viccnek is rossz Putyin békefenntartóit Székelyföldre hívogatni.

A csíkszeredai pénzügyőrségtől 2011-ben elbocsátott Csibi Barna neve az Avram Iancu-bábus akciójáról vált ismertté Romániában. A férfit előbb rasszista, fasiszta és idegengyűlölő nézetek terjesztéséért, majd idegengyűlöletre való felbujtásért és revizionista eszmék terjesztéséért (többek között Nagy-Magyarország pólók árusításáért) állították bíróság elé 2015-ben, majd 2018-ban jogerősen 16 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Távollétében, mert a Székely Gárda alapítója 2013-ban Kárpátaljára költözött, ahol – bevallása szerint – a „Ruszin Kárpátalja Köztársaságban” élő magyarok jogaiért küzdött. Időközben többször felbukkant Budapesten is, ahol egy román zászló szétszaggatásával hívta fel magára ismét a figyelmet.

„A csecsenek a testvéreink, ugyanis ők is hunok”

Csibi Barna a világjárvány idején oltásellenes tüntetéseket is szervezett Magyarországon, és bevallottan az eszmetársává vált a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) volt szenátorának, a magyarellenességéről is ismert és szintén oroszbarát Diana Șoșoacănak. A Szabadság téren tartott szónoklatában az ukrajnai háború kapcsán is többek között arról beszélt, hogy szerinte „a vírusfasiszták átcserélték az oltásos profilképeiket ukrán zászlósra, a közösségi média hirtelenjében az orosz-ukrán konfliktusról szóló híreket kezdte cenzúrázni, mint ahogy korábban tette a Covid-fasizmus mögött meghúzódó világpolitikai trendek leleplezésével”.

Arról is beszélt, hogy szerinte a hirtelen „világkedvencé” váló ukrán állam 31 éves történelme alatt letagadta a kárpátaljai népszavazást (1991-ben), felrobbantotta a KMKSZ-irodát, meggyalázta a Vereckei-emlékművet, parttalan nacionalizmus mutatott be, apartheid-jellegű, minden más nyelvet ellehetetlenítő nyelvtörvényt hozott, miközben a kisebbségek elnyomása, atrocitások, agresszivitás jellemezte, aminek a következménye a civil tüntetők meggyilkolása Odesszában, oroszellenes népirtás a Donbaszban, és „az újfasiszta elmebaj” lett.

Csibi követelte a magyar-ukrán államközi alapszerződés felülvizsgálatát, miután felsorolta annak összes pontját, amelyeket szerinte ukrán részről sorra megszegtek. „Nézzétek meg ezt az ukrán-magyar alapszerződést, fizetek egy Csíki Sört annak, aki egyetlenegy pontot is mutat, hogy az ukrán fél ne szegte volna meg” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a parlamentbe frissen bejutott Mi Hazánk mozgalom akár kezdeményezhetné is a magyar-ukrán alapszerződés felülvizsgálatát.

Beszéde végén kitért a romániai népszámlálásra is. Ez szerinte alkalmat nyújt arra, hogy magukat nem magyarnak, hanem székely nemzetiségűnek vallva a székelyek a statisztikákban megjelenő, önálló nemzetként, népként nyilvánuljanak meg, és ekként a nemzetközi jog alanyává váljanak. Erre hivatkozva pedig egy székely nemzetgyűlésen proklamálhatnák a függetlenségüket. „Azon (a nemzetgyűlésen – szerk. meg.) bizony a Spetznaz békefenntartókat nagyon szívesen látnánk (…) De igényesebbeknek akár csecsen békefenntartókat is küldhet, mert a csecsenek a testvéreink, ugyanis ők is hunok” – mondta Csibi, „Szlava Putyin!” felkiáltással zárva beszédét.

Izsák Balázs: a székelység érdekével ellentétes, amit Csibi mond

„Nem hiszem, hogyha valaki provokatív módon olyan dolgokat mond, ami a székelység érdekével ellentétes, azt nekünk népszerűsíteni kellene” – jelentette ki Csibi Barna budapesti beszédére reagálva a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Izsák Balázs a Transtelexnek hangsúlyozta, Székelyföld autonómiáját az SZNT alkotmányos eszközökkel, a román parlamentben, sarkalatos törvény útján akarja elérni. „A békében és a biztonságban vagyunk érdekeltek. Ez minden dokumentumból kiderül” – jelentette ki.

Izsák Balázs szerint a Csibi Barna budapesti beszéde nem szolgálja a székely autonómia ügyét, mint ahogy nem szolgálták a korábbi megnyilvánulásai sem.

Emlékeztett: az SZNT azért akar autonómiát Székelyföldnek, hogy meglegyen az intézményes garanciája a székelység magyar nemzeti önazonossága megőrzésének. „Én nem tudok mást mondani, mint amit elfogadtunk, ami a dokumentumainkban benne van. Örvendenék, hogy ha normálisabb körülmények között beszélgethetnénk erről, és nem pedig valamilyen butaságra reagálva” – fogalmazott az SZNT elnöke.

Izsák Balázs egyébként korábban még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy az SZNT orosz segítségre számít a célkitűzései elérésében. Irritálta, amikor nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés beiktatásához szükséges aláírásokat gyűjtő írdalá.hu kampánycsapat vezetője, Pesty László azt nyilatkozta: a kezdeményezés sikeréhez hozzájárulhat, ha Moszkva az ügy mellé áll. Akkor az SZNT egy közleményt is kiadott, amelyben – bár Pesty Lászlót nem nevezte meg –, a székelyföldi szervezet gyakorlatilag elhatárolódott a budapesti filmrendezőtől.

A székelyföldi autonómia ügyét a programjában felvállaló RMDSZ korábban többször is határozottan elítélte Ukrajna orosz megtámadását. Legutóbb a román parlamenti küldöttség tagjaként Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető támogatta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének azt az állásfoglalását, amelyben a strasbourgi székhelyű testület különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonására. „Az orosz hadsereg háborús bűntetteket követ el az ukrán lakosság ellen. A huszadik század során számos, az ártatlan lakosságot sújtó kegyetlenséget láttunk, de ne felejtsük el, hogy a második világháború után életre hívott Nemzetközi Katonai Törvényszék Nürnbergben a náci Németország vezetőinek felelősségét vizsgálta a háború szörnyűségeiben. Az emberiesség elleni bűncselekmények nem maradhatnak következmények nélkül” – nyilatkozta az RMDSZ politikusa.

Veszélyes ábránd Putyin segítségére számítani

Izsák Balázsék bizonyára tisztában vannak azzal, amivel Csibi Barna és esetleges társai nem: ártalmas illúzió, hogy az orosz birodalmi törekvések, Ukrajna megtámadása bármibe is az erdélyi magyar közösség ügyét szolgálná, és veszélyes ábránd Vlagyimir Putyin segítségére számítani. Amint az uh.ro-n három hete megjelent írás is kifejti: az orosz birodalomnak érdekei vannak, nem barátai, Magyarország és a magyarság pedig nem barát, hanem „az ellenség csapatában játszik”. Szerzője, Buzás Ernő felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz felfogásban a kisebbségi jogok is egyedül az orosz kisebbséget illetik meg, otthon elnyomják a kisebbségeket, máshol pedig egyszerűen eszközként használják.

A szerző példaként említette, hogy az abházok és a jászokkal rokon oszétok csak arra jók az oroszoknak, hogy Grúzia területén csapatokat tartsanak fenn, és a befagyott konfliktuszónák által erőszakosan befolyásolják az országot. Máshol Moszkva a kisebbségeket az ország megosztására használja, ezért tiltották be a Kreml szócsöveit és tartanak fenn saját orosz nyelvű médiát a balti országok.

„Ha az oroszok kontrollálnák Ukrajnát, a kárpátaljai magyarokat, az ukrajnai románokat és lengyeleket is, úgy kezelnék az oroszok, mint a krími tatárokat: ellenségként. Nem kellene sok idő ahhoz, hogy a három, EU-ban levő anyaországú kisebbséget ötödik hadoszlopként tekintsék. A krími tatárok vezetőit és aktivistáit éjjel rabolják el maszkos rendfenntartó egységek – képzeljük el, akkor mi várna NATO és EU tagállam nyelvén beszélőkre”

– írta az alaposan argumentált elemzéseiről ismert szerző.

Buzás Ernő szerint az orosz titkosszolgálatok voltaképp egy nyitott kaput láttak abban, hogy a trianoni trauma mai napig nagyon fontos meghatározó elem a magyarok számára. Mivel a lengyelekkel és románokkal szemben a magyarok hajlamosak úgy tekinteni a fennálló világrendre, mint egy velük ellenséges, igazságtalan helyzetre, az oroszok hasonló szemlélete termékeny talajra lelt.

„Az orosz, gazdag szovjet múltú információs hadviselés Magyarországban egy eszközt látott, és meg is ragadta a lehetőséget. (…) Ezt pedig engedte a magyar vezetés, annak ellenére, hogy a nemzet érdekeivel ellentétes, és a legszorosabb szövetségeseinket is elfordítja tőlünk. Erdélyben pedig különösen veszélyes lehet, mivel a román nacionalista oldal többé nem megalapozatlanul állíthatja mindenkinek, hogy idegen érdekek felé fordul a magyar kisebbség” – állapította meg az uh.ro munkatársa.

Csibi: Izsák Balázs az, aki a székelyek érdekei ellen dolgozik

Csibi Barnát megkérdeztük: a fentieket is figyelembe véve, miért szolgálja a székelyföldiek vagy tágabban az erdélyi magyarok ügyét, ha a páriának minősülő Oroszországot és Putyint dicsőíti? A bevallása szerint jelenleg állandó budapesti lakhellyel rendelkező csíkszeredai férfi a Transtelexnek kijelentette: őt elsősorban nem a székelyföldi magyarok és az erdélyi magyarok sorsa foglalkoztatja, mert „ők sajnos 30 év alatt sem értették meg a nemzetközi jog logikáját, az önrendelkezési jogérvényesítés munkamenetét, ha magukat továbbra is magyarnak vallják, például a mostani népszámláláson”.

Azt mondta: őt kifejezetten a székely identitásúak érdeklik, akiknek szerinte jó hír, hogy a kelet-ukrajnai oroszoknak sikerült az önrendelkezési jogukat érvényre juttatni, népszavazással döntöttek Donyck, Luganszk Krím területének hovatartozásáról, és erre készül Herszon és Harkov is. „Ennyit akar szerintem minden székely is, aki a saját érdekét felismeri: legyen népszavazás Székelyföld politikai hovatartozásáról vagy akár függetlenedéséről, ez minden székely érdeke álláspontom szerint” – jelentette ki.

Így szerinte nem ő, hanem Izsák Balázs dolgozik a székelyek érdekei ellen azzal, hogy a romániai népszámláláson önazonosságuk megtagadására szólította őket. „Lehet-e annál ellentétesebb dolog a székelyek érdekénél, mint a puszta létük megtagadása?” – fogalmazott. Az önrendelkezéshez való jog szerint nem lehet ellentétes a székely érdekkel. „Minden nép természetes, alapvető érdeke a túlélés, és ehhez a jogi környezet, saját, akár nemzetközi, kollektív jogainak maradéktalan ismerése, és érvényre juttatása” – jelentette ki.

Arra a kérdésünkre, tisztában vagy-e azzal, hogy ebben a háborús légkörben milyen visszhangja van a Budapesten elhangzó kijelentéseinek Bukarestben, azt válaszolta: mivel a székelyek „soha nem méltóztatták” őt semmilyen közéleti szerepvállalásra felkérni, nem a székelység nevében beszélt a tüntetésen, hanem a saját maga nevében. „Ha azonban az én érdekem a többi székely érdekével találkozik, annak csak örvendek” – mondta Csibi.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!