Dîncu: orosz dezinformáció, hogy román zsoldosok harcolnak Ukrajnában

„Oroszország naponta előhozakodik egy ilyen témával, amit aztán felerősít, hogy végül mindenki erről beszéljen. A romániai zsoldosok témája is egy ilyen szaftos téma, amin a közvélemény elcsámcsoghat vagy hüledezhet”- jelentette ki kolozsvári látogatásán Vasile Dîncu.

Szerinte nyilvánvaló, hogy propagandáról van szó, hiszen jelenleg a világ egyetlen állama sem képes megmondani, hogy éppen kik és hányan harcolnak Ukrajna területén.

„Lehet, hogy inkább oroszok vannak ott, nem?” – ironizált a miniszter és hozzátette: neki elképzelése sincs, az oroszok honnan vették a zsoldosokra vonatkozó számokat.

Szerinte ez a dezinformáció két dolgot szolgál:

• egyrészt arra jó, hogy a saját lakosságának megmutassa, hogy Oroszország mindenkivel harcol, a NATO-val is. Vannak egész magas rangú tisztségviselők, akik bejelentik, hogy a NATO-val állnak hadban” – ezek az üzenetek többnyire „belső használatra” vannak szánva, az orosz lakosság irányába.
• Másrészt a célzott ország közvéleményének szólnak, hogy elhitessék, az illető állam katonailag nem semleges a konfliktusban. Dîncu szerint az egész kelet-európai térség közösségi médiája tele van ilyen és hasonló dezinformációkkal, mert így szeretnék a közvéleményt rávenni, hogy nyomást gyakoroljanak a környező államok kormányaira.

„A nyilatkozatok a hibrid háború részei. Nagyon régi módszerek ezek” – mondta a védelmi miniszter.

„Az viszont igaz, hogy fontos állam vagyunk, és biztonságot szolgálatunk a térségben. Jelentőségünk van. Ezt el is ismerjük. De nem ebben az értelemben, nem szolgáltatunk zsoldosokat. A román állam nem szolgáltat zsoldosokat”

– jelentette ki a tárcavezető. Elmondta, egy olyan álhír is terjedőben van, miszerint a román katonák menekülnek a hadseregből, tömegesen mondanak le, ami szintén nem igaz.

Katonai adományokat készítenek elő egy törvénymódosítással?

A védelmi miniszter szintén újságírói kérdésre tisztázta azt is, hogy ellentétben a terjedő hírekkel, Románia nem azért készül egy törvénymódosításra, hogy a katonai javai egy részét adományként odaadjon a szomszédos államnak,

csak felgyűlt egy csomó leselejtezendő dolog.

„Tulajdonképpen egy formális változtatásról van szó, egy 1998-as sürgősségi kormányrendeletről, ami akkor keletkezett, amikor még NATO tagállamok sem voltunk. Egy általános módosításról van szó, ami lehetővé teszi, hogy abból a tartalékból, amelyet a védelmi minisztérium kezel, különböző javakat kivegyenek és másokkal helyettesítsenek. A leselejtezett javakból esetleg van olyan is, amit adományozni lehet, a lényeg, hogy legyenek leselejtezve” – jelentette ki Vasile Dîncu.

A védelmi miniszter pontosította, hogy nem katonai segítségnyújtásról szól, mivel nem emberélet kioltására alkalmas eszközökről, nem hadianyagról van szó. Hozzátette, eddig is történtek leselejtezések, de mindig különleges törvénykezés következtében, például golyóálló anyagokat cseréltek egy időben.

Az Ukrajnának küldendő adomány, amiről a miniszterelnök nyilatkozott kedden, nem fegyverekről és hadi felszerelésről szól, hanem kimondottam humanitárius segélyezésről – jelentette ki, majd hangsúlyozta: Románia katonailag nem segít Ukrajnának.

Ha többé nem repülnek a MIG-ek, akkor odaadják az ukránoknak?

Erre a kérdésre a védelmi miniszter elmondta, hogy egyelőre ilyen megkeresés nem is érkezett, de amúgy sem merült fel.

Egyszerűen az történt, hogy egy vizsgálat következtében elrendelték, hogy a MIG repülőgépek ne szállhassanak fel többé. Meglátása szerint jelenleg nem is igazán indokolt MIG-eket használni, mivel a 22 Eurofighterrel – amelyet külföldről szereztek be –, illetve más eszközökkel képesek ellátni az ország légterének a védelmét.

„Az utóbbi időben sok baleset történt a MIG-ekkel. Közismert, hogy az utóbbi 26 évben összesen 26 MIG vadászgép zuhant le” – indokolta Vasile Dîncu a MIG-ekre vonatkozó döntést.

Elmondta, hogy minden gépet ellenőriznek felszállás előtt, de mivel a MIG-ek régi gépek, minden elővigyázatosság ellenére történtek balesetek, éppen ezért megtörténhet, hogy az összeset lecserélik. Annál is inkább, mert a nyugati államok, és a NATO elvárja, hogy korszerűbb védelmi felszereléssel rendelkezzen az ország, így le kellene cserélni a 40-50 éves gépparkot – egészítette ki.

Hozzáfűzte, egy katonai vezetőnek két dolgot kell szem előtt tartania: az emberei biztonságát, és az ország légterének védelmét. A MIG-ekre vonatkozó felszállási tilalom éppen ezt a célt szolgálja.