Kritizálják a szakértők az új mezőgazdasági stratégiát, amiért a multiknak kedvez a kistermelőkkel szemben

2022. április 13. – 16:25

frissítve

Kritizálják a szakértők az új mezőgazdasági stratégiát, amiért a multiknak kedvez a kistermelőkkel szemben
Fotó: Emiel Molenaar / Unsplash

Másolás

Vágólapra másolva

Az ipari mezőgazdaság súlyos szociális és természetvédelmi problémák okozója, ezért a gazdák érdekeit védő szervezetek, a méhészek és a zöldek az Európai Bizottsághoz fordultak.

Hiába dolgoztak a szakmai egyesületek azért, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) Romániában megoldást nyújtson a valós gondokra, a mezőgazdasági minisztérium nem vette figyelembe a javaslataikat. A civilek ezért most Brüsszelben lépnek fel.

Mint mondják, Romániában a legsúlyosabb szociális problémák egyike, hogy az őstermelők, a kis területen gazdálkodók sorra adják fel a farmjaikat, és milliószám mennek külföldre napszámosmunkára, ahol sokszor jogaik figyelmen kívül hagyásával, embertelen környezetben dolgoztatják őket. A gondot jórészt a mezőgazdasági nagybefektetők okozzák, akik kiszorítják a gazdálkodókat a piacról. A multik dominanciájához pedig nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági támogatási rendszer, mely őket részesíti előnyben a kistermelőkkel szemben. A nagybefektetők túlzottan gépesített, rengeteg vegyszert használó, a régebben mozaikos tájakat homogén kultúrákká alakító eljárásai ugyanakkor a legsúlyosabb környezetvédelmi problémák okozói is. Ennek ellenére a román mezőgazdasági minisztérium továbbra is a multikat támogatná a kisgazdákkal szemben – sérelmezik a civil szervezetek.

2023-tól új, 7 évre szóló mezőgazdasági támogatási ciklus kezdődik az EU-ban, az irányelveket, támogatási rendszereket meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) most készül. Tavaly alkották meg uniós szinten a stratégiát, ehhez illeszkedve kell kidolgozniuk a tagállamoknak a saját stratégiáikat. Ezeket az országos terveket be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz, és jóváhagyást kell szerezni rájuk, akár további alkuk révén, hogy legkésőbb az év végig érvénybe léphessenek.

Románia február végén nyújtotta be ezt a dokumentumot, viszont több elismert szakmai szervezet is csalódottságának adott hangot, amiért nem vették figyelembe a javaslataikat. Közös állásfoglalásukban kifejtették, az új román Nemzeti Stratégiai Terv (PNS) több szempontból rosszabb, mint az előző volt, holott a jelenlegivel sincsenek megelégedve. Az Eco Ruralis Egyesület, az ADEPT Alapítvány, a WWF Románia, a Milvus Egyesület és a Romapis alakított egy szövetséget, és közösen igyekeztek képviselni a gazdák, a méhészek, a mezőgazdasági munkások és a természet érdekeit az elmúlt több hónapos tervezési folyamat során.

Mint írták, novemberre elkészült egy verzió, azonban ekkor miniszterváltás történt, az új tárcavezető pedig lesöpörte az asztalról a dokumentumot, és lényegében elölről kellett kezdeni a munkát. Azonban hiába jöttek javaslatokkal, ezek nem kerültek be a PNS-be.

„A Mezőgazdasági Minisztériumot nem érdeklik sem a kisgazdák, sem a környezet.

A kistermelők érdekeit képviselő, valamint természetvédelmi szervezetek által megalakított PNS Koalíció felhívja a figyelmet arra, hogy a 2023- 2027-es Nemzeti Stratégiai Terv felületesen kezeli hazánk olyan égetően fontos igényeit, mint a kis- és családi gazdaságok életképessége és a természeti erőforrások kezelése. Románia, a rendelkezésre álló mintegy 16 milliárd eurónyi támogatási és pályázati alapot kezelő PNS-n keresztül kívánja gyakorlatba ültetni az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakpolitikát, amely így döntő hatással lesz az élelmiszertermelésre és a romániai vidéki közösségekre.

Fotó: Quaritsch Photography / Unsplash
Fotó: Quaritsch Photography / Unsplash

A minisztérium következetesen, az egyeztetések összes szakaszában figyelmen kívül hagyta azokat a javaslatokat és megoldásokat, amelyeket a fentebb említett szervezetek állítottak össze különböző tanulmányok, valamint szakmai és terepi tapasztalataik alapján. Nem mellékesen a Mezőgazdasági Minisztériumnál mindeddig süket fülekre talált minden eddigi megkeresésünk, amelyek során arra kértük a szakminisztériumot, hogy vitassa meg velünk a kérdéses pontokat. Ennek folyományaképpen, a következő 7 évben – amely kritikus időszak lesz az élelmiszerbiztonsági és a klímakrízis szempontjából egyaránt – Románia nem fogja tudni teljesíteni azokat a célokat, amelyekre a Közös Agrárpolitika (KAP) és az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) kötelezi. Így továbbra is sebezhetőek maradnak a kistermelők és olyan, környezet- és természetvédelmi szempontból fontos, ugyanakkor a mezőgazdasági termelésre is kiható ökoszisztémák és fajok, mint az erdők, gyepek, vadon élő madarak vagy a beporzók.

Mindezeken felül, a PNS tervezet jelenlegi formájában tovább erősít majd olyan folyamatokat, mint a talajok leromlása, a növényvédő szerek használatától való függés, a vizes élőhelyek (és ezen belül a Duna-delta) nem megfelelő kezelése. Ezek a folyamatok tovább csökkentik a talajok szénmegkötő kapacitását és így hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez” – írták közös állásfoglalásukban.

A civil szervezetek négy fontos problémakört emelnek ki.

1. Szociális téren sérelmezik, hogy a Nemzeti Stratégiai Terv nem fektet kellő hangsúlyt az agrárszektorban dolgozók jogaira (ezen belül a szezon- és vendégmunkások) biztonságos munkakörülményeire, illetve szociális és egészségügyi alapellátáshoz való jogaira. Ahogy az önszerveződéshez fűződő jogaikra sem, és nem lép fel a hátrányos megkülönböztetés és a kizsákmányolás ellen. Mint rámutatnak, ez különösen hangsúlyos kérdés Románia esetében, mivel EU-s szinten a mezőgazdasági szektorban romániaiak dolgoznak a legnagyobb számban.

Az új, uniós szintű stratégiának (KAP) egyébként az egyik pozitívuma, hogy igyekszik szociális téren is szabályozásokat bevezetni, hogy javítsa a dolgozók munkakörülményeit. A gond viszont az, hogy mindössze ajánlásokat fogalmaz meg, de nem teszi kötelezővé ezek átültetését a tagországi szinten megalkotott stratégiákba.

2. A gyepeket, mint írják, a jelenlegi PNS-javaslat „abszolút hátrányosan kezeli”, holott

a gyepek „biológiai sokféleség és a klímavédelem szempontjából a legfontosabb mezőgazdasági területek”.

Megjegyzik, teszik mindezt olyan körülmények között, hogy Románia az EU-csatlakozáskor vállalta, hogy megtartja a létező gyepeket, de ennek ellenére 2007-2019 között 46.000 hektár gyepterületet veszített el. Kifogásolják, hogy az új tervből kikerültek az eddig elérhető agroökológiai támogatási programok. Kivéve az ún. magas természeti értékű gyepterületekre (High Nature Value – HNV) vonatkozó programot, melyet ellenben kiterjesztettek.

A Transtelex kérdésére Fülöp Tihamér biológus, a Milvus Egyesület munkatársa kifejtette: az említett támogatási program jó, és helyes, hogy megtartották, viszont ez egyedül nem alkalmas arra, hogy kompenzálja a korábbi programokat. Az alföldi gyepek esetén, a Partiumban, a Bánátban és a Románia déli részén fekvő területek esetén pedig nem is elérhető. Kifogásolta továbbá, hogy míg a szántóföldek kapcsán nincsenek ilyen jellegű megkötések, a gyepeknél az igénylehető támogatás a terület méretével arányosan csökken. Rámutatott: ez hátrányosan érinti pl. a községi legelőkön gazdálkodókat, az állattartó egyesületeket.

A szóban forgó agroökológiai programok egyébként arról szólnak, hogy a gazdálkodók vállalják, hogy hangsúlyt fektetnek egyes védett fajok megőrzésére, betartanak bizonyos eljárásokat, cserébe pedig pénzt kapnak. Fülöp Tihamér elmondta, eddig járt támogatás a kékvércse, a túzok, a kis őrgébics, a haris, a békászósas és egyes lepkefajok után is, ezek viszont már nem szerepelnek az új tervezetben. Egyes programok népszerűek voltak a gazdálkodók körében, a harisos és a HNV-programba sokan beszálltak, azokban voltak olyan programok, melyek nem bizonyultak sikeresnek. Épp ezért egy pályázat keretében felmérték, hogy miért nem működtek ezek a támogatási formák, és javaslatokat fogalmaztak meg a mezőgazdasági minisztérium felé annak érdekében, hogy a gazdálkodók számára hozzáférhetőbbé tegyék ezeket. Az okok között, amiért nem működtek a programok, a biológus megemlítette a bürokráciát, illetve hogy a mezőgazdasági kifizetési ügynökségek (APIA) nem helyeztek kellő hangsúlyt a tájékoztatásra, segítségnyújtásra. „A benyújtott javaslatainkra a minisztérium mégcsak nem is reagált, egy iktatószámot sem kaptunk. Elküldtük viszont ezeket is az Európai Bizottságnak, ahonnan rögtön érkezett visszajelzés” – magyarázta.

„Felháborító, ahogy a minisztérium felfogja a közmeghallgatást.

Megtörtént például, hogy kihozott egy új verziót, amiről pénteken délután 5-kor kaptunk értesítést, és azt írták, hogy hétfőn lesz a találkozó ezzel kapcsolatban. Hétvégén, éjjel is dolgozva volt csak esélyünk arra, hogy a több száz oldalas dokumentumot áttanulmányozzuk és javaslatokat fogalmazzunk meg. Egyszerűen nem hagytak elég idő arra, hogy alaposan átrágjuk magunkat az anyagon és érdemben reagáljunk”

– fejtette ki Nagy Attila biológus, aki a Milvus Egyesületet képviselte a civil munkacsoportban. Úgy vélte, színjáték volt a meghallgatás, mert minisztériumi szinten eleve eldöntötték, hogy semmilyen javaslatot nem vesznek be.

„Sajnos, a nagyüzemi mezőgazdaság lobbija nagyon erős Brüsszelben is, de Romániában még inkább” – állapította meg Nagy Attila, aki szerint emiatt úgy tűnik, megint ők kerülnek előnyös helyzetbe a kisgazdákkal és a zöldekkel szemben. „Ismét azokat akarja az állam támogatni, akik a legtöbbet ártanak a környezetnek, és ellehetetlenítik a kisgazdákat” – tette hozzá.

Fotó: Damien Tupinier/ Unsplash
Fotó: Damien Tupinier/ Unsplash

3. A méhészek is elégedetlenek a PNS javaslataival, nemcsak a zöldek és a munkásérdek-védők. Miközben a beporzó rovarok száma, akárcsak a méheké, „szabadesésben van”, ami egy valódi élelmiszerválság kezdetét vetíti elénk, hiszen a mezőgazdasági kultúrák háromnegyede a beporzástól függ, a hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet a problémára. Mint írják, a rovarok pusztulásáért, illetve a méhészek veszteségeiért elsősorban szintén a sok vegyszert használó intenzív mezőgazdaság a felelős, például az EU-ban betiltott, de Romániában évente engedélyezett neonikotinoid alapú növényvédő szerek használata révén.

4. Az erdők és vizes élőhelyek megőrzése érdekében is szót emeltek a civilek. Kifogásolják, hogy az új PNS-ben nem szerepel támogatás azon tulajdonosok számára, akiknek az erdői természetvédelmi területen fekszenek, emiatt pedig korlátozó intézkedéseket kellene betartaniuk.

„A Mezőgazdasági Minisztérium gyakorlatilag hallgatólagosan hozzájárul a védett területeken történő illegális fakitermeléshez” – írják.

A Duna-delta, illetve Duna-ártér (egykori) vizes élőhelyei, a hagyományos technológiákkal dolgozó halgazdaságok felszámolásának megakadályozására is a PNS adhatna megoldást. „A Duna-deltában csak az elmúlt 3 évben 5500 hektárnyi halastavat alakítottak át mezőgazdasági területté a mezőgazdasági támogatások hatására, ami a haltenyésztés és az akvakultúra rovására ment olyan vidékeken, ahol ezeknek az élelmezésbiztonsághoz hozzájáruló tevékenységeknek virágozniuk kellene. A szakminisztérium viszont továbbra is ezt a káros támogatási rendszert kívánja folytatni”.

A Transtelex kérdésére, hogy mit tartanának feltétlenül fontosnak, hogy bekerüljön a stratégiába, Nagy Attila elmondta: mindenképp arra lenne szükség, hogy fenntartható, zöld irányba tartson a támogatási rendszer. „Már EU-s szinten meg lett nyirbálva a KAP, de még mindig sokkal zöldebb, mint amerre Románia el akarja vinni a támogatáspolitikát. A kormány kapott az Európai Bizottságtól egy ajánlást arra vonatkozólag, hogy mit várnak el, de ezeket sem vették figyelembe. Azt szeretnénk, ha Románia is igazodna a közös agrár- és környezetvédelmi politikához” – magyarázta.

Hangsúlyozta: nagyon fontos lenne, hogy ne használják a zöld forrásokat másra, ehhez képest a román tervezetnek vannak olyan részei, melyek visszalépést jelentenek még az előző ciklushoz képest is.

A visszalépések sorában megemlítette a gyepek fenntartására vonatkozó fejezet hiányosságait, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a gazdák vagy eladják ezeket, vagy beszántják a szántóterületek után járó sokkal nagyobb összegű támogatásért.

„Diverzifikálni kellene a szántóföldi művelést, a termesztett kultúrákat. És nagyon fontos lenne a különféle tájelemek, a fa- és bokorsávok, a parlagon hagyott területek megőrzése. Sőt, ezek arányát jelentősen növelni kéne, hiszen Romániát emiatt már elmarasztalta az EU, mivel ezen a téren elmaradunk az uniós átlagtól. Ez, sajnos, a jelenlegi PNS alapján nem történne meg, pedig az ország déli részein már valóságos agrársivatagokról beszélhetünk, de komoly gondok vannak e téren a Paritumban és a Bánságban is” – magyarázta.

Kiemelte továbbá, hogy nem megfelelő a kis területen gazdálkodóknak kínált támogatás sem. Példaként megemlítette, hogy az 1 és 10 hektár közötti sávba esők számára például előírják, hogy kötelesek állatokat is tartani, ha kérnek az ökológiai alapcsomagból, holott ezt semmi sem indokolja, és sok esetben felesleges terhet jelentene. Miközben a nagyüzemi gazdálkodók dolgát nem nehezítik ilyen jellegű kikötésekkel, számukra „a határ a csillagos ég”. „Pedig épp az ilyen, kisméretű parcellákat lenne fontos megőrizni, ezek segítenének a szántóföldi kultúrák diverzifikációjában. Az ország nagy része mezőgazdasági terület, emiatt óriási hordereje van ezeknek a dolgoknak” – nyomatékosította ki Nagy Attila.

Hozzátette: azt reméli, hogy az Európai Bizottság magától is rájön a román tervezet hiányosságaira, amikor összeveti ezt a saját elvárásaival. Illetve hogy figyelembe veszi a civil koalíció által megfogalmazott javaslatokat, és rákényszeríti a kormányt a PNS átalakítására.

Az üggyel kapcsolatban kikértük Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkárának véleményét is, aki kijelentette: nem lehet minden javaslatot belefoglalni a tervezetbe. Hozzátette: a tervezésnek még nincs vége, épp várják Brüsszelből az első reakciókat a beadványra, és továbbra is adott a lehetőség, hogy újabb indítványok kerüljenek bele a PNS-be. „Akinek vannak elképzelései, javaslatai, forduljon hozzám, hívjon engem” – ajánlotta az államtitkár.