Újabb uniós pofont kapnak a kínai webáruházak

Hatályba lépett az Európai Unió vámreformja – közölte hétfőn az Európai Bizottság. A jogszabály a múlt héten kapta meg az utolsó szükséges jóváhagyást az Európai Parlamenttől (EP-től), így kihirdették, és hétfőtől fokozatosan alkalmazzák a gyakorlatban.

A reformmal többek között kezelési költséget írnak elő az EU-n kívülről jövő kis küldeményekre, hogy fedezzék a hatóságok költségeit. A fix díjat várhatóan novembertől kezdik el alkalmazni. A mértékét később állapítja meg az Európai Bizottság egy másodlagos jogszabállyal.

Az EU már júliusban bevezette a kis értékű csomagok vámját, amely ideiglenesen – 2028 nyaráig – 3 euró.

A reform miatt az EU-n kívüli webáruházak importőrnek minősülhetnek, vagyis nekik kell fizetniük, de csökkentheti a költségeiket, ha nem csomagonként küldözgetik az árukat, hanem tömegesen hozzák be őket típusonként, és EU-n belüli raktárakból osztják szét.

A reform fokozatosan legkésőbb 2031-re lecseréli a 27-féle nemzeti informatikai vámrendszert egy közösre, a franciaországi Lille-ben pedig létrehoznak egy uniós vámhatóságot.

A közlemény azzal indokolta a reformot, hogy a hatóságoknak évente több milliárd csomagot kell kezelniük, miközben az internetes kereskedelem miatt példátlanul megnőtt a kisebb értékű csomagok behozatala.

Bár a bizottsági közlemény nem mondta ki, a jogszabály áttereléséért az EP-ben felelős Dirk Gotink nemrég kifejezetten a kínai csomagokra panaszkodott, amiért túlterhelik a hatóságokat, miközben sokszor nem felelnek meg az uniós szabályoknak. Szerinte csak 2025-ben 5,8 milliárd – azaz napi 16 millió – küldemény érkezett így, de a 3 eurós ideiglenes vám már vissza is fogta a csomagok áramlását.

Az uniós webáruházak járhatnak jól

A PwC elemzése alapján a júliusban bevezetett háromeurós vám nem fordította el a magyarokat a külföldi webáruházaktól, a többség továbbra is rendel nemzetközi platformokról. A felmérésük szerint az EU-n kívülről vásárlók mindössze hat százaléka tervez teljesen felhagyni ezekkel a rendelésekkel, és már most látható, hogy a vevők jobban terveznek, több ajánlatot hasonlítanak össze, a teljes költséget mérlegelik.

Az elemzésből úgy látszik, hogy a vásárlók már július előtt alkalmazkodtak: az idei második negyedévben az elsőhöz képest mintegy 750 ezerrel csökkent az EU-n kívülről érkező csomagok száma, míg az EU-n belülről érkező rendelések volumene több mint 1,25 millió darabbal nőtt. A forgalom egy része tehát európai raktárakba, illetve más értékesítési és logisztikai csatornákra terelődött (egyes cégek EU-n belüli raktárakat is létrehoztak).

A felszabaduló kereslet nem feltétlenül a magyar webáruházaknál jelenik meg. A kínai platformokról elmaradó rendelésekből elsősorban más nemzetközi szereplők profitálhatnak. Az eredetileg ott kiválasztott terméket máshol beszerző vásárlók leggyakrabban az Allegrót választották. A lengyel cég a romániai gyökerű eMAG-ot, a Csehországból indult Alzát és a hazai webáruházakat is megelőzte.