A dietetika legnagyobb kérdései: jó-e böjtölni?

Sorozatunkban a legvitatottabb dietetikai kérdéseket tesszük fel külön, egymástól függetlenül, öt dietetikusnak, hogy kiderüljön, valóban annyira megosztóak-e ezek a témák, vagy csak a laikusok között nagy a véleménykülönbség azokban a kérdésekben, hogyan a legjobb egészségesen étkezni vagy fogyni. A sorozat első részének kérdése az volt, jó-e a szénhidrátmegvonásos diéta, a másodikban pedig azt kérdeztem a dietetikusoktól, pontosan mennyi fehérjére van szükségünk. A harmadik epizód kérdése a böjtről szól, amelyre egyrészt egyre többen esküsznek, másrészt egyre gyakrabban hallani, hogy mindent felülíró csodamódszer, ami nem csak fogyaszt, de egészséges is.

A böjt, különösen az időszakos, vagy más néven időablakos böjt óriási divat lett az utóbbi években, így mi is kipróbáltuk. A módszer követői kiválasztják a nap egy időszakát, és csak abban a pár órában étkeznek, a nap maradék, nagyobb részében koplalnak, tehát a nap egy vagy két étkezését kihagyják. A böjtnek többféle verziója is létezik, van, aki 16, más 18 órán át nem eszik naponta. A módszer legnagyobb hazai népszerűsítője Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus, aki többek között a böjtöt is hasznosnak tartja az elhízás elleni küzdelem és a mikrobiom támogatása érdekében.

A dietetikusoknak feltett kérdés tehát ezúttal ez volt:

Kell-e, jó-e böjtölni?

Melegh Laura a böjtölést, például az időszakos böjtöt nem tekintheti általánosan szükséges eszköznek sem az egészséghez, sem a testsúlycsökkentéshez. Egy rövidebb, például 12–14 órás éjszakai étkezési szünet általában biztonságos lehet egészséges felnőtteknél, a többnapos böjtök kimenetele már kifejezetten egyénfüggő, és befolyásolja az egészségi állapot is. Melegh Laura a gyakorlatban inkább azt látja, hogy azok a megoldások működnek hosszú távon, amelyek nem járnak szélsőséges megvonással, és beilleszthetők a mindennapokba.

Soltész Erzsébet szerint sem feltétele élettani szempontból a kiegyensúlyozott táplálkozásnak a böjt. Ha egészségmegőrzés céljából vág bele valaki, akkor az időszakos böjt – amikor egy napon belül korlátozott időablakban eszik – könnyen tartható. Az úgynevezett autofágiát, a sejtek között zajló selejtezési funkció beindítását célozzák vele, de egyben kalóriacsökkentett táplálkozási mintaként is működik. Soltész szerint egyes esetekben segíthet a túlsúly leadásában, és ezzel a metabolikus szindróma kockázatának csökkentésében. Evészavar, pajzsmirigy-alulműködés, krónikus betegségek esetén nem ajánlott, de fontos alapszabály, hogy bármilyen betegség esetén csak szakemberrel konzultáltva érdemes elkezdeni.

Gajda Zoltán szerint a böjt kérdése a szénhidrátmegvonáshoz hasonló, ugyanis mindkét módszernek a lényege az inzulinszint csökkentése. A böjt is működhet, de nem mindenkinél, és nem optimális megoldás, ráadásul az inzulinszint csökkentése más, kevésbé drasztikus módszerrel is elérhető. A böjt témája megosztó, és egyre inkább kutatott téma. Hogy a jövőben ezzel kapcsolatban milyen irányba változik a tudomány álláspontja, még nem tudhatjuk. A lehetséges mellékhatásaival viszont munkája során gyakran találkozik. A rendszeres időablakos étkezés, a gyakori koplalás egyértelműen növeli az epekő kialakulásának kockázatát. A szénhidrát megvonásához hasonlóan a kezdeti sikereket követően a visszahízás esélye is nagyobb, és a testsúlyt újra leadni még nehezebb – véli Gajda. Az éhezés, és a szénhidrát megvonása a túlzott szénhidrátbevitelhez hasonlóan rontja az inzulinérzékenységet és növeli az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét. Mindkét kérdés esetén érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy az inzulinrezisztencia étrendje nem szénhidrátszegény, hanem meghatározott szénhidráttartalmú – mondta Gajda Zoltán.

Shenker-Horváth Kinga szerint az időszakos böjt a táplálékfogyasztás időzítésére összpontosít, nem pedig önmagában az elfogyasztott táplálék mennyiségére és minőségére. A böjtölés (különösen az időszakos böjt) számos kedvező élettani hatással járhat, például javíthatja az inzulinérzékenységet, elősegítheti a sejtek megújulását, támogathatja kalóriabevitel csökkentését és a testsúlyszabályozást. Ugyanakkor nem tekinthető mindenki számára szükséges vagy nélkülözhetetlen módszernek, mivel hasonló előnyök egészséges életmódi tényezőkkel, kiegyensúlyozott étrenddel, rendszeres mozgással és minőségi alvással is elérhetők. Az emberek hajlamosak követni a szélsőségeket, amik óriási eredményeket ígérnek, de a böjt nem csodaszer, nem mindenkinek megfelelő vagy fenntartható, alkalmazhatósága egyéni tényezőktől, valamint az egészségi és tápláltsági állapottól is függ – mondta Shenker-Horváth Kinga.

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos szövetségének elnöke szerint általános probléma, hogy abszolút értékben és a fizikai igénybevételhez viszonyítva is túlságosan sokat eszünk. Ez nagyon sok negatív hatással jár az egészségünkre a túlsúlytól a cukorbetegségen át a keringési betegségekig. Ezért aztán a fogyasztás észszerű mérséklése sokak számára hasznos lehet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a böjtölésre nincs univerzális javaslat, főleg azért, mert sok különböző formája létezik. Ezeknél elsődlegesen a tápanyaghiányos állapot megelőzésére kell figyelni – mondta Szűcs Zsuzsanna.

Szakértőink egybehangzó véleménye szerint tehát, ha a böjt a napi kalóriabevitel csökkentését jelenti, akkor valóban hasznos fogyókúrás módszer lehet, ám ezt úgy is könnyen el lehet érni, ha egyszerűen kevesebbet eszünk. Ahogy sok más esetben, úgy a dietetikusok ebben a kérdésben is hangsúlyozzák, hogy egyéni adottságoktól függ, kinél válik be, vagy mikor lehet káros a böjt, és az is kérdéses, hogy hosszú távon működő módszer-e. Hogy szükséges lenne böjtölni, azt egyik szakértő sem állítja, és hangsúlyozzák, hogy az étkezések időzítésétől függetlenül fontos, hogy figyelni kell azok minőségére, összetételére.