Vadlovak a rekettyésben

Korábban minden nyáron tüzek égtek a spanyol Barro falu melletti erdőben, de szinte teljesen eltűntek mióta Lucia Perez vadlovakat legeltet a területen.

„Régen minden évben voltak erdőtüzek, de 2019 óta, amióta ide járunk, csak az első évben volt egy kis tűz volt, azóta szinte semmi” – mondta a 37 éves Perez, és elmagyarázta, hogy a fák közötti aljnövényzet megtisztításával a lovak segítenek megelőzni a tüzek begyulladását és terjedését. A Reuters képriportja a galiciai vadlovakról.

A tudósok szerint a tűzmegelőzés csak egyike annak a számos szerepnek, amelyet a vadlovak betöltenek a sérülékeny ökoszisztéma megőrzésében Galicia északnyugati régiójában. Európa legnagyobb vadlóállománya azonban kevesebb mint a felére csökkent a hetvenes évek óta, amikor még huszonkétezer körül volt a számuk.

A Barrótól 80 kilométerre délnyugatra fekvő Serra da Groba pusztán vadlovak ménese a rekettyés sárga virágait legeli, „szelektíven ritkítva” egy különösen éghető növényt – mondta Laura Lagos, az A Coruña Egyetem kutatója.

Ez pedig lehetővé teszi más növények, például a lila virágú hanga és a fehér aszfodélosz virágzását, mondta. Segít megőrizni a tőzegláp körüli hangát, ami mohában, az egyik leghatékonyabb szénmegkötő növényben bővelkedik.

Lagos is részt vett az A Coruña Egyetem 2021-es tanulmányában, és megállapították, hogy a vadlovak legeltetése a leghatékonyabb eszköz az erdőtüzek megelőzésére, közben a növények biológiai diverzitását és a szén megkötését is elősegíti. Összehasonlítva az egyéb megelőzési lehetőségekkel, hasznosabb például a fenyőerdők és az eukaliptuszfák telepítésénél, ahogy a haszonállatok legeltetésénél is.

„A tanulmányok azt mutatják, hogy ahol a vadlovak legelnek, ott növekszik a biológiai sokféleség” – mondta Lagos. „Az ökoszisztéma alapvető részét képezik. A növény- és állatvilág számára egyaránt előnyös a jelenlétük ezeken a területeken.”

A juhok és a szarvasmarhák legeltetése szintén megakadályozhatja a tüzeket, de a lovak sajátos fizikai jellemzőkkel bírnak, hogy könnyebben boldoguljanak a galiciai terepen, beleértve a bajuszukat is, ami megvédi a szájukat a tüskés bokroktól.

„Úgy tűnik, hogy jól alkalmazkodtak a tövises bokrokhoz, szívósak – egy tehén nem élhet egész évben hangán” – mondta Lagos.

A klímaváltozás miatti szárazabb, melegebb idő miatt egyre gyakoribbak az erdőtüzek Galiciában. A Global Forest Watch szerint 2001 és 2023 között 96 900 hektár égett le a régióban.

Ez egybeesett Galiciában az eukaliptusz elszaporodásával, ami pirofita növény, a szaporodása és elterjedése függ a tüzektől. Az eukaliptuszfák pedig a lovak legelőjét is csökkentik, mivel csak páfrányok nőnek alattuk.

Az eukaliptuszt egy misszionárius hozta Ausztráliából Galiciába a 19. században, és a helyi cellulózgyárak fakeresletének köszönhetően jelentősen elterjedt. Egy tanulmány szerint jelenleg Galicia faállományának 28 százalékát képezi.

Köszönhetően az állatok legeltetésének, valamint a lassabban égő, így pajzsként működő őshonos tölgyeknek, szelídgesztenyéknek és nyírfáknak, szeptemberben San Colmede falu megmenekült egy erdőtűztől, ami 270 hektár eukaliptuszt és bozótot pusztított el a környező dombokon – mondta Cesar Leiros tűzoltó.

„Láttuk a falut körülvevő tüzet, de az őshonos fáknak, az általunk és az állatok által végzett irtásának köszönhetően a falu megmenekült” – mondta Leiros.

A vadlovak galiciai jelenlétét már a neolitikum időszakában készített ősi sziklafaragványok is bizonyítják. Idővel az emberek és a lovak kapcsolatot alakítottak ki. A galiciai dialektusban „besteiro”-ként (többes számban besteiros) emlegetett emberek a szabadon kóborló lovak egészségére figyeltek, néha háziasítottak pár példányt, vagy eladták őket a húsukért.

Évente egyszer összeterelték a vadlovakat a „rapa das bestas” vagy „vadállatok nyírása” néven ismert eseményeken, hogy némelyiket levágják, a többit beoltsák és megnyírják a sörényüket, hogy a farkasok nehezebben tudják elkapni őket.

Ezek az események később fesztiválokká nőttek, a leghíresebb fesztivál, a Sabucedo turisták ezreit vonzza, akik megnézik, ahogy a földre birkózzák a lovakat és elvégzik az éves állapotfelmérésüket, beoltják és féregtelenítik őket, kezelik a sérüléseiket.

Lucia Perez, aki egy iskolában dolgozik, mellette egy kisebb rapát vezet férjével, a kőfaragó Niko Soutóval Amil faluban. Nem nyereséges – mondta. A vadlovakból származó bevétel a kerítések fenntartását segítik, hogy megakadályozzák, hogy a lovak utakra vagy mezőgazdasági területekre tévedjenek. A költségek, beleértve az állatorvosi díjakat, a biztosítást, a kerítést, a mikrocsipeket és a nyomkövető GPS-berendezéseket, megsokszorozódtak, mondta Souto.

A vadlovak egyszerű haszonállatnak minősülnek, és Javier Alvarez-Blazquez nyugdíjas ügyvéd, akinek tíz lova van a Serra da Grobában, új jogszabályt szeretne, amely figyelembe veszi az egyedi körülményeiket.

A galiciai kormánynak segítenie kellene a besteiróknak, hogy a gondozásuk költségeinek egy részét fedezzék. Egy csikó eladása 60 euró bevételt jelent, de nem fedezi a lovankénti évi körülbelül 100 eurós kiadást, csak a biztosításra és a kerítésre elég – mondta.

A vadlovak számának növekedésével akár pénzt is megtakaríthatna az állam – mondta Melina Barrio, az Alcalai Egyetem közgazdásza. Számításai szerint minden vadló annyi bozótirtást végez, ami évi 8000-10 000 euróba kerülne, ha ezt emberek tennék a tüzek megelőzésére.

A galiciai regionális kormány ugyan elismerte a vadlovak szerepét az erdőtüzek megelőzésében és az ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében, de kijelentette, hogy a jelenlegi jogszabályok megfelelőek, mert a lovak értékesítésből és a turizmusból is bevételhez juthatnak a rapa fesztiválokon.

„Bár ezeket az állatokat a vadonban tenyésztik, a valóságban van gazdájuk, és gazdasági hasznuk származik belőle” – áll a kormány e-mailben elküldött közleményében.

„Ebben az értelemben logikus, hogy a lovakat haszonállatnak tekintjük az európai és spanyol jogszabályoknak megfelelően, és ezért nem mentesülnek az egészségügyi, állatjóléti vagy állományellenőrzési kötelezettségek teljesítése alól” – mondta.

A besteirók kapnak némi támogatást a költségekhez, például a mikrocsipek beültetéséhez – tette hozzá a kormány.

Carlos Souto, Niko apja azt mondta, hogy az eukaliptuszültetvények elterjedése miatt a lovak gyakrabban jönnek le a dombokról, hogy legelőt keressenek, így jobban oda kell figyelni rájuk.

Korábban hetente egyszer nézte meg a lovait, most már minden reggel megy, Niko és Lucia pedig munka után, este nézi meg a lovakat. Niko szerint a lovak kezdenek hozzászokni a jelenlétükhöz, a viselkedésük is változott, egyre kevésbé vadak.

Alvarez-Blazquez úgy véli, hogy a besteirók nélkül a lovak kihalnának, elgázolnák az autók vagy megölnék őket azok a helyi gazdák, akik dühösek a lovakra, mert a veteményeikre és faültetvényeikre is bemennek.

„Védjük őket és gondoskodunk róluk, de hobbiból csináljuk. Az egyetlen célunk, hogy megóvjuk ezt az állatot, mert úgy gondoljuk, ökológiai kincs” – mondta.