Kicsit több mint húsz éve indította el a Google a saját levelezőrendszerét, a Gmailt, ami azóta gyakorlatilag a világ első számú emailszolgáltatójává vált. Az indulás azonban nem csak az akkor óriásinak, ma viszont már elég kicsinek tűnő egy gigabyte-os tárhellyel kapcsolatos hitetlenkedés miatt maradt emlékezetes, hanem mindenki kedvenc lusta és kövér lasagnezabáló macskája, Garfield miatt is.
A Gmail elnevezés ugyanis nem a Google-nek jutott eszébe először, Garfield alkotója, Jim Davis és csapata már 1997 környékén előhozakodott egy olyan emailszolgáltatás ötletével, amin a képregénymacska rajongói garfieldos emailcímet regisztrálhattak maguknak. Az interneten már csak archív formában elérhető oldalon egy rövid üzenet fogadta azokat, akik az online levelezésüket a hétfőellenes macska neve alatt szerették volna lebonyolítani.
„Garfieldos emailcímet keresel? A legjobb helyen jársz! Itt ingyenesen regisztrálhatsz magadnak email címet. Itt kaphatsz egy INGYENES email postafiókot garfieldos címmel” – szólt az üzenet.
Az ma már nem teljesen tiszta, hogy mire volt jó egy ilyen account, de hogy nem a mai értelemben vett emailfiókot kapott az, aki benevezett egy @catsrule.garfield.com végződésű címre, az biztos. A címet valószínűleg csak valamilyen, az oldalon elérhető szolgáltatáshoz lehetett használni. Az, hogy a Gmail név végül hogy került a Google-höz, már a feledés homályába vész, a legvalószínűbb elképzelés az, hogy a cégnek meg kellett vennie a gmail.com domént Daviséktől.
De a Gmail indulása nem is Garfield miatt lett igazán emlékezetes, a bejelentés dátuma ugyanis egyben egy ügyes trükk is volt. A cég néhány fejese annyira imádta az április tréfákat, hogy a 2004-ben hatalmas újításnak számító 1 gigás ingyenes tárhellyel induló szolgáltatást is április elsején indították el. Ez a tárhely nagyjából 13 ezer átlagos méretű levél tárolását jelentette, ami az akkori konkurenciához, a Microsoft és a Yahoo megoldásaihoz képest több százszoros előnyt jelentett, és gyakorlatilag végtelennek tűnt.
Amikor a Gmail indulásáról szóló cikkek megjelentek, sok olvasó annyira biztosra vette, hogy ez csak egy újabb április tréfa, hogy tömegek hívogatták a szerkesztőségeket, hogy figyelmeztessék őket: hülyét csináltak magukból, bedőltek a cég viccének. Ahogy Paul Buchheit, a Gmail egyik alkotója nyilatkozott nemrég egy interjúban, a cégnek pont ezt volt a célja. „Ez volt a varázslat része, hogy egy olyan terméket hozzunk létre, ami annyira jó, hogy az emberek nem hiszik el, hogy valódi. A Gmail megváltoztatta az emberek elképzeléseit arról, hogy milyen alkalmazásai lehetségesek egy webböngészőnek” – tekintett vissza a forradalmi újításokkal megpakolt szolgáltatás indulására Buchheit.
A cég egyik alapítója, és egyben az április elsejei ötlet kiagyalója, a tréfamester Larry Page úgy promózta a gigantikus tárhelyet az újságíróknak, hogy amikor megmutatta nekik a Gmailt, elsőként azt emelte ki, hogy a kezelőfelületen a törlés gomb nem alapfunkció, mivel nincs rá szükség. Ha a tárhelyek nem is, maga a Gmail-felhasználók köre amúgy nagyon hamar betelt, ugyanis a Google a kezdeti időkben mindössze tízezer embernek adott hozzáférést a szolgáltatáshoz, ennek következtében a szemfüles felhasználók több száz dolláros áron kezdtek seftelni a Gmail-meghívókkal.
Ma egy ingyenes Gmail-fiók alapjáraton 15 gigabyte tárhellyel jár, de ez annyira gyorsan betelik (főleg mert a Google Drive és a Google Photos is ezt használja), hogy sokan választják a havi pár száz forintért elérhető 100 gigás bővítést.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!