Közkedvelt kérdés a gimnáziumi feleltetéskor, mekkora igazságtartalma van annak a legendának, hogy Magyarország egy időben olyan hatalmas volt, hogy egyszerre három tenger mosta a partjait. A földrajzi közelség okán az Adria nyilván kézenfekvő, de ha magunk elé képzeljük Európát, a Fekete-tengerig már nem olyan könnyű eljutni, hát még a Baltiig.
Nehéz rekonstruálni, mi kell ahhoz, hogy egy ilyen széles körben közszájon forgó hiedelem évszázadokon át életben maradhasson – bár nyilván könnyebb azonosulni azzal, amit igaznak óhajtunk –, a 19. századtól viszont már jobban követhetőek az írásos nyomok.
Petőfi Sándor A hazáról című 1845-ös versében így fogta meg a legendát:
Oh, nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet, s dél hullócsillaga.
Két évvel később, 1847. febrarius másodikán a Pesti Hírlap „milyen volt és mivé lett” kontextusban írt ugyanerről:
„Mondatott, hogy ezelőtt ötszáz évvel a magyar nemzet nagy volt, seregeitől tartottak minden nemzetek, partjait három tenger mosta. A magyar dicső volt, és most alászállott, más nemzetek felébe kerültek; s mind ez azért történt, mert a hűbéri viszonyokat fentartotta.”
Az Arcanum nyilvántartása szerint egy héttel később a Nemzeti Ujság ugyanezekkel a sorokkal emlékezett a múltra.
1883-ban a parlamentben Zsilinszky Mihály arról beszélt, hogy az ország a hatalma csúcsán, amikor három tenger mosta a partjait, akkor sem élt a magyarosítással, és erőszakos módon a jövőben sem fogja ezt megtenni. Zsilinszky a Szabadelvű Párt tagja volt, két év múlva államtitkár, majd később a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Legyünk jóhiszeműek, és tekintsünk úgy a felszólalására, hogy a történelmi párhuzamban az eposzi képet kereste, emiatt szorult háttérbe a valóság.
Az alábbi idézet 1889-es, a katolikusok lapjában, a Religióban találtuk: „Nagy Lajos Európa leghatalmasabb birodalmává tette a magyar király birodalmát. Három tenger mosta e birodalom partjait. Ilyen birodalmat csak Attila, az Isten ostora vert össze pillanatnyilag közép-dunai székhelye körül. Az adriai, fekete és balti tenger szabott határt a szövetséges magyar-lengyel monarchiának. Óriási kár, hogy e birodalmat, melynél nagyobbá azóta csak Oroszország növekedett Európában, Nagy Lajos és utódai nem tudták együtt tartani és megszilárdítani.”
És akkor a tények és a határok
Nagy Lajos 1342 és 1382 között uralkodott, és valóban hatalmas birodalmat hozott létre Európa közepén. 1370-ben kapta meg a lengyel koronát, de a birodalma így sem jutott el a Balti-tengerig, mert a jelenlegi Gdańskban (ami nagy kikötőváros volt már akkor is) és környékén akkoriban a Német Lovagrend uralkodott. Ahogy a térképen is jól látható, a tengerre jutásig néhány kilométer még hiányzott.
A Fekete-tengerrel Moldovának valóban van közös része, de ez a terület sohasem volt a Magyar Királyság része. Dragos fejedelem és Nagy Lajos között volt szoros kapcsolat, ahogy Dragos későbbi leszármazottai között is. A vazallus államot azonban nem lehetett Magyarország részének tekinteni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!