Honnan ered a Harmadik Birodalom elnevezés, amit maga a náci propaganda tiltott be?

2023. január 24. – 04:53

Honnan ered a Harmadik Birodalom elnevezés, amit maga a náci propaganda tiltott be?
Fotó: Library of Congress / Corbis / VCG via Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés. Maga az elnevezés még 1923-ban született meg, azaz jó tíz évvel korábban, mint hogy Hitler 1933. januárban hatalomra került volna.

A kifejezést az elsősorban kultúrával foglalkozó kritikus, Arthur Möller van den Bruck használta először, 1923-ban megjelent könyve is ezt a címet kapta. A Das Dritte Reich a német nacionalizmus mellett szállt síkra, és az volt a víziója, hogy a születendő új ország a szocialista és a konzervatív mozgalmak és eszmék harmonikus fúziójaként jönne létre. 1923-ban Németország harcolt a hiperinfláció, a kommunista nézetek ellen éppúgy, mint a szélsőjobboldallal szemben; Van den Bruck elmélete nem volt nyíltan nemzetiszocialista – állapítja meg a Britannica.

Adolf Hitlert az év végén a sikertelen müncheni sörpuccs után börtönbe zárták, akkor, a landsbergi fegyházban kezdte el írni a Mein Kampf című művét, ami 1925-ben jelent meg, és nagy hatást váltott ki. Ebben a Harmadik Birodalmat egyáltalán nem említette, a történészek kutatásai viszont alátámasztották, hogy tisztában volt Van den Bruck munkásságával.

Hitler 1933-as kancellári kinevezése előtt a Harmadik Birodalom elnevezés már egyre inkább elterjedtté vált, és összekapcsolták Hitler mozgalmával, noha ő maga nem használta a kifejezést, sőt az is tévhit, hogy a hivatalos propaganda szorgalmazta volna a használatát.

A magyar sajtó 1930-ban írt először a birodalomról. Akkor Az Estben arról tudósítottak, hogy „csak németvérűek lehetnek a polgárai ennek a homályos szimbólumba vesző birodalomnak”. Azt is megemlítették a cikkben, hogy ennek az új alapokon szerveződő országnak katolikusok nem lehetnek a polgárai.

Hitlerben már hatalomra kerülése előtt felerősödött az a gondolat, hogy az általa felépítendő államnak két szellemi örököse van, és ezért a tevékenységét szélesebb kontextusba helyezte, amivel sokakat megnyert.

És hogy melyik volt a két előző birodalom, aminek a nyomába akart lépni?

Az egyik a hatalmas területeket magába foglaló Német-római Császárság, amelynek alapítása 962-re tehető, az alapjai 800-ra vezethető vissza. A birodalom több mint ezer évet élt Európa közepén, és 1806-ban bomlott fel. A második birodalom az 1871-től 1918-ig működő Németország volt, aminek Otto von Bismarck volt az első kancellárja. A megszűnés 1918-as évében ért véget az első világháború, amit Németország robbantott ki, és egy villámgyors győzelem helyett csúfos kudarcot szenvedett.

Van den Bruck arcképe
Van den Bruck arcképe

Az ötletgazda, Van den Bruck egyébként figyelmeztetett könyvének bevezető szövegében, hogy „a Harmadik Birodalom gondolata talán a legvégzetesebb az összes illúzió közül, amelynek valaha is engedtek. Németország elveszhet a Harmadik Birodalom álmától”.

Maga a szerző már nem érhette meg, hogy a Harmadik Birodalom elnevezés egyre inkább elterjedt, mert 1925-ben végzett magával – groteszk, hogy Van den Bruck, miután megalkotta az egyik legrettegettebb és leggyalázatosabb diktatúra nevét, sejtése sem lehetett, milyen pusztítás következik be a nevet viselő birodalom nevében.

A Harmadik Birodalom szóösszetétel hanyatlása egyébként megelőzte a náci Németország bukását: a propagandaminisztérium egy 1939-es rendeletben kifejezetten megtiltotta a használatát, és hivatalossá tette a Nagynémet Birodalom kifejezést, amit aztán mindegyik propagandakiadványban és a beszédekben is használtak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!