Az első világháborúban a németek a Zeppelinek miatt betiltották a kolbásztöltést

2022. november 22. – 05:10

Az első világháborúban a németek a Zeppelinek miatt betiltották a kolbásztöltést
Egy LZ 1-es léghajó Münchenben 1905-körül – Fotó: Haeckel Brothers / Paul Thompson / FPG / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A németek Zeppelinjei az első világháború alatt Angliának vészjósló, veszélyes háborús járműveket jelentettek, a németeknek viszont abban az időben teljesen mást: a kolbásztöltés tilalmát. Tehénbélválság, kolbászhiány és német haditechnológia az első világháborúból.

Bár Ferdinand von Zeppelin léghajói már bőven léteztek 1914-ben, akkoriban a német haditengerészet mindössze egyetlen darabbal rendelkezett. A háború kezdetekor még csak épülőben volt a Német Birodalom központi léghajóbázisa Nordholzban. A németek több mint 18 millió márkát költöttek a csarnokokból, szálláshelyekből, műhelyekből álló komplexumra: miután Zeppelin feltalálta a léghajót, amely irányítható, és a haladása nem függ a széliránytól sem, hatalmas német léghajó-lelkesedés tört az országra.

A háború kitörése után a katonaság érdeklődni kezdett a Zeppelinek iránt. A léghajókat kezdetben csak felderítésre használták, az volt a feladatuk, hogy megkeressék a brit tengeralattjárókat, illetve megjelöljék az aknamezőket. Nordholzban aztán a fejlesztők továbbléptek ezen. A németek átalakították a léghajókat bombázókká, amelyeket bevethettek az ellenséges ipari területeken és szállítási útvonalakon, különösképp Nagy-Britanniában.

1914 karácsonyán a britek megtámadták Nordholzot, a németek válasza pedig 1915 januárjában egyértelmű volt: bevetik a Zeppelineket a katonai célpontok elleni bombázásokhoz is. Míg azonban az angoloknál hamarosan a légi bombázókkal fonódott össze ekkor a Zeppelin neve, a németeknek egészen mást jelentett: a kolbászfanatikus németek milliói maradtak kolbász nélkül a Zeppelinek gyártása miatt. A háború, mondhatni, kulináris áldozatokat is jelentett a német oldalon.

Kolbász vagy bombák

A probléma az volt, hogy az új léghajók gyártásához felhasznált tehénbelekből hatalmas mennyiség kellett a Zeppelinek megépítéséhez. A birodalom nem tudott mit tenni: betiltották a kolbásztöltést Németországban, illetve a megszállt területeken. Egyes Zeppelinekben a hidrogéngázt tartó zacskók előállításához volt szükség a tehénbélre, hozzávetőlegesen 250 ezer tehénnyi belet használt el a német hadiipar. Egy 1922-es dokumentum szerint a tehénbél egyébként is hatalmas szerepet játszott az első világháború katonai erőfeszítéseiben.

„A tehénbél gyűjtése szisztematikusan működött Németországban a háború alatt. Minden hentes köteles volt átadni az általa megölt állatok belét. Tilos volt kolbászt készíteni, ezt szigorúan ellenőrizték”

– írja a dokumentum. Hugh Hunt, a Cambridge-i Egyetem oktatója szerint kardinális kérdés volt a belek sorsa: bármilyen meglepően is hangzik, „kolbásztöltés mellett nem maradt volna elég utánpótlása a németeknek a Zeppelinhez” – mondta.

Az óvszer és a Zeppelinwurst

A hidrogéntároló tehénbeles Zeppelin ráadásul katonai szempontból rettenetesen megérte a németeknek. A háború ideje alatt több mint 140 léghajót építettek, miközben a britek csak a háború vége felé, 1917-ben jöttek arra rá, hogy egyáltalán hogyan lehet ezeket a léghajókat megsemmisíteni. (Át kellett lőni a bőrt, hogy a hidrogén oxigénnel tudjon keveredni, a kilőtt gyújtólövedéktől pedig a Zeppelin berobbanjon.)

Asszonyok belet tisztítanak egy Zeppelin-gyárban – Fotó: A. R. Coster / Getty Images
Asszonyok belet tisztítanak egy Zeppelin-gyárban – Fotó: A. R. Coster / Getty Images

1915 és 1917 között a léghajóval véghez vitt bombatámadások 1500 ember halálát okozták, a Zeppelinek népszerűsége pedig csak 1937-ben, a hindenburgi katasztrófával esett vissza.

A Zeppelin és a kolbász viszonyát ezután mindössze az úgynevezett Zeppelinwurst őrizte meg. A durván darált, kenhető májas kolbász 1909-ben született Frankfurt am Mainban. Egy Stephan Weiss nevű mészáros készítette el először, a Zeppelinwurst név pedig egyrészről attól ragadt rá, hogy a léghajó legénysége gyakran falatozta ezt utazásai során.

Másrészről viszont azért, mert maga Weiss is hatalmas Zeppelin-fanatikus volt. Zeppelin 1900-as sikeres, 18 perces repülése után már nagy sikernek örvendett a németek körében. Weiss ezért is döntött úgy, hogy miután elkészítette saját májas-kolbászos ételét, levelet ír Zeppelinnek, hogy szeretné róla elnevezni a konzervet. A mintaként küldött étel Zeppelinnek annyira ízlett, hogy végül megadta az engedélyt Weissnak – bár állítólag Zeppelin magántitkára hozzáfűzte Weiss számára, hogy annak ellenére engedik mégis ezt meg, hogy „Őexcellenciája egyébként idegenkedik mindenféle reklámozástól”.

Más cégek egyébként valóban nem jártak ilyen szerencsével: szintén 1909-ben a drezdai E. Vier & Co is megpróbálta Zeppelin-hajókkal fémjelzett dobozokkal eladni óvszereit. Az üzlet hatalmas sikert aratott. Egészen addig, amíg nem kaptak hatalmas pert a nyakukba Zeppelinéktől – ezután le kellett állniuk a Zeppelin-pénisz metafora használatával.

Források: NDR, Frankfurt.de,Zeppelin,Guardian,MUVS

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.