2022. november 22. – 06:10
A németek Zeppelinjei az első világháború alatt Angliának vészjósló, veszélyes háborús járműveket jelentettek, a németeknek viszont abban az időben teljesen mást: a kolbásztöltés tilalmát. Tehénbélválság, kolbászhiány és német haditechnológia az első világháborúból.
Bár Ferdinand von Zeppelin léghajói már bőven léteztek 1914-ben, akkoriban a német haditengerészet mindössze egyetlen darabbal rendelkezett. A háború kezdetekor még csak épülőben volt a Német Birodalom központi léghajóbázisa Nordholzban. A németek több mint 18 millió márkát költöttek a csarnokokból, szálláshelyekből, műhelyekből álló komplexumra: miután Zeppelin feltalálta a léghajót, amely irányítható, és a haladása nem függ a széliránytól sem, hatalmas német léghajó-lelkesedés tört az országra.
A háború kitörése után a katonaság érdeklődni kezdett a Zeppelinek iránt. A léghajókat kezdetben csak felderítésre használták, az volt a feladatuk, hogy megkeressék a brit tengeralattjárókat, illetve megjelöljék az aknamezőket. Nordholzban aztán a fejlesztők továbbléptek ezen. A németek átalakították a léghajókat bombázókká, amelyeket bevethettek az ellenséges ipari területeken és szállítási útvonalakon, különösképp Nagy-Britanniában.
1914 karácsonyán a britek megtámadták Nordholzot, a németek válasza pedig 1915 januárjában egyértelmű volt: bevetik a Zeppelineket a katonai célpontok elleni bombázásokhoz is. Míg azonban az angoloknál hamarosan a légi bombázókkal fonódott össze ekkor a Zeppelin neve, a németeknek egészen mást jelentett: a kolbászfanatikus németek milliói maradtak kolbász nélkül a Zeppelinek gyártása miatt. A háború, mondhatni, kulináris áldozatokat is jelentett a német oldalon.
Kolbász vagy bombák
A probléma az volt, hogy az új léghajók gyártásához felhasznált tehénbelekből hatalmas mennyiség kellett a Zeppelinek megépítéséhez. A birodalom nem tudott mit tenni: betiltották a kolbásztöltést Németországban, illetve a megszállt területeken. Egyes Zeppelinekben a hidrogéngázt tartó zacskók előállításához volt szükség a tehénbélre, hozzávetőlegesen 250 ezer tehénnyi belet használt el a német hadiipar. Egy 1922-es dokumentum szerint a tehénbél egyébként is hatalmas szerepet játszott az első világháború katonai erőfeszítéseiben.
„A tehénbél gyűjtése szisztematikusan működött Németországban a háború alatt. Minden hentes köteles volt átadni az általa megölt állatok belét. Tilos volt kolbászt készíteni, ezt szigorúan ellenőrizték”
– írja a dokumentum. Hugh Hunt, a Cambridge-i Egyetem oktatója szerint kardinális kérdés volt a belek sorsa: bármilyen meglepően is hangzik, „kolbásztöltés mellett nem maradt volna elég utánpótlása a németeknek a Zeppelinhez” – mondta.
Az óvszer és a Zeppelinwurst
A hidrogéntároló tehénbeles Zeppelin ráadásul katonai szempontból rettenetesen megérte a németeknek. A háború ideje alatt több mint 140 léghajót építettek, miközben a britek csak a háború vége felé, 1917-ben jöttek arra rá, hogy egyáltalán hogyan lehet ezeket a léghajókat megsemmisíteni. (Át kellett lőni a bőrt, hogy a hidrogén oxigénnel tudjon keveredni, a kilőtt gyújtólövedéktől pedig a Zeppelin berobbanjon.)
1915 és 1917 között a léghajóval véghez vitt bombatámadások 1500 ember halálát okozták, a Zeppelinek népszerűsége pedig csak 1937-ben, a hindenburgi katasztrófával esett vissza.
A Zeppelin és a kolbász viszonyát ezután mindössze az úgynevezett Zeppelinwurst őrizte meg. A durván darált, kenhető májas kolbász 1909-ben született Frankfurt am Mainban. Egy Stephan Weiss nevű mészáros készítette el először, a Zeppelinwurst név pedig egyrészről attól ragadt rá, hogy a léghajó legénysége gyakran falatozta ezt utazásai során.
Másrészről viszont azért, mert maga Weiss is hatalmas Zeppelin-fanatikus volt. Zeppelin 1900-as sikeres, 18 perces repülése után már nagy sikernek örvendett a németek körében. Weiss ezért is döntött úgy, hogy miután elkészítette saját májas-kolbászos ételét, levelet ír Zeppelinnek, hogy szeretné róla elnevezni a konzervet. A mintaként küldött étel Zeppelinnek annyira ízlett, hogy végül megadta az engedélyt Weissnak – bár állítólag Zeppelin magántitkára hozzáfűzte Weiss számára, hogy annak ellenére engedik mégis ezt meg, hogy „Őexcellenciája egyébként idegenkedik mindenféle reklámozástól”.
Más cégek egyébként valóban nem jártak ilyen szerencsével: szintén 1909-ben a drezdai E. Vier & Co is megpróbálta Zeppelin-hajókkal fémjelzett dobozokkal eladni óvszereit. Az üzlet hatalmas sikert aratott. Egészen addig, amíg nem kaptak hatalmas pert a nyakukba Zeppelinéktől – ezután le kellett állniuk a Zeppelin-pénisz metafora használatával.
Források: NDR, Frankfurt.de,Zeppelin,Guardian,MUVS
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!