Tényleg ki tudjuk izzadni magunkból az alkoholt?

2022. november 18. – 05:52

Tényleg ki tudjuk izzadni magunkból az alkoholt?
Fotó: Jasmin Merdan / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A rövid válasz az, hogy nem, a hosszú meg az, hogy nem, és nem is ajánlott megpróbálni.

Igazi népszerű városi legenda, hogy egy átmulatott éjszaka után másnaposan nincs jobb, mint venni egy forró fürdőt, elmenni szaunázni, vagy – bár ehhez azért elég haladónak kell lenni – edzeni egy jót. Mindezt azért, hogy a szervezetben maradt alkoholtól és egyéb méreganyagoktól a bőrünkön keresztül, izzadással szabaduljunk meg. Kifejezetten jólesik elképzelni, ahogy ezek a mérgek távoznak a testünkből, pedig szakértők szerint inkább rosszat teszünk az ilyesmivel, mint amennyit használnánk vele.

Kezdjük az alapokkal: mi az izzadság? A izzadás gyakorlatilag a test saját légkondija, automatikusan beindul, ha a szervezetnek hűtésre van szüksége. Az izzadság 99 százaléka víz, kis mennyiségű sóval, fehérjékkel, szénhidrátokkal és karbamiddal kombinálva. A szervezet több millió izzadságmirigye alapvetően két csoportra osztható: az ekrin verejtékmirigyek szinte az egész testen megtalálhatók, míg az apokrin mirigyek a hónaljban, a mellbimbóban és udvarában, a külső nemi szerveken és a végbélnyílás körülötti bőrben vannak.

Bár az izzadság valóban tartalmaz a szervezet számára használhatatlan, felesleges anyagokat, például karbamidot és ammóniát, ez olyan kis mennyiség, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet méregtelenítő hatásról beszélni. Ez azért van, mert

a méreganyagok kiválasztása és feldolgozása nem az izzadás, hanem a máj, a vese vagy a belek feladata.

Éppen ezért nem tudjuk kiizzadni az alkoholt, azt ugyanis a szervezetünk méregként érzékeli, és elküldi a májba, hogy az dolgozza fel, és szűrje ki a testből. A máj azonban óránként egy egységnyi (ennyi van 1 dl borban, 1 pohár sörben, vagy 3 cl égetett szeszes italban) alkohollal bír el, így ha ennél többet iszik az ember, az túlterheli a májat. És itt jelentkezik némi igazságtartalma annak, hogy az alkohol izzadság útján is távozhat a testből: a szervezet ugyanis alkotóelemeire bontja az alkoholt, aminek egy része vizelettel, kilégzéssel, és, igen, izzadsággal távozik.

Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint hogy minél többet izzadunk, annál több alkohol távozik a szervezetből, ugyanis az alkohol több mint 90 százaléka a májban oxidálódik, és kevesebb mint 10 százaléka ürül ki a vizelet, lehelet és izzadság által okozott vízveszteségben. Az alkohol oxidációja a májban egy kémiai folyamat, amelynek során az etanol molekulái lebomlanak előbb ecetsavvá, végül ártalmatlan szén-dioxid és víz lesz belőlük. De a folyamaton belül van egy csúnya köztes szakasz: amikor az etanol először lebomlik, acetaldehid nevű szerves vegyületté alakul, amely egyenesen mérgező a szervezetre – és ez a másnaposság fő okozója. Ha olyan mértékben iszol, hogy azt a májad még tudja kezelni, megúszhatod az acetaldehid felhalmozódását, ha viszont nem, akkor jó eséllyel érezni fogod az elfogyasztott italokat a következő napon.

Az is kétségtelenül igaz, hogy sokan jobban izzadnak egy átmulatott éjszaka után, mint egyébként – ennek az az oka, hogy a felgyülemlő alkoholtól a vérerek kitágulhatnak, kimelegszünk, és megindul az izzadás is. Csakhogy ez még mindig nem azt jelenti, hogy az alkoholt izzadjuk ki – legalábbis nem jelentős mértékben.

A fokozott izzadás előidézése nemcsak hogy nem használ másnaposan, de még veszélyes is lehet, ennek pedig a dehidratáció az oka. Az alkohol gátolja a vazopresszin nevű vegyület felszabadulását, ami egy antidiuretikus hormon, és segít a szervezetnek a folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartásában. Minden egyes alkoholos korttyal szabotáljuk a vazopresszin működését, ami egyébként abba is beleszól, hogy milyen gyakran kell pisilnie az embernek, hiszen normál működés mellett üzenetet küld a veséknek, hogy tartsák vissza a folyadékot. Az alkohol hatására ez egyre gyakrabban történik meg, ez is hozzájárul a vízhiányhoz a szervezetben. Az elektrolit-háztartást és a folyadékhiányt nem lehet egy reggel alatt helyrehozni, így ha dehidratált állapotban még izzadni is elmegyünk, csak rontunk a helyzeten.

Mindegy egyébként, hogy aktív izzadásról (edzés) vagy passzívról (szauna) van szó, ilyenkor a legnagyobb kockázat az, hogy a szervezet még jobban kiszárad. Ha esetleg az a tapasztalat, hogy ilyenkor jobban érzi magát az ember, az vagy az edzés után felszabaduló endorfinoknak, vagy a múló időnek köszönhető – semmiképpen sem annak, hogy kiizzadta magából a méreganyagokat.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!