Tényleg ki tudjuk izzadni magunkból az alkoholt?

2022. november 18. – 04:52

Tényleg ki tudjuk izzadni magunkból az alkoholt?
Fotó: Jasmin Merdan / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A rövid válasz az, hogy nem, a hosszú meg az, hogy nem, és nem is ajánlott megpróbálni.

Igazi népszerű városi legenda, hogy egy átmulatott éjszaka után másnaposan nincs jobb, mint venni egy forró fürdőt, elmenni szaunázni, vagy – bár ehhez azért elég haladónak kell lenni – edzeni egy jót. Mindezt azért, hogy a szervezetben maradt alkoholtól és egyéb méreganyagoktól a bőrünkön keresztül, izzadással szabaduljunk meg. Kifejezetten jólesik elképzelni, ahogy ezek a mérgek távoznak a testünkből, pedig szakértők szerint inkább rosszat teszünk az ilyesmivel, mint amennyit használnánk vele.

Kezdjük az alapokkal: mi az izzadság? A izzadás gyakorlatilag a test saját légkondija, automatikusan beindul, ha a szervezetnek hűtésre van szüksége. Az izzadság 99 százaléka víz, kis mennyiségű sóval, fehérjékkel, szénhidrátokkal és karbamiddal kombinálva. A szervezet több millió izzadságmirigye alapvetően két csoportra osztható: az ekrin verejtékmirigyek szinte az egész testen megtalálhatók, míg az apokrin mirigyek a hónaljban, a mellbimbóban és udvarában, a külső nemi szerveken és a végbélnyílás körülötti bőrben vannak.

Bár az izzadság valóban tartalmaz a szervezet számára használhatatlan, felesleges anyagokat, például karbamidot és ammóniát, ez olyan kis mennyiség, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet méregtelenítő hatásról beszélni. Ez azért van, mert

a méreganyagok kiválasztása és feldolgozása nem az izzadás, hanem a máj, a vese vagy a belek feladata.

Éppen ezért nem tudjuk kiizzadni az alkoholt, azt ugyanis a szervezetünk méregként érzékeli, és elküldi a májba, hogy az dolgozza fel, és szűrje ki a testből. A máj azonban óránként egy egységnyi (ennyi van 1 dl borban, 1 pohár sörben, vagy 3 cl égetett szeszes italban) alkohollal bír el, így ha ennél többet iszik az ember, az túlterheli a májat. És itt jelentkezik némi igazságtartalma annak, hogy az alkohol izzadság útján is távozhat a testből: a szervezet ugyanis alkotóelemeire bontja az alkoholt, aminek egy része vizelettel, kilégzéssel, és, igen, izzadsággal távozik.

Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint hogy minél többet izzadunk, annál több alkohol távozik a szervezetből, ugyanis az alkohol több mint 90 százaléka a májban oxidálódik, és kevesebb mint 10 százaléka ürül ki a vizelet, lehelet és izzadság által okozott vízveszteségben. Az alkohol oxidációja a májban egy kémiai folyamat, amelynek során az etanol molekulái lebomlanak előbb ecetsavvá, végül ártalmatlan szén-dioxid és víz lesz belőlük. De a folyamaton belül van egy csúnya köztes szakasz: amikor az etanol először lebomlik, acetaldehid nevű szerves vegyületté alakul, amely egyenesen mérgező a szervezetre – és ez a másnaposság fő okozója. Ha olyan mértékben iszol, hogy azt a májad még tudja kezelni, megúszhatod az acetaldehid felhalmozódását, ha viszont nem, akkor jó eséllyel érezni fogod az elfogyasztott italokat a következő napon.

Az is kétségtelenül igaz, hogy sokan jobban izzadnak egy átmulatott éjszaka után, mint egyébként – ennek az az oka, hogy a felgyülemlő alkoholtól a vérerek kitágulhatnak, kimelegszünk, és megindul az izzadás is. Csakhogy ez még mindig nem azt jelenti, hogy az alkoholt izzadjuk ki – legalábbis nem jelentős mértékben.

A fokozott izzadás előidézése nemcsak hogy nem használ másnaposan, de még veszélyes is lehet, ennek pedig a dehidratáció az oka. Az alkohol gátolja a vazopresszin nevű vegyület felszabadulását, ami egy antidiuretikus hormon, és segít a szervezetnek a folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartásában. Minden egyes alkoholos korttyal szabotáljuk a vazopresszin működését, ami egyébként abba is beleszól, hogy milyen gyakran kell pisilnie az embernek, hiszen normál működés mellett üzenetet küld a veséknek, hogy tartsák vissza a folyadékot. Az alkohol hatására ez egyre gyakrabban történik meg, ez is hozzájárul a vízhiányhoz a szervezetben. Az elektrolit-háztartást és a folyadékhiányt nem lehet egy reggel alatt helyrehozni, így ha dehidratált állapotban még izzadni is elmegyünk, csak rontunk a helyzeten.

Mindegy egyébként, hogy aktív izzadásról (edzés) vagy passzívról (szauna) van szó, ilyenkor a legnagyobb kockázat az, hogy a szervezet még jobban kiszárad. Ha esetleg az a tapasztalat, hogy ilyenkor jobban érzi magát az ember, az vagy az edzés után felszabaduló endorfinoknak, vagy a múló időnek köszönhető – semmiképpen sem annak, hogy kiizzadta magából a méreganyagokat.

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.