Évtizedek óta bukkannak fel a francia tengerparton a Garfield formájú telefonok

Akármi is a mikroműanyag ellentéte, a Garfield-telefonok tökéletesen megtestesítik a gondolatot. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján készített vonalas telefonok akkor bukkantak fel először a piacon, amikor Jim Davis képregényfigurája elkezdte a világot meghódítani azzal, hogy annyira utálja a hétfőket, mint amennyire a lasagnét imádja. A készülék pedig pont úgy nézett ki, mint ahogy Davis megrajzolta a macskát – azzal a különbséggel, hogy volt egy kagyló a hátában, amit ha felemeltünk, Garfield kinyitotta a szemét.

Franciaország legnyugatibb csücskében, Finistère megye tengerpartjánál viszont a Garfield-telefon nem egy giccses emlékeztetője volt a nyolcvanas éveknek, hanem valami, amit hétről hétre kihalásztak az önkéntes szemétszedők a tengerből vagy a homokból. Az Ar Viltansoù, a breton strandokat takarító egyesület tagjai a saját bevallásuk szerint már legalább húsz éve szedik össze a Garfieldokat, és szomorúan állapítják meg, hogy azért még mindig elég jó állapotban vannak.

Mármint ez egy Garfield-rajongónak jó hír lenne, de egy környezetvédőnek nem, a telefonok belsejéből ugyan teljesen eltűnt az elektronika, de a műanyag kéreg az érintetlen, és még a megviseltebb darabokon is tisztán ki lehetett venni a híres macska színét. Ráadásul nem lebegnek a víz felszínén, hanem a tenger feneként maradnak, amíg a hullámok ki nem mossák őket, általában egy vihar után. A számuk pedig csak nem kezdett el apadni, 2018-ban is kétszáz darabot szedtek össze. „Minden egyes takarításkor három-négy telefont gyűjtünk be, egészben vagy darabokban” – mondta egy takarító önkéntes. Az Ar Viltansoù tagjai arra gyanakodtak, hogy egész biztosan egy hajóról pottyanhatott le ez a sok telefon, amely annyira elterjedt, hogy a régió egyik leggyakrabban összeszedett szemete lett a tengerparton.

A Franceinfo 2019 februárjában akart utánajárni annak, hogy vajon honnan is érkezhetett a francia tengerpartra ez a sok telefon. A helyi önkormányzatok nem tudtak semmit az eredetükről, a Garfield-licenc tulajdonosa pedig nem hallott arról, hogy bármikor is elveszett volna egy nagyobb rakomány a nyolcvanas években. Az utóbbira az is lehet a magyarázat, hogy ezeket a készülékeket nem a hivatalos gyártó, a Tyco Toys készítette, hanem hamisítványok voltak, ezért senki sem jelentette a hiányukat. A Finistère közeli szállítmányozási útvonal pedig rendkívül népszerű, évente több tízezer hajó halad ott át.

Ha valaki kételkedne abban, hogy igenis van szerepe a médiának ebben a modern korban, annak elmondanám, hogy miután a partra vetett Garfield-telefonok története bejárta a világot, nemcsak a francia partokat, jelentkezett egy helyi gazda.

René Morvan elmondta, hogy pontosan emlékszik arra, amikor a nyolcvanas években egy nagyobb vihar után feltűntek a telefonok az egész parton. Az akkor kábé 20 éves Morvan a testvérével úgy döntött, hogy megkeresik, honnan jöhetnek a készülékek. Megvárták az apályt, és leereszkedtek egy barlangba, ahol volt egy konténernyi telefon. A Morvan testvérek aztán ezek szerint senkinek sem büszkélkedtek el azzal, hogy mit találtak, mert senkinek sem mondták el a dolgot. René Morvan annyit mondott erről, hogy

„akkoriban nagyon sok dolog érkezett hozzánk a tengerből”.

A trükk pedig az volt, hogy a telefonokat csak apály idején lehetett megközelíteni. Az Ar Viltansoù önkéntesei Morvan leírása alapján megtalálták a barlangot, amit az elbeszéléseik szerint „nagyon, nagyon veszélyes” volt megközelíteni. A tengerszint alatt harminc méterrel, Plouarzel szikláinál tényleg megtalálták a konténert, tele a telefonokkal, de már a bejáratnál is összesen 23 teljesen ép készüléket számoltak össze.

Így nézett ki a barlangnak az a része, amit még biztonságos volt bejárni:

A probléma csak az, hogy magát a konténert képtelenség megközelíteni, ezért az Ar Viltansoù tagjai elhatározták még 2019-ben, hogy továbbra is muszáj lesz gyűjteni a homokból a Garfield-telefonokat. De azt, hogy honnan kerültek abba a barlangba, a mai napig nem lehet tudni. Ahogy azt sem, hogy mikor fognak elfogyni: a szemétszedők Facebook-csoportjában még idén februárban is posztolták, hogy találtak egy darabot a telefonokból.

.