Nemcsak a kikapcsolódás luxus Romániában, a lakosság negyedének az alapok sem férnek bele

Az Eurostat friss, 2026-os kiadványának adatai szerint a romániai lakosság 23,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen részt vegyen valamilyen fizetős szabadidős programban, és a nélkülözés mértéke több alapvető szükséglet terén uniós negatív rekordot dönt.

A szabadidős tevékenységek elmaradása a 12,1 százalékos uniós átlagnak csaknem a duplája. A tagállamok teljes mezőnyében csupán Görögországban rosszabb a helyzet (27,3 százalék). A visegrádi országokhoz viszonyítva még látványosabb a lemaradás: Csehországban 4,1, Szlovákiában 5,7, Lengyelországban pedig 6,9 százalék ez az arány. Bár Magyarországon a népesség 15,8 százaléka érintett, ezzel még mindig jóval kedvezőbb helyzetben van Romániánál. Az EU-s éllovas ezen a téren Horvátország, ahol a lakosság mindössze 3,9 százaléka számolt be ilyen jellegű hiányról.

Ha azonban a pihenésen túl a hosszabb távú kikapcsolódást nézzük, a helyzet még sötétebb. Az Eurostat felmérése rávilágít, hogy a romániaiak 61,4 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes éves elutazást. Ez a legrosszabb mutató az egész EU-ban, ahol az átlag 27,5 százalék, a lista másik végén található Luxemburgban pedig alig 10,6 százalék a nélkülözők aránya.

A legalapvetőbb mindennapi kiadások terén sem jobb a helyzet: a lakosság 18,1 százaléka nem tud legalább kétnaponta húst, csirkét, halat vagy vegetáriánus megfelelőjét tenni az asztalra, amivel az ország szintén uniós negatív rekorder (az uniós átlag 8,5 százalék, Cipruson pedig 1,2 százalék). Ugyanez igaz az otthoni internethozzáférésre is: a romániaiak 6,2 százaléka pénzhiány miatt nem tudja fenntartani az otthoni hálózatot, miközben az EU-s átlag 2,0 százalék, Finnországban pedig a lakosság alig 0,1 százalékát érinti a probléma.

Az erős anyagi lemaradás mögött ráadásul mély területi szakadék is meghúzódik. A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek arányában a falu és a város közötti különbség Romániában a legszélsőségesebb az egész unióban: 26,1 százalékpontos a rés a két csoport között. Míg a romániai városokban a lakosság 13,7 százaléka van kitéve a szegénységi kockázatnak, addig vidéken a falusi lakosság közel 40 százaléka (39,8 százalék) küzd a kirekesztődéssel és a mélyszegénységgel.