Kezdődik a nyári időszámítás, már majdnem tíz éve annak, hogy el akarják törölni az óraátállítást

Kezdődik a nyári időszámítás, március 28-ról 29-re virradó éjszaka az órákat egy órával előre kell állítani. Ez azt jelenti, hogy hajnali 3 órakor az idő rögtön 4 órára ugrik, így a vasárnap mindössze 23 órából áll majd.

A szakemberek szerint a szervezetnek komoly alkalmazkodást igényel az egyórás „időveszteség”. Adina Rusu dietetikus szerint az átállás megzavarhatja a szervezet belső óráját, az úgynevezett cirkadián ritmust, amely alapvetően meghatározza alvásunk, ébrenlétünk és hormonális működésünk ciklusait, írja a Hotnews.

Az Európai Bizottság már majdnem tíz éve, 2018 szeptemberében terjesztette elő azt a javaslatot, hogy töröljék el az órák átállítását. Ezt megelőzőleg egy nagyszabású konzultáción 4,6 millió európai állampolgár szavazott, és elsöprő többségük a szezonális időszámítás megszüntetését támogatta. A kezdeményezés Finnországból indult, ahol egy több tízezer aláírást összegyűjtő petíció hívta fel a figyelmet a problémára. Bár az európai parlamenti képviselők 2019-ben megszavazták a javaslatot, a tagállamok közötti egyeztetések lelassították a folyamatot, különösen a közlekedési rendszerek összehangolásánál okoz nehézséget ez, így a végleges döntés azóta is várat magára.

A technikai faktorok mellett politikai és globális tényezők is hátráltatták a nyári és téli időszámítás megszüntetését. A brexit, a Covid és később az orosz–ukrán háború olyan kihívásokat hozott, amelyek háttérbe szorították az óraátállítás kérdését. Az uniós döntéshozók figyelmét elsősorban az energiaválság, az infláció és a gazdasági bizonytalanság kötötte le, emiatt a témára kevesebb idő és politikai kapacitás jutott.

Mindeközben különböző kutatások egyre inkább megkérdőjelezik az óraátállítás létjogosultságát. Eredetileg energiatakarékossági okokból vezették be ezt, először 1916-ban, majd az 1970-es évek olajválsága idején is, de mára ez az előny szinte teljesen eltűnt. A modern technológiák miatt az energiafogyasztás csökkenése elenyésző, miközben az egészségügyi hatások egyre hangsúlyosabbak a szakértők szerint.

Az átállást követő időszakban nő a szívrohamok és a közlekedési balesetek száma, hosszabb távon pedig a depresszió, az anyagcsere lassulása és a súlygyarapodás is összefüggésbe hozható vele. A jelenség hátterében az áll, hogy a társadalmi időrend és a szervezet belső, biológiai órája nincs összhangban, ami tartós megterhelést jelent az emberi szervezetnek.