Bár az Európai Parlament megszavazta, messze vagyunk még attól, hogy ne állítsuk át évente kétszer az órát

Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében ismertette az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatát, miután az európai konzultációban részt vevő 4,6 millió állampolgár elsöprő többsége a gyakorlat megszüntetését szorgalmazta. A javaslatot aztán 2019 első felében az európai parlamenti képviselők is megszavazták – idézi fel az európai óraátállítás megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés konkrét lépéseit az Euronews.

Az óraátállítás eltörléséhez vezető út Finnországban kezdődött: 2017 októberében a finn kormány egy 70 ezer állampolgár által aláírt petíció buzdítására szólította fel az EU-t, hogy szüntesse be a gyakorlatot. Az EP tavaly februárban bocsátotta vitára az ügyet, a nyáron végzett felméréseken pedig több mint négymillióan fejezték ki véleményüket, és 84 százalékuk az évi két óraátállítás eltörlésére szavazott.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke már a közvélemény-kutatásra hivatkozva nyilatkozta, hogy minél előbb be kell szüntetni a korszerűtlen gyakorlatot, ám az uniós közlekedési miniszterek a nemzetközi menetrendek összehangolásának nehézségei miatt megfúrták az elnök javaslatát, miszerint már 2019-től búcsút kellett volna mondani a szezonális átállásnak – így sikerült kiharcolni, hogy csak 2021-től kelljen egy időszámítás mellett dönteni. most már 2022-t írunk, azonban több évbe beletelhet, amíg letisztázódnak a részletek.

A szezonális időszámítás megszüntetéséről szóló javaslat árnyék-raportőre, Jakop Dalunde svéd EP-képviselő (Zöldek/EFA) a hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy "a politikai rendszer nem tud egyszerre mindent kezelni. Nem akarok a brexittel jönni, de az egyik legnagyobb példa erre, hogy a brit politika nagyon nehezen tudott más társadalmi változásokat kezelni, miközben a brexit zajlott. És most az európai rendszernek is sok mindennel kell megbirkóznia" – tette hozzá.

A világjárvány időszaka sem kedvezett az ilyen döntések meghozatalának, mert sokkal fontosabb problémák voltak terítéken. Ezért kevés idő jutott annak megvitatására, miként vegyen búcsút az EU a szezonális óraátállítástól. A pandémia után pedig azonnal kezdetét vette az orosz-ukrán háború. Az EU vezetői jelenleg az ukrajnai háborúval foglalkoznak, amely új történelmi magasságokba emelte az energia- és élelmiszerárakat, ami súlyosan érinti az európai fogyasztókat és vállalkozásokat, és azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja a gazdaságot.

Már kutatások igazolják, hogy a gazdasági hatása elenyésző, az egészségre gyakorolt hatása azonban erősen negatív

A nyári időszámítást (mikor az órákat kora tavasszal egy órával előre, ősszel pedig egy órával hátraállítják) először 1916-ban vezették be Európában, amikor az akkor még háborúban álló Németország megpróbálta csökkenteni a szénfogyasztást, hogy a fegyvergyáraiba több jusson. A legtöbb szomszédos ország, valamint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália is követte példáját.

A II. világháború után Európában többnyire felhagytak ezzel a gyakorlattal, de az 1970-es években az olajsokk hatására ismét bevezették, hogy csökkentsék a világítás szükségességét és ezáltal az energiafelhasználást.

Azóta számos tanulmány kimutatta, hogy az energiafogyasztásra gyakorolt hatása ma már elhanyagolható. Ennek oka részben a technológia fejlődése. Ezzel szemben viszont egyre több bizonyíték van arra, hogy a nyári időszámítás káros hatással van az egészségre.

A nyári időszámításra való átállást követő héten például több szívroham történik, és nő az emésztőrendszeri és immunrendszerrel kapcsolatos betegségek száma is. Az autóbalesetek számában is enyhe emelkedést tapasztaltak.

A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a depresszió, a lelassult anyagcsere, a súlygyarapodás és a Cluster-fejfájás.

Ez azért van, mert a "társadalmi óránk", azaz a társadalmunk működését meghatározó menetrend és a belső óránk, amely többé-kevésbé a naphoz igazodik, nincs összhangban.

Az európai országok jelenlegi időzónás felosztása is eléggé logikátlan

Az óraátállítás megszüntetése azonban nem könnyű, és sok döntést igényel a legmagasabb szinten, mivel az idő nagyon is politikai kérdés.

A Benelux-államok, Franciaország és Spanyolország tökéletes példák erre.

Európában jelenleg három időzóna van, az országok túlnyomó többsége a közép-európai időt (CET) használja szabványként. További 10 ország a kelet-európai időt (EET), három pedig a nyugat-európai idő (WET).

Az lenne a logikus, hogy a hosszúsági körök alapján állapítsák meg, hogy melyik ország, hova tartozik. Az Egyesült Királyság és Marokkó például egy vonalban van, de a közöttük lévő európai országok földrajzilag ugyanazon a délkörön fekszenek, beleértve Franciaországot, Németországot és a Benelux-államokat, amelyek egy órával előrébb járnak.

A kérdés most újra napirenden van, és Bizottság szerint az uniós tagállamoknak egymás között kell elrendezniük a kérdést. "A tagállamokon múlik, hogy milyen jogi időt kívánnak alkalmazni, mivel ennek a választásnak a hatásai valószínűleg az adott ország földrajzi helyzetétől függnek" – mondta a Bizottság egyik tisztviselője az Euronewsnak.

Az EU-tagállamok számára az első kérdés az, hogy maradnak-e a normál, azaz a téli időszámításnál, vagy inkább váltanak a nyári időszámításra.

A koordináció elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a hosszúsági körökön osztozó közvetlen szomszédok ugyanazt a szabványos időt válasszák, és így "elkerülhető legyen az időzónák foltozódása, hogy többé-kevésbé egységesnek tűnő módon rendeződjön a helyzet, és ne zavarja meg a piacot és a tagállamok közötti kereskedelmet" – mondta Ariadna Guell, a Barcelonai kezdeményezés az időzóna-használatról az egészséges társadalomért koordinátora az Euronewsnak.

A kezdeményezés saját javaslattal állt elő, amely szerint az európai országok négy különböző időzónára oszlanának, többnyire a jelenlegi téli időszámítás alapján. "Ez a négy időzóna az, amely a legjobban összehangolja a szociális óránkat azzal, amit mi természetes időnek nevezünk – tehát a földrajzilag helyes idővel, ha úgy tetszik" – magyarázta Guell.

"Ezek garantálják, hogy minden országban a nap délben a legmagasabb állásban van. Így hozhatjuk ki a legtöbbet hozhatjuk az életünk óráiból. És azért is, mert így működik a kronobiológia, vagyis az a tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a belső ritmusunk hogyan befolyásolja az egészségünket. Azt mondják, hogy ez a legjobb a kollektív egészségünk szempontjából" – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és a Benelux államok ugyanabba a nyugat-európai időzónába kerülnének.

Az ebbe a zónába tartozó uniós országok valójában egy órával hátrébb állítanák az idejüket a jelenlegi normál időhöz képest, hogy megmaradjon az egyórás különbség a nyugati új Azori-szigeteki időzónával és a keleti közép-európai időzónával.

Spanyolország és Portugália azonban különböző időzónákban lenne, mivel Lisszabon az Azori-szigeteki időzónában Izlandhoz igazodik, ami Guell szerint nem jelent problémát.

Ahhoz, hogy a tárgyalások újrainduljanak, a témát az Európai Tanács soros elnökségét betöltő országnak kell napirendre tűznie. Legutóbb a finn elnökség alatt, 2019 második felében volt róla szó.

"A legjobb forgatókönyvünk az lenne, ha a Tanács következő elnöksége ezt napirendre tűzné" – mondta Guell.

Ha ez valóban megtörténik, akkor a nyári időszámítást legkorábban 2025-ben törölhetnék el, mivel a megállapodást követően valószínűleg szükség lesz egy egy-két éves időszakra ahhoz, hogy a közlekedési szolgáltatások, köztük a vonatok és a repülőjáratok is hozzá tudjanak igazodni a menetrendjükkel az új időszámításhoz.

Azonban január 1-jén Svédország veszi át a hat hónapos elnökséget, és Dalunde szerint kicsi az esélye annak, hogy felkarolja az ügyet.

"Svédország az egyik olyan ország, amely bizonyos mértékig a legnagyobb hasznot húzza az óraátállításból. Földrajzi fekvése miatt ott a legnagyobb a változás (a téli és a nyári idő között).

"Szóval nem vagyok benne biztos, hogy Svédország lenne az az ország, amelyik ezt a kérdést erőltetné" – magyarázta. Emiatt az EP-képviselő még abban sem biztos, hogy az óraátállítás Európában még az évtized vége előtt a múlté lehet.