Bár az Európai Parlament megszavazta, messze vagyunk még attól, hogy ne állítsuk át évente kétszer az órát

2022. október 28. – 13:11

frissítve

Bár az Európai Parlament megszavazta, messze vagyunk még attól, hogy ne állítsuk át évente kétszer az órát
A Rauscher toronyóragyártó cég alkalmazottja egy toronyóra számlapján dolgozik. Vasárnap (2022.október 30.) az órát téli idő szerint három óráról két órára állítják vissza – Fotó: Armin Weigel / dpa / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Felkészült-e mindenki a hosszú téli éjszakákra? Annak ellenére, hogy már évekkel ezelőtt megjelent a javaslat, hogy megszüntessék az EU-ban a szezonális időváltozást, az európai országok polgárainak vasárnap ismét vissza kell állítaniuk az órákat, és ez a gyakorlat valószínűleg nem fog egyhamar megváltozni.

Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében ismertette az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatát, miután az európai konzultációban részt vevő 4,6 millió állampolgár elsöprő többsége a gyakorlat megszüntetését szorgalmazta. A javaslatot aztán 2019 első felében az európai parlamenti képviselők is megszavazták – idézi fel az európai óraátállítás megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés konkrét lépéseit az Euronews.

Az óraátállítás eltörléséhez vezető út Finnországban kezdődött: 2017 októberében a finn kormány egy 70 ezer állampolgár által aláírt petíció buzdítására szólította fel az EU-t, hogy szüntesse be a gyakorlatot. Az EP tavaly februárban bocsátotta vitára az ügyet, a nyáron végzett felméréseken pedig több mint négymillióan fejezték ki véleményüket, és 84 százalékuk az évi két óraátállítás eltörlésére szavazott.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke már a közvélemény-kutatásra hivatkozva nyilatkozta, hogy minél előbb be kell szüntetni a korszerűtlen gyakorlatot, ám az uniós közlekedési miniszterek a nemzetközi menetrendek összehangolásának nehézségei miatt megfúrták az elnök javaslatát, miszerint már 2019-től búcsút kellett volna mondani a szezonális átállásnak – így sikerült kiharcolni, hogy csak 2021-től kelljen egy időszámítás mellett dönteni. most már 2022-t írunk, azonban több évbe beletelhet, amíg letisztázódnak a részletek.

A szezonális időszámítás megszüntetéséről szóló javaslat árnyék-raportőre, Jakop Dalunde svéd EP-képviselő (Zöldek/EFA) a hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy "a politikai rendszer nem tud egyszerre mindent kezelni. Nem akarok a brexittel jönni, de az egyik legnagyobb példa erre, hogy a brit politika nagyon nehezen tudott más társadalmi változásokat kezelni, miközben a brexit zajlott. És most az európai rendszernek is sok mindennel kell megbirkóznia" – tette hozzá.

A világjárvány időszaka sem kedvezett az ilyen döntések meghozatalának, mert sokkal fontosabb problémák voltak terítéken. Ezért kevés idő jutott annak megvitatására, miként vegyen búcsút az EU a szezonális óraátállítástól. A pandémia után pedig azonnal kezdetét vette az orosz-ukrán háború. Az EU vezetői jelenleg az ukrajnai háborúval foglalkoznak, amely új történelmi magasságokba emelte az energia- és élelmiszerárakat, ami súlyosan érinti az európai fogyasztókat és vállalkozásokat, és azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja a gazdaságot.

Már kutatások igazolják, hogy a gazdasági hatása elenyésző, az egészségre gyakorolt hatása azonban erősen negatív

A nyári időszámítást (mikor az órákat kora tavasszal egy órával előre, ősszel pedig egy órával hátraállítják) először 1916-ban vezették be Európában, amikor az akkor még háborúban álló Németország megpróbálta csökkenteni a szénfogyasztást, hogy a fegyvergyáraiba több jusson. A legtöbb szomszédos ország, valamint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália is követte példáját.

A II. világháború után Európában többnyire felhagytak ezzel a gyakorlattal, de az 1970-es években az olajsokk hatására ismét bevezették, hogy csökkentsék a világítás szükségességét és ezáltal az energiafelhasználást.

Azóta számos tanulmány kimutatta, hogy az energiafogyasztásra gyakorolt hatása ma már elhanyagolható. Ennek oka részben a technológia fejlődése. Ezzel szemben viszont egyre több bizonyíték van arra, hogy a nyári időszámítás káros hatással van az egészségre.

A nyári időszámításra való átállást követő héten például több szívroham történik, és nő az emésztőrendszeri és immunrendszerrel kapcsolatos betegségek száma is. Az autóbalesetek számában is enyhe emelkedést tapasztaltak.

A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a depresszió, a lelassult anyagcsere, a súlygyarapodás és a Cluster-fejfájás.

Ez azért van, mert a "társadalmi óránk", azaz a társadalmunk működését meghatározó menetrend és a belső óránk, amely többé-kevésbé a naphoz igazodik, nincs összhangban.

Az európai országok jelenlegi időzónás felosztása is eléggé logikátlan

Az óraátállítás megszüntetése azonban nem könnyű, és sok döntést igényel a legmagasabb szinten, mivel az idő nagyon is politikai kérdés.

A Benelux-államok, Franciaország és Spanyolország tökéletes példák erre.

Európában jelenleg három időzóna van, az országok túlnyomó többsége a közép-európai időt (CET) használja szabványként. További 10 ország a kelet-európai időt (EET), három pedig a nyugat-európai idő (WET).

Az lenne a logikus, hogy a hosszúsági körök alapján állapítsák meg, hogy melyik ország, hova tartozik. Az Egyesült Királyság és Marokkó például egy vonalban van, de a közöttük lévő európai országok földrajzilag ugyanazon a délkörön fekszenek, beleértve Franciaországot, Németországot és a Benelux-államokat, amelyek egy órával előrébb járnak.

A kérdés most újra napirenden van, és Bizottság szerint az uniós tagállamoknak egymás között kell elrendezniük a kérdést. "A tagállamokon múlik, hogy milyen jogi időt kívánnak alkalmazni, mivel ennek a választásnak a hatásai valószínűleg az adott ország földrajzi helyzetétől függnek" – mondta a Bizottság egyik tisztviselője az Euronewsnak.

Az EU-tagállamok számára az első kérdés az, hogy maradnak-e a normál, azaz a téli időszámításnál, vagy inkább váltanak a nyári időszámításra.

A koordináció elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a hosszúsági körökön osztozó közvetlen szomszédok ugyanazt a szabványos időt válasszák, és így "elkerülhető legyen az időzónák foltozódása, hogy többé-kevésbé egységesnek tűnő módon rendeződjön a helyzet, és ne zavarja meg a piacot és a tagállamok közötti kereskedelmet" – mondta Ariadna Guell, a Barcelonai kezdeményezés az időzóna-használatról az egészséges társadalomért koordinátora az Euronewsnak.

A kezdeményezés saját javaslattal állt elő, amely szerint az európai országok négy különböző időzónára oszlanának, többnyire a jelenlegi téli időszámítás alapján. "Ez a négy időzóna az, amely a legjobban összehangolja a szociális óránkat azzal, amit mi természetes időnek nevezünk – tehát a földrajzilag helyes idővel, ha úgy tetszik" – magyarázta Guell.

"Ezek garantálják, hogy minden országban a nap délben a legmagasabb állásban van. Így hozhatjuk ki a legtöbbet hozhatjuk az életünk óráiból. És azért is, mert így működik a kronobiológia, vagyis az a tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a belső ritmusunk hogyan befolyásolja az egészségünket. Azt mondják, hogy ez a legjobb a kollektív egészségünk szempontjából" – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és a Benelux államok ugyanabba a nyugat-európai időzónába kerülnének.

Az ebbe a zónába tartozó uniós országok valójában egy órával hátrébb állítanák az idejüket a jelenlegi normál időhöz képest, hogy megmaradjon az egyórás különbség a nyugati új Azori-szigeteki időzónával és a keleti közép-európai időzónával.

Négy időzónára osztanák Európát – Forrás: Európai Parlament
Négy időzónára osztanák Európát – Forrás: Európai Parlament

Spanyolország és Portugália azonban különböző időzónákban lenne, mivel Lisszabon az Azori-szigeteki időzónában Izlandhoz igazodik, ami Guell szerint nem jelent problémát.

Ahhoz, hogy a tárgyalások újrainduljanak, a témát az Európai Tanács soros elnökségét betöltő országnak kell napirendre tűznie. Legutóbb a finn elnökség alatt, 2019 második felében volt róla szó.

"A legjobb forgatókönyvünk az lenne, ha a Tanács következő elnöksége ezt napirendre tűzné" – mondta Guell.

Ha ez valóban megtörténik, akkor a nyári időszámítást legkorábban 2025-ben törölhetnék el, mivel a megállapodást követően valószínűleg szükség lesz egy egy-két éves időszakra ahhoz, hogy a közlekedési szolgáltatások, köztük a vonatok és a repülőjáratok is hozzá tudjanak igazodni a menetrendjükkel az új időszámításhoz.

Azonban január 1-jén Svédország veszi át a hat hónapos elnökséget, és Dalunde szerint kicsi az esélye annak, hogy felkarolja az ügyet.

"Svédország az egyik olyan ország, amely bizonyos mértékig a legnagyobb hasznot húzza az óraátállításból. Földrajzi fekvése miatt ott a legnagyobb a változás (a téli és a nyári idő között).

"Szóval nem vagyok benne biztos, hogy Svédország lenne az az ország, amelyik ezt a kérdést erőltetné" – magyarázta. Emiatt az EP-képviselő még abban sem biztos, hogy az óraátállítás Európában még az évtized vége előtt a múlté lehet.