A romániai tinédzserek harmada látott már tiszteletlenséget az anyával szemben a családban

A romániai tinédzserek egy része már fiatalon megtapasztalta, milyen, amikor egy családban nincs meg a kölcsönös tisztelet: minden harmadik, 16–18 év közötti fiatal azt mondja, látta már, hogy az édesanyjával tiszteletlenül bánnak otthon. Ugyanakkor a többség egyértelműen másfajta családi mintát szeretne követni, és úgy gondolja, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlően kellene megosztaniuk a felelősséget a családban – derül ki a World Vision Románia friss felméréséből.

A kutatás szerint a megkérdezett tinédzserek 59 százaléka úgy képzeli, hogy a saját családja majd nem fog hasonlítani arra, amelyben felnőtt. Többen arról számoltak be, hogy gyerekként tanúi voltak sértő beszédnek, verbális bántalmazásnak vagy annak, hogy az anyát nem kezelték tisztelettel – ezek azok a viselkedési minták, amelyeket a többség ma már tudatosan elutasít.

A fiatalok értékrendjében továbbra is a család áll az első helyen. A válaszadók 68 százaléka szerint a legfontosabb dolog az életben az összetartó család, ezt követi az egészség (64 százalék), majd a szeretet és a közeli kapcsolatok (39 százalék), illetve az igaz barátok (31 százalék). Érdekes ugyanakkor, hogy a szakmai siker ennél kevesebb, a fiatalok mindössze 30 százaléka számára tartozik a legfontosabb értékek közé, és nagyjából minden negyedik említette az anyagi függetlenséget. A hit vagy spiritualitás a válaszadók 21 százalékának fontos, a biztonság és stabilitás 17 százaléknak, míg a közösségi szerepvállalás vagy a hírnév csak nagyon kevesek számára számít.

Ha viszont a következő tíz évről és arról kérdezik őket, mitől lennének boldogok, már más hangsúlyok jelennek meg. A tinédzserek többsége szerint a boldogság egyik kulcsa egy sikeres karrier (59 százalék), de majdnem ugyanennyien gondolják azt is, hogy egy stabil párkapcsolat legalább ennyire fontos (57 százalék). A pénzügyi stabilitást a fiatalok fele említi, és tízből négyen azt mondják, az tenné őket igazán boldoggá, ha azzal foglalkozhatnának, amit szeretnek. Körülbelül minden harmadik válaszadó szerint a család is fontos szerepet játszik ebben a jövőképben, hasonló arányban említik az utazás szabadságát is. Gyermekvállalást viszont csak a fiatalok 24 százaléka kapcsol a boldogságról alkotott elképzeléséhez, a társadalmi elismerést vagy mások segítését pedig még ennél is kevesebben említik.

A felmérés külön rákérdezett arra is, milyen viselkedést nem fogadnának el a saját jövőbeli kapcsolataikban. A legtöbben a sértő beszédet (46 százalék) és a verbális agressziót (40 százalék) említették, de sokan mondták a hazugságot (37 százalék), illetve a közönyt vagy az érdektelenséget is (32 százalék). A válaszokból az is kiderül, hogy a tisztelet hiányát az anyával szemben jóval többen tapasztalták: ezt a fiatalok 31 százaléka említette, míg az apával szembeni tiszteletlenséget 16 százalék.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban viszont meglehetősen egyértelmű a fiatalok álláspontja: 92 százalékuk szerint a nőknek és a férfiaknak egyenlően kellene megosztaniuk a családi felelősségeket.

Ami a jövőre való felkészültséget illeti, a tinédzserek többsége meglepően magabiztos. Negyven százalékuk úgy érzi, teljesen felkészült arra, hogy belépjen a munkaerőpiacra, további 43 százalék pedig azt mondja, nagyjából készen áll erre. A megkérdezettek 82 százaléka úgy gondolja, képes fontos döntéseket hozni a jövőjéről, háromnegyedük szerint felkészült arra, hogy tájékozottan szavazzon, és 73 százalék úgy érzi, akár önállóan is tudna élni. Ugyanakkor több mint a felük – 56 százalék – azt mondja, nem érzi úgy, hogy valódi hatása lenne az ország jövőjére.

A kutatás azt is vizsgálta, honnan érkeznek azok a minták, amelyek a fiatalok gondolkodását formálják. Bár a közösségi médiát sokszor tartják meghatározónak, a tinédzserek szerint továbbra is a közvetlen környezetük a legfontosabb: 46 százalékuk elsősorban a körülöttük élő emberektől – családtagoktól, barátoktól vagy ismerősöktől – veszi át a viselkedési mintákat. A második helyen valóban a közösségi média áll (27 százalék), ezt követi a család (18 százalék), az iskola (5 százalék) és jóval lemaradva a hagyományos média (2 százalék).

A World Vision Románia felmérése február 24. és március 5. között készült 608, 16 és 18 év közötti fiatal megkérdezésével. A szervezet hangsúlyozza, hogy az eredmények a kutatásban részt vevő tinédzserek véleményét tükrözik, és nem tekinthetők országosan reprezentatívnak.