Már az antibiotikumok előtt létezett a rezisztencia: az Aranyosfői-jégbarlang kutatója részletezte az ötezer éves lelet jelentőségét

Nemzetközi tudományos visszhangot váltott ki az a romániai kutatás, amelynek során ötezer éves, a modern gyógyszereknek is ellenálló baktériumot azonosítottak az erdélyi Aranyosfői-jégbarlangban. A felfedezésről, amelyről korábban mi is beszámoltunk, a projektet vezető Cristina Purcărea mikrobiológus a HotNews-nak adott interjújában közölt technikai és tudományos részleteket.

A Bukaresti Biológiai Intézet kutatója tisztázta: a vizsgált Psychrobacter SC65A.3 baktériumtörzs tíz olyan antibiotikumnak is ellenáll, amelyeket az orvostudomány csak az utóbbi évtizedekben fejlesztett ki. Ez bebizonyítja, hogy a rezisztencia valójában egy több millió éves, természetes túlélési stratégia: a baktériumok már évezredekkel ezelőtt olyan molekuláris mechanizmusokat fejlesztettek ki egymás ellen, amelyekkel a mai gyógyszerek is csak próbálnak felvenni a versenyt.

A kutatás egyik legkritikusabb szakasza a mintavétel volt. A szakembereknek egy egyedi tervezésű elektromos fúróberendezéssel kellett 25 méter mélyre hatolniuk a jégtömbbe, többek között a barlang Templom-terem nevű szakaszában. A sterilitás fenntartása érdekében a berendezéseket folyamatosan lánggal fertőtlenítették, a jégmagokat pedig speciális tárolókban szállították laboratóriumba, hogy kizárják a mai baktériumokkal való szennyeződés lehetőségét.

Az interjú során Purcărea kitért a klímaváltozással kapcsolatos félelmekre is: az olvadó jégből kiszabaduló baktériumok nem jelentenek közvetlen járványveszélyt, mivel képtelenek életben maradni az emberi test 37 fokos hőmérsékletén. A kockázatot inkább az jelenti, ha ezek az ellenálló gének átkerülnek a mai kórokozókba.

Ugyanakkor ez a folyamat a jövő orvoslása számára is lehetőséget kínál. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy az ötezer éves baktérium olyan anyagokat termel, amelyek képesek elpusztítani a mai legveszélyesebb kórházi kórokozókat is. A kutatók most ezen molekulák izolálásán dolgoznak, hogy egy teljesen új típusú antibiotikum-családot fejleszthessenek ki.

Cristina Purcărea összegzése szerint a kutatás rávilágított arra, hogy a rezisztencia nem a modern kor „mellékterméke”, hanem a mikrobiális világ alapvető sajátossága. A kutató hangsúlyozta: az Aranyosfői-jégbarlangban azonosított törzsek nem jelentenek közvetlen fenyegetést az emberi egészségre, vizsgálatuk viszont alapvető fontosságú a jövő antibiotikum-fejlesztései szempontjából.

A kutatás kiindulópontját az Aranyosfői-jégbarlangban végzett radiokarbonos vizsgálatok adták, amelyek során sikerült pontosan datálni a mélyebben fekvő jégrétegek korát. A Psychrobacter SC65A.3 azonosítása nem csupán egy helyi mikrobiológiai lelet, hanem a globális tudományos közösség – köztük az Oxfordi Egyetem – számára is mérföldkő. A felfedezés ugyanis megdöntötte azt a korábbi dogmát, miszerint az antibiotikum-rezisztencia kizárólag a modern gyógyszeripar és az intenzív állattenyésztés következménye lenne. Az ötezer éves minta igazolta, hogy a baktériumok genetikai arzenálja már az emberi civilizáció hajnalán is tartalmazta azokat az ellenálló mechanizmusokat, amelyekkel ma a legmodernebb kórházi osztályokon küzdünk.