Szicíliai különlegességgel várunk a Kolozsvári Magyar Napok Örömfőzésén

Szicíliai caponata, vagyis édes-savanyú vinettaragu. Ezzel várunk a Kolozsvári Magyar Napok szombati Örömfőzésén. Gyertek, együnk együtt!
Ugyan nem telepedtünk ki a Farkas utcai vásárba, de a hagyományos szombati Örömfőzésen már ott leszünk a kolozsvári Falumúzeumban, és a mi lecsónk távoli rokonával várunk titeket is. A szicíliai specialitásnak számtalan változata van, de vinettát, paradicsomot, szárzellert általában tesznek bele. A mienkbe talán hagyma, olajbogyó és kapribogyó is jut. Sőt, a fene tudja, talán mazsola is kerülhet bele. Többségében tehát olyan alapanyagokat viszünk, amelyeket mindannyian ismerünk és szeretünk, de most egy egészen új formában mutatjuk meg őket.
Eszerint a caponata Szicília egyik legérdekesebb, történelmileg is jelentős étele, ami valahol a főtt vinettasaláta és vinettaragu között helyezkedik el, némileg a franciák lecsójára (ratatouille) emlékeztet. A fogás állítólag a sziget zsidó közösségéhez köthető, ők álltak kapcsolatban azokkal az arab kereskedőkkel, akik révén a zöldség Szicíliába is eljutott, és idővel ezzel helyettesítették az eredetileg halas ételt. A caponata már a szicíliai identitás szimbólumává vált, olyan mint a pizza Nápolyban vagy a rizottó Milánóban.
A zöldségeket általában olajban sütik vagy pirítják, majd összefőzik, hogy az ízek összeérjenek. A caponatát ehetjük önmagában, előételként, mint ahogy Szicíliában teszik, vagy tálalhatjuk valamilyen hús mellé, de kenyérre is lehet tenni. Mi is úgy fogjuk kínálni.
A főszakácsi teendőket a Konyhasztorik rovatunk vezetője, Leopold Erika vállalta, de szinte mindannyian ott fogunk kuktáskodni körülötte.
Az Örömfőzést augusztus 23-án, szombaton 11 és 15 óra között tartják a kolozsvári Falumúzeumban. Érdemes idejében érkezni, hogy biztosan megkóstolhassátok a caponatánkat.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!