Kolbászfesztivál hozza össze minden évben a bánáti svábokat Zsombolyán

Ha valaki azt gondolná, hogy egy egyszerű kolbászkóstoló nem lehet több egy sima gasztronómiai rendezvénynél, annak itt az ideje, hogy ellátogasson a zsombolyai Worschtkoschtprob-ra. Az esemény neve a sváb dialektusból származik, és kolbászkóstolást jelent. Ez a hagyomány évszázadokra nyúlik vissza, amikor a gazdák a karácsony előtt levágott disznó kolbászaival a tél végére elérve a legjobb állapotukat, a közösség előtt mutatták be mesterműveiket.

A Banater Zeitung szerkesztői 1972-ben indították útjára a régiós kolbászkészítő versenyt, amelyet a kommunista rezsim több mint egy évtizedre megszakított. Az esemény 1994-ben tért vissza, és az elmúlt harminc évben a német nyelvű hetilap éves ünnepévé nőtte ki magát. A bánáti svábok nemcsak a hagyományos kolbászok miatt térnek vissza minden évben Zsombolyára, hanem a közös múlt életben tartása, a hagyományápolás is fontos ebben a történetben. A bánsági eseményről az Agerpres tudósított.

A beszámoló szerint az évente megrendezett kolbászfesztivált négy barát, Johann Janzer, Heinrich Tommi, Karl Meirth és Jurgen Metzger találta ki és szervezi. Ők évtizedekkel ezelőtt költöztek ki Németországba, de minden évben visszatérnek Zsombolyára, a kolbászkóstolóra. Amúgy nem üres kézzel érkeztek: az otthon készített kolbászaikból hoztak kóstolót a zsombolyai fesztiválra.

„Mi mindig október végén vagy novemberben vágtuk a disznót, sosem Ignác napján. A jó kolbász titka? Egyszerű: zsíros sertéshús, só, fokhagyma, paprika, bors. Kézzel daráljuk, kézzel keverjük, utána egy napig szárítjuk, majd megy a füstre” – avatta be a riportert a kolbászkészítés ábécéjébe Johann Janzer, akinek bajorországi otthonában minden évben 22 kiló kolbász készül karácsony előtt.

A riport szerint idén is rengetegen gyűltek össze a zsombolyai Művelődési Házban, ahol a sváb hagyományokat nemcsak a kolbászok, hanem a zene, a tánc és a népviselet is felelevenítette. A rendezvénynek volt egy mélyebb, megindító pillanata is: itt tartották fogva 1945 januárjában azt a 700 sváb származású helyi lakost, akiket később a Szovjetunióba deportáltak.

A 98 éves Ignaz Bernhard Fischer, a donbászi munkatábor egyik túlélője is jelen volt az eseményen, és megható szavakkal emlékezett meg a múlt szörnyűségeiről, miközben kiemelte: az, hogy ma már svábok, románok és magyarok egy asztalnál ülnek egy ilyen eseményen, maga a történelmi győzelem.

A kolbásztesztre idén 30 minta érkezett a környék háztartásaiból, és a szakértő zsűri hosszú kóstolgatás után Heinrich Thernest koronázta meg a legjobb kolbászmesterré. A sajtó díját Tomi Heinrich nyerte el.

A rendezvény egyik fő szervezője, Sergiu Dema, így összegezte az esemény lényegét: „Ez a hely egykor a száműzetés, a félelem helye volt, ma pedig a barátságé és a hagyományé. Itt nemcsak a kolbászok füstje érezhető, hanem a történelem súlyos, de felemelő jelenléte is.” A Worschtkoschtprob idén is bebizonyította: nemcsak gasztronómiai esemény, hanem kulturális időutazás is, ahol a sváb gyökerek erősödnek.