Különleges szatmári hagyomány az aranyozott húsvéti tojás készítése

Nezezon Enikő néprajzkutató, a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület elnöke szerint bár a szatmári húsvéti hagyományok kevésbé ismertek, mint például a gyimesiek, és az itt festett, írott tojások sem annyira díszesek és látványosak, a mai napig fellelhetők izgalmas eljárások. Ilyen például az aranyozott tojás készítése, mely komoly tapasztalatot és kézügyességet igényel. Szinte feledésbe merült a módszer, az Aranykapu foglalkozásain azonban igyekszenek újratanítani ezt a különleges technikát.

„Gyerekkorom egyik nagy élménye volt az a gyimesi csángó írott tojásokat bemutató mintakönyv, melyre egy kicsi helyi könyvesboltban bukkantam rá. Sokat próbálgattam, rongyosak lettek a lapjai, mert minden évben írogattam ki belőle a mintákat. Ez meghatározó élmény volt, komoly szerepe volt abban, hogy néprajzos lettem” – mesélte Nezezon Enikő. „Később, amikor jobban kinyílt számomra a világ, amikor néprajzot hallgattam Kolozsváron, egyre inkább az kezdett érdekelni, hogy mi van nálunk, melyek a szatmári hagyományok. Eleinte anyámat faggattam, majd a gyűjtőútjaim során két faluban is – először Mikolában, majd Vetésen – hallottam a szatmári aranyozott tojásról. Vásárosnaményban, illetve a nyíregyházi Józsa András Múzeum gyűjteményében pedig rá is találtam ezekre a különleges festett tojásokra” – idézte fel.

Ez, mint megtudtuk, az egyike a három hagyományos szatmári tojásfestési eljárásnak, és kétségkívül a legkülönlegesebb. Ezekből kettő, a hagymahéjas festés, illetve a berzselés vagy tojásbatikolás más térségekben is elterjedt. A néprajzkutató szerint az egyszerű hagymahéjas festésnek is több változata van, hiszen más-más árnyalat érhető el a valójában sárgás színű vöröshagymával, illetve a lila hagymával. Elmondta, vegyesen szereti a leginkább használni a kétféle hagymát, így nagyon kellemes, vöröses kávébarna színű árnyalatokat lehet elérni.

Azt is elárulta, érdemes pici sót és egy pici ecetet adni a vízhez, mert így élénkebb színűre festődik a tojáshéj.

A berzselés vagy tojásbatikolás módszere szintén hagymahéjas festési módszer, azonban a harisnyában megfestett tojásokra különféle növények leveleit szorítják rá mielőtt festőlébe kerülnek, így a levelek lenyomatai fehéren maradnak, ez ad nagyon szép mintázatot a tojásnak.

Bár nem túlságosan régiek, Nezezon Enikő megemlítette még a kariókás festést, valamint a levonózást is. Előbbi a 90-es évektől használatos, Túrterebes környékén például a mai napig divatos és úgy vélte, lényegében hagyományak tekinthető már. „Színes kariókával rajzolnak a fehér tojáshéjra, a motívumvilág pedig a kalocsai hímzett terítők mintái felé kacsint, de a szatmári úri hímzésekre is emlékeztet” – magyarázta. Hozzátette, a levonózás kicsit később elterjedt eljárás, de ez is tekinthető már hagyománynak a térségben.

„Szívügyünk lett a szatmári aranyozott tojás”

Az említett, különleges szatmári tojásfestési módszer, az aranyozás, mint megtudtuk, lényegében abból áll, hogy a hagymahéjjal megfestett tojást utólag „aranyozzák be”. Bronzport használnak hozzá, amivel a csikós spór tetejét újították, ezt nevezték aranypornak. „Viaszolták itt is a tojást, de nálunk nem volt se kesice, se íróka, fapálcával írtak rá. A gyimesi tojásírásból ismertem a viaszozást, de ez más technika. A gyimesi, székelyföldi írott tojásoknál az az eljárás, hogy az egészet megírod, utána következik a festés. A pálcikás festésnél viszont nincs tartály, nincs lőszőr, amivel hosszabb ideig lehet írni, a pálcikás módszerrel csak kicsinként lehet haladni. De nincs is gyorsaságra szükség, mert az aranyozásnál az az eljárás, hogy felviszel egy kevés viaszt, aranyozod, aztán megint egy kis viaszt.

És rájöttem, hogy ez lényeges, mert ha végigírnánk egy tojást, a viasz annyira megfagyna, hogy nem venné be az aranyport. Se nem fagyott, se nem forró állapotban lehet szépen aranyozni a viasszal megírt részeket, ehhez kell tapasztalat, hogy tudjuk, melyik az a pillanat, amikor lehet porozni. A porozás során egyébként egy tálkából vatta vagy rongydarabbal – én gyapjúval szoktam – rásimogatják a viaszos részre a bronzport. Fontos a pontos kéz, a pontos vonatvezetés. Ahol viasz van, a por megtapad. Sokkal körülményesebb, sokkal nehezebb ezzel a módszerrel megírni a tojást, mint kesicével például” – részletezte a technikát a néprajzkutató, aki szerint „szívügyükké” vált a szatmári aranyozott tojás, ezért tanítják a módszert évről évre a húsvéti foglalkozásaikon.

Nezezon Enikő szerint Szatmár térségében a minták sokkal egyszerűbbek, mint a gyimesiek vagy a mezőségiek, és egész más az írott tojás beosztása is. „Mi is az írott tojás? Nem véletlenül nevezzük írottnak, ahogy a hímézeseket sem véletlenül nevezzük írottasoknak, varrottasoknak, ezeknek komoly képi nyelvük van, amit a mai ember már nem ért. Minden vonásnak üzenete van.

A lányok várták a locsolókat, mindenki kapott kapott hímes tojást. De egy olyan tojást is készítettek, amit annak az egynek adtak oda. Ez volt a legszebb, rá lehetett írni mindent képekben, nem feltétlenül szívecskékkel. A gyerekek, akik a foglalkozásainkra járnak, rögtön megértik ezt, hogy virágnyelven el lehet mondani sokmindent, nagyon vevők az ilyesmire. Csak eltelt sok évtized, és ez ki lett iktatva a tudásunkból" – fejtegette a néprajzkutató.

Hozzátette, azt volt a benyomása a 2010-es években, hogy a húsvéti locsolkodás hagyománya szinte kikopott a köztudatból, volt olyan év, hogy bár készültek, senki sem ment hozzájuk locsolkodni. Később azonban ismét elkezdtek járni a locsolók, így az idén is izgalommal készülődnek az ünnepre.

”Talán számomra sem lenne ez annyira fontos, ha nem lányaim lennének. A lányos házaknál a párválasztás körül forog minden, a locsolás pedig egy nagyon egyértelmű rítus. Nem kell magyarázni, hogy miért hervadnak el a lányok, ha nem locsolják meg őket. Talán azoknál a családoknál veszített a népszerűségéből a rítus, ahol nincsenek gyerekek, húsvétkor inkább elmennek kirándulni” – vélte.

Kérdésemre elmondta, az Aranykapu Egyesület Fonójában a napokban a húsvétra hangolódnak, kétféle festéssel, az aranyozás mellett tanítják a friss zöldekkel való berzselést is. A leveleket nemcsak ráragasztják a tojásra, de meg is kóstoltatják a rukolát, a szederlevelet, ibolyát, pitypanglevelet, ezt a gyerekek borzasztóan élvezik, főként hogy elmagyarázzák azt is, milyen hatásuk van a különféle friss zöld levelek fogyasztásának. A tojásfestés mellett pedig virágkötészettel is készülnek az ünnepre.