Felbocsátották Euclid űrtávcsövet, ami az univerzum titkait kutatja majd

Felbocsátották szombaton a Kennedy Űrközpontból a SpaceX rakétáján az Európai Űrügynökség megfigyelő teleszkópját, amely az univerzum eddig nem ismert úgynevezett „sötét anyagát” próbálja felderíteni.

A floridai Cape Canaveral-ből a SpaceX mintegy 70 méter magas Falcon 9 rakétája emelte levegőbe az Euclid egységet, ami mintegy másfél millió kilométerre a Földtől tartózkodik majd, az L2 Lagrange-ponton. Ez a Nap-Föld rendszer olyan pontja, ahol a gravitációs erők kiegyenlítik egymást, így az ott tartózkodó tárgyak képesek „lebegni”.

Az Euclid teleszkóp feladata az lesz, hogy információkat gyűjtsön az univerzumban jelen lévő nem ismert, de feltételezett „sötét anyagról” és a „sötét energiáról”. A sötét anyag csillagászati műszerekkel közvetlenül nem mutatható ki, jelenlétére csak a látható anyagokra gyakorolt gravitációs hatásából lehet következtetni. A sötét energia az a feltételezett energiaforma, ami jelen van az egész univerzumban. A csillagászok feltételezése szerint a sötét anyag és energia a világegyetem 95 százalékát teszi ki, míg 5 százalékot jelentenek a tudósok által ma ismert elemei.

Az Euclid több hónapon keresztül tartó küldetésének költségvetése másfél milliárd dollár, az Európai Űrügynökség (ESA) programjában az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatala (NASA) is részt vesz.

Az európai űrtávcső a Naprendszernek hozzávetőleg azon a pontján végzi majd a tudományos megfigyeléseket, ahol az amerikai James Webb Űrteleszkóp is tartózkodik, ami 2021. decemberében hagyta el a Földet.

Az Euclid programmal kapcsolatban az Európai Űrügynökség igazgatója, Josef Aschbacher szombaton a sikeres felbocsátás után öröméről és izgatottságáról beszélt, és úgy fogalmazott: „van egy küldetésünk”.

Az amerikai űrhivatal washingtoni tudományos igazgatóságának hivatalvezetője, Nicola Fox azt mondta, hogy az Euclid nemcsak kikövezi az utat a NASA következő űrteleszkópja, a Roman Space számára, hanem megnyitja a megfigyelő csillagászat újabb „arany korszakát”, ami oly módon segíthet megérteni a világegyetem történetét és szerkezetét, amire korábban nem volt lehetőség. (MTI)