A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár revizionistának vélt beszédét kifogásolja a román sajtó

Revizionista megnyilvánulásként értelmezte a román sajtó Szilágyi Péter a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárának szombaton tett nyilatkozatát.

„Június 4-e minden évben alkalmat ad a magyar tisztviselőknek arra, hogy felelevenítsék a revizionista retorikát a Magyar Királyság régi térképének újraalkotásáról” – jelentette ki a G4media.

„Több mint 100 év után még mindig panaszkodnak a trianoni békeszerződés miatt a magyar kormánytisztviselők” – írta a Digi24.

„Nem telt bele egy hét az újabb provokációig” – jegyezte meg az Adevărul.

Szilágyi Péter az Összetartozás hídjának átadó ünnepségén a Hiradó.hu közlése szerint kiemelte: a magyarságot a trianoni békediktátumot követően éltette a remény, hogy anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága. Az államtitkár arról beszélt,13 esztendővel ezelőtt született meg a döntés arról, hogy „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”.

„Eldöntöttük, hogy megkezdjük a nemzet újraegyesítését, a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek” – fogalmazott.

Hozzátette: a magyarság kiállta az idő próbáját, az utóbbi évek nemzetpolitikájának köszönhetően pedig erősebb, mint valaha.

Az államtitkár beszédét kielemezte a román sajtó is: úgy vélték, kétféleképpen is értelmezhető, hisz egyrészt a történelmi dátumra való tekintettel egyfajta megemlékezés és az említett 13 év egyfajta kiértékeléseként is érthető, illetve román szempontból Erdély és/vagy Székelyföld visszacsatolására is utalhat, amelyre a románság mindig is érzékenyen reagált.

A magyar kormány által meghirdetett program, amely a nemzetpolitikai egység megteremtésére vonatkozik, sok kritikát váltott ki az elmúlt időszakban. A különböző kontextusokban felbukkanó Nagy-Magyarország térképről pedig sokan elmondták, hogy egyértelmű provokatív szándék húzódik meg a használata mögött.

Pár nap telt el azóta, hogy a román külügyminisztérium felvette a kapcsolatot Magyarország bukaresti nagykövetével a Novák Katalin magyar köztársasági elnök romániai magánlátogatása során elhangzott „nem megfelelő nyilvános üzenetek miatt”. Ez utóbbi a hátteréről a Ne hagyd elveszni... című publicisztikában írtunk.

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amit magyar forrásokban gyakran diktátumnak, kényszerszerződésnek is neveznek, miután a szerződés az első világháborúban győztes szövetséges hatalmak és Magyarország, mint az első világháborúban legyőzött Osztrák-Magyar Monarchia utódállama között köttetett. A történelmi dátum Romániában 2020 óta számít ünnepnek. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

Magyarország viszont a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét, és erről Erdélyben is sok településen megemlékeznek. A politikusok között azonban lényegesen különbözik, hogy ki mire teszi a hangsúlyt, amíg például Csoma Botond, az RMDSZ képviselői frakciójának vezetője arról értekezett a Facebook-on, hogy magyarnak lenni bárhol jó a Kárpát-medencében, addig Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke egy Nagy-Magyarország térképet posztolt ki:

A történelmi sérelmek miatt ezen a napon rendszerint elhangzik egyik vagy másik oldalról olyan etnikai konfliktust szító kijelentés, ami a magyar és román Erdélyben való együttélésére negatív hatással van, és kárt okoz az amúgy sem parázsmentes román-magyar kétoldali kapcsolatokban is.