Az adat végtelen, de a figyelmünk véges – a Kommunikációs Napokon arról is szó volt, hogy mi vár ránk a közösségi médiában

2022. december 12. – 15:03

frissítve

Az adat végtelen, de a figyelmünk véges – a Kommunikációs Napokon arról is szó volt, hogy mi vár ránk a közösségi médiában
Dr. Csala Dénes előadása a XIV. Kommunikációs Napokon – Fotó: Zajzon Zalán / Kommunikációs Napok

Másolás

Vágólapra másolva

Létezik-e őszinte felhasználó a közösségi oldalakon, milyen trendek mentén alakulhat a közeljövőben a social media, és hogyan működnek az információtömeget szűrő algoritmusok? Többek között erről szólt a XIV. Kommunikációs Napok, amelyet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem kommunikáció szakos hallgatói szerveztek december második hétvégéjén. Ilyés Andrea írása.

A szombat délutáni előadások középpontjában a közösségi média állt. Dr. Glózer Rita médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense Őszinteség és hitelesség a közösségi médiában címmel tartott előadást. Elmondta, az emberek általában szeretik minél pozitívabban bemutatni magukat, egy homlokzatot építenek fel, mely csupa jó tulajdonságokból áll, ezt pedig próbálják fenntartani, már-már színházi alakításként. Ezt már az 1950-60-as években megfogalmazta Erving Goffman kanadai szociológus, a közösségi média kialakulásával azonban ez a jelenség tovább fokozódott.

Glózer Rita előadásából tehát kiderült, hogy nem tudunk igazán őszinték maradni a közösségi médiában. Egy megszépített történetet mesélünk magunkról egyszerűen azért, mert társas igényünk, hogy elmondjuk másoknak, épp mi zajlik velünk.

Azt, hogy a felhasználók miként mutatják be magukat, meghatározzák az aktuális trendek és témák, például az, hogy éppen mi a közkedvelt téma, milyen helyszínről készült fotó számít menőnek stb. Azonban befolyásolja a technológia is, vagyis hogy milyen hatékonyan lehet egy most készült képet feltöltetni, milyen szerkesztési lehetőségek, filterek érhetőek el stb.

A bemutató végén az előadó a közönséggel együtt azt latolgatta, hogy az új, népszerű közösségi média, a BeReal vajon képes-e ezeket felülírni, és valóban a saját arcunkat mutatjuk-e általa? Mivel itt sincs szigorúan időhöz kötve az applikáció használata, a felhasználó bármikor lőhet magáról képet, valójában ugyanúgy pózolnak, ugyanúgy beállítják magukat az emberek azokon a fotókon is, mint máshová feltöltött képeken. Ez a felismerés görgeti tovább a kérdést, vajon létezhet-e olyan közösségi oldal, ahol tényleg őszinték vagyunk?

Tiktokosodás és impulzusvásárlás

A BBTE oktatója, dr. Benedek István arról beszélt, hogy milyen trendek várhatók a közösségi médiában. Négy fontosabb lehetőséget vázolt fel, amelyek valószínűleg uralni fogják a közösségi platformokat az elkövetkezőkben. Vélhetően utat tör a rövid videókban való kommunikáció az online térben. Ennek legnagyobb előidézője a TikTok. A rövid videós formátum már más platformokon is megjelent, például Instagramon (reels) és YouTube-on (shorts).

Ma már az online videók 60%-a két perc alatti, és a jövőben valószínűleg egyre több kisvideót fogunk fogyasztani. A vállalatoknak is meg kell tanulniuk ilyen formában kommunikálni magukról, ha érvényesülni szeretnének ezeken a platformokon, emiatt át kell alakítaniuk a marketingstratégiájukat, magyarázta a kommunikációs szakember.

Dr. Benedek István kommunikációs szakember – Fotó: Tunyogi György / Kommunikációs Napok
Dr. Benedek István kommunikációs szakember – Fotó: Tunyogi György / Kommunikációs Napok

A közösségi média másik egyre hangsúlyosabb eleme az online vásárlás lesz, olyan módon, hogy közben nem kell kilépni például az Instagramról, így ez elsősorban impulzusvásárlásokat tesz lehetővé. Az Amerikai Egyesült Államokban 2025-re 80 milliárd dolláros iparágat jósolnak ennek a tevékenységnek. Valószínűleg el fog terjedni a közösségi médiában történő livestream shopping is, amely jelenleg inkább Kínában népszerű. A lényege, hogy az influenszerek élő adásban bemutatják a termékeket, mesélnek róluk, valamint különleges vásárlási ajánlatot is csatolnak hozzájuk.

Nem annyira meglepő, hogy a mesterséges intelligencia is nagyobb teret fog kapni a platformok működésében. A közösségi médiák „tiktokosodnak”, vagyis beépítik a For You oldal lehetőségét, ezáltal pedig olyan személyek tartalmait is láthatja a felhasználó, akiket nem követ, illetve van lehetősége használni az applikációt úgy, hogy nem is kell regisztrálnia. A tartalomgyártást is megváltoztatja az AI, hiszen ma már léteznek olyan mesterséges intelligencián alapuló programok, például a ChatGPT, amelyek képesek vizuális vagy szöveges tartalmakat előállítani.

Benedek István szerint egyre jellemzőbb lesz az is, hogy a felhasználók inkább a privát felületek felé fordulnak. Az utóbbi időben megkérdőjeleződött a közösségi médiaoldalakba vetett bizalom, a felhasználók inkább privát üzenetekben kommunikálnak egymással, nem a nagy nyilvános térben.

A mesterséges intelligencia nem mindig ellenőrizhető

A nap utolsó előadója dr. Csala Dénes hálózatkutató, a Lancesteri Egyetem, a Bristoli Egyetem és a BBTE oktatója volt, aki előadásában arról beszélt, hogy hogyan működnek az algoritmusok és milyen hatással vannak a mindennapokra. Elmondta, nagyon sok információval találkozunk naponta, azonban nem tudunk mindenre figyelni, hiszen az adattal ellentétben, az emberi figyelem véges. Az algoritmusok pedig abban segítenek, hogy emészthetővé tegyék a végtelen információ fogyasztását.

Az előadó beszélt az adat, információ és a tudás hármasáról. Ahhoz, hogy a végtelen adatból tudás legyen, előbb ki kell vonni belőle az információt, majd ezt az információt helyes kontextusba téve kaphatunk tudást. Az algoritmusok segíthetnek megfelelően végigjárni ezt a három lépést, hatékony működésüket pedig a mesterséges intelligencia teszi lehetővé.

Csala Dénes a mesterséges intelligencia létrejöttének folyamatát is részletezte. Mint mondta, a mesterséges intelligencia alapvetően matematikai, statisztikai számítások alapján jön létre, amelyre ráépülnek a tanulási folyamatok. Ezek a folyamatok háromfélék lehetnek: felügyeletlen tanulás, felügyelt tanulás valamint megerősítés általi tanulás. Felügyelt tanulás esetén tudjuk, hogyan működik az algoritmus, de nem olyan hatékony, mint a megerősítés általi tanulással, amikor viszont nem látjuk át pontosan a működését. A vállalatok döntik el, hogy milyen algoritmusokat szeretnének használni, olyat, aminek nem lehet megmagyarázni pontosan a működését, de hatékony, vagy olyat, amit meg lehet magyarázni, emelte ki a kutató. Mint hozzátette, az algoritmusok hasznosak, azonban jó és rossz célokra is lehet őket használni.

A cikk szerzője egyetemista, a Transtelex gyakornoka.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!