2030-ig a klímaváltozás miatt 560-ra nőhet az évente bekövetkező katasztrófák száma

Az elmúlt két évtized minden évére 350-500 közepes vagy annál nagyobb méretű csapás jutott, ezeknek orvoslási költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra emelkedtek, olvasható a jelentésben, amely arra is figyelmeztet, hogy az évtized végére, 2030-ig évi 560-ra nőhet a katasztrófák száma, a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt pedig emberek milliói kerülhetnek veszélybe.

„A világnak többet kell tennie azért, hogy a katasztrófák jelentette kockázatot beépítsük az életmódunkba és a beruházásokba” – mondta Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese.

Mohammed felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg az önpusztító spirált. „Kollektív önelégültségünket tettekre kell váltanunk” – emelte ki, hozzátéve, együtt lelassíthatjuk a megelőzhető katasztrófák ütemét.

A jelentés szerint a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz. A beszámoló alapján a természeti csapások mérete és intenzitása is fokozódik, az elmúlt öt évben pedig több áldozata és érintettje volt a katasztrófáknak, mint az azt megelőző öt évben.

A katasztrófák főként a fejlődő országokat sújtják, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük 1 százalékát veszítik el évente a csapások miatt, miközben a fejlett országokban csak 0,1-0,3 százalék ez az arány.

A legmagasabb költségeket az ázsiai-csendes-óceáni térség viseli. „Azzal, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyja a kockázatokat, és nem építi be azokat a döntéshozatali folyamatokba, a világ a saját pusztulását finanszírozza” – nyilatkozta Mami Mizutori, az UNDRR vezetője.