A világ legfontosabb politikai versenyfutásának, az amerikai–kínai viszonynak meghatározó ütközési pontja Tajvan. De hogyan látja a kínai fenyegetést maga Tajvan? Helyszíni tudósítás a szigetről.

Először találkozott az amerikai és a kínai elnök Joe Biden beiktatása óta. A feszültséget Ukrajna, a gazdasági kihívásaik és a közönség elvárásai érdekében jelentősen letekerték, de az érdekellentéteket illetően csak elbeszéltek egymás mellett. Egy ritka csörte is nyilvánosságra került Hszi Csin-ping és a kanadai kormányfő között a Balin tartott G20-csúcsról.

A kínai pártfőtitkár még legalább öt évig hatalomban marad, lojális káderekkel vette körül magát, és megszabadul potenciális ellenlábasaitól. Peking az USA-val szembeni gazdasági háború és technológiai versengés fokozódására számít, és igyekszik beásni magát az amerikai szankciókkal szemben. Mit lehet kiolvasni a két szokatlan incidenssel és egy meglepő kinevezéssel zárult kínai pártkongresszusból?

Így valószínűleg hamarosan megkezdheti a harmadik ötéves államfői ciklusát.

„Az országok újraegyesítését meg kell valósítani, és meg is fogjuk valósítani” – mondta ezzel kapcsolatban a pártfőtitkár.

A várakozások szerint a Kínai Kommunista Párt vasárnap kezdődő kongresszusán Hszi Csin-ping pártfőtitkár Mao óta az első vezetővé válik, aki formális korlátok nélkül uralja majd a pártot és államot. Dolgát azonban az egyre nehezebben tartható zéró-Covid-politika és a gazdasági lassulás is nehezíti. Az egész arról is szól, hogy a jövőben Kína mennyi erőforrást lesz képes az Egyesült Államok befolyásának csökkentésére és saját globális hatalmának növelésére fordítani.

A jelek arra utalnak, hogy a két ország közötti, korábban hangoztatott „barátság” ellenére Moszkva nem élvezi Peking feltétel nélküli szövetségét.