Orbán: A világ tartozik nekünk, és ezt a tartozást be is fogjuk vasalni

2022. július 23. – 10:36

frissítve

Orbán: A világ tartozik nekünk, és ezt a tartozást be is fogjuk vasalni
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szombaton délelőtt tart beszédet Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn, a 31. Tusványos fesztivál zárónapján. Utoljára 2019-ben tartott itt beszédet, itteni szereplései hagyományosan nagy port kavarnak Magyarországon, ugyanis a miniszterelnök Tusnádfürdőn nemcsak az aktuális politikai eseményeket értékeli, hanem a követendő kommunikációs irányokat is meghatározza.

Ha már Orbán Viktor is befejezte a beszédét, mi sem tudósítunk tovább, nem is lenne miről. Köszönjük mindenkinek, aki követett bennünket!

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Meg kell oldani, hogy adja a román tévé a magyar meccseket – mondta a miniszterelnök arra válaszolva, miért nem voltak foghatóak fontos magyar sportmeccsek Erdélyben.

A gyerekvállalással kapcsolatos kérdésre azt mondta, a trianoni diktátum 100. évfordulóján 7 pontban foglalta össze a gondolatait, ebből az egyik: Minden gyermek újabb őrhely. De a kérdés magánéletbeli részéhez nem tudott tanácsot adni, azt mondta, olvasott a feleségével egy interjút (talán ezt), amiben megkérdezték, gondolt-e már arra, hogy elváljon. „Arra, hogy elváljak, még nem gondoltam, de arra, hogy megöljem, már igen” – válaszolta a Lévai Anikó. Orbán szerint ezért nem tud a magánéleti részhez tanácsot adni.

Felszólalása végén a határontúli magyar közösségeknek üzent, és értékelte a helyzetüket. „Nem kell mindenkinek katonának lennie, elég, ha mindenki katonaként gondolkodik” – zárta beszédét.

2023. július 25-30-án lesz.

Van-e bármilyen tervünk a magyar ellenzékkel? – vetette fel Orbán a neki feltett közönségkérdést.

„Hát, remek ötletek vannak, amiket most nem mondanék el, de ha komolyan beszélünk erről a dologról, akkor sok reményt ehhez nem érdemes fűzni” – mondta.

A magyar ellenzéket vagy magyar baloldalt és a nemzeti oldalt nem az választja el hogy a magyarság előtt álló kérdésekre ki ad jobb választ, és erről vitatkozunk. Az a baj, hogy másképp képzeljük el az életet, nem csak a politikát, hanem a magyar életet.

Mi, amikor életről szabadságról gondolkodunk, életfát látunk. Aminek az a lényege, hogy a gyökérzete tükrözi a lombozatát. Ha a gyökérzet kisebb, elpusztul, kidől, ezért a gyökérzettel is kell foglalkozni (nyelv, kultúra, határon túliak, stb.)

Orbán szerint ezzel szemben a baloldal azon dolgozik, hogy levágja a gyökérzet életet adó ágait. Nem értik meg, hogy így nem lesz nagyobb a lombozat, hanem kisebb lesz, kiszárad, majd kidől a fa – mondta Orbán.

Mindent másképp látunk, ezért nagyon vigyázni kell a magyar baloldallal, mert ha kormányra kerülnek, olyan dolgokat valósítanak meg, amik nem ápolják a gyökérzetet:

„Egyetlen feladatunk van: ellenzékben kell őket tartani.”

A miniszterelnök kérdésekre válaszolt:

Mikor lesz vége a háborúnak?

Ha az amerikaiak és az oroszok megjegyeznek.

Finn-svéd NATO-csatlakozás ügyében a kormány még a török álláspontot tanulmányozza.

Miért engedtük el a Volvo-gyárat Szlovákiába?

„Van, amikor mi nyerünk, van, amikor más.”

Az elsivatagosodással kapcsolatban azt mondta, egyedülálló génbankja van Magyarországnak, alkalmazkodóképes vetőmagokat nemesítünk, és 12 év felelőssége még ennek a kormánynak is van a vízmegtartás javításának elmaradásában.

Hogy van, hogy bírja, imádkozunk önért! Mi erdélyiek miben tudnánk önnek és tökéletes csapatának segíteni? Egy ötgyerekes édesapa szeretne hatodikat, de a felesége csak Orbán áldásával megy bele; ebben kéri Csaba, az édesapa a miniszterelnök úr segítségét – csak néhány példa a miniszterelnöknek feltett kérdésekből.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

„Ki fizet, az rendeli a zenét” – mondta Orbán arról, hogy 2030 környékén Magyarország az unió nettó befizetőjévé válhat. „Ekkor kell majd az erő.”

Azok a tényezők, amikre építeni lehet, Orbán szerint az alábbiak:

  • határvédelem,
  • a családok védelme,
  • hadseregfejlesztés,
  • az energiaforrások diverzifikálása,
  • a technológiai váltás kihasználása,
  • a külföldi tőke beáramlása,
  • a tranzitország-státusz,
  • a politikai stabilitás, a kétharmad,
  • a szellemi alapok és
  • az ambíció.

A technológiai váltásról azt mondta, az elektromos autók korszaka következik, és mi mi leszünk a 3. legnagyobb akkumulátorgyártók a világon. A tranzitország státusz az, ami miatt elleneznünk kell minden blokkosodást, mivel akkor periféria leszünk. A stabilitásról a politikai vezetésben bekövetkezett nemzedékváltást is kiemelte, azt mondta:

„A magam korabeliek Európában még csak kezdik a politikai pályafutásukat, én már éppen kifele megyek.”

Ráadásul a miniszterei is fiatalok.

Az ambíció pedig abból fakad, hogy mi, magyarok „mindig többet adtunk, mint kaptunk”, „jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk, mint ahol tartunk” és hogy

„a világ nekünk tartozik és ezt a tartozást be is akarjuk, és be is fogjuk vasalni”.

Németh Zsolt Orbán után hozzátette: a nemzedékváltás reméli, nem terjed ki a miniszterelnökre. Majd felolvasta a közönség papírokon beküldött kérdéseit. Többek között: mikor lesz vége a háborúnak, maradt-e még normális ember a brüsszeli törvényhozásban. A válaszokat további posztokban közvetítjük tovább.

A következő 2+2 évre is elmondta az ország terveit Orbán, de hozzátette a távolabbiakat is.

Kimaradni, ez a kulcsszó – mondta. Magyarországnak akkor sikerül megőrizni a sikereinket gazdasági értelemben, ha kimaradunk a háborúból a migrációból, a genderőrületből, a globális adóból, és az európai általános recesszióból. 2010-ben sikerült, 2020-ban is sikerült a járvány idején. Minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk – mondta.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Új megállapodást kell kötni az Unióval, új megállapodást kell kötni Kínával és az USA-val is. Ha ezt sikerül megoldanunk, akkor vissza tudunk kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára.

„De valójában 2030-ra gyúrunk”

– mondta Orbán. Ekkora fog felhalmozódni a nyugati világ problémái. Komoly válság lesz Amerikában, és az eurozóna össze problémája is ekkorra fog csúcsra jutni; a déli eladósodás, az északiak kifizetése – nem lesz fenntartható, ha így marad. És az unióban újabb politikai erővonalak is lesznek: nettó befizetők leszünk például a jobb gazdasági fejlődés miatt.

A megindult állami beruházásokat befejezik, de amit nem kezdtek el, azt egyelőre nem is kezdik, mert nem tudni, be tudják-e fejezni – mondta a miniszterelnök az állami spórolásról.

„Le kell jönni a gázról, mert az áram sokkal kisebb terhet jelent Magyarországnak” – tette hozzá az energiamixről szólva, indoklása szerint Paks segít az áramtermelésben, ezért azt olcsóbban tudjuk adni. A másik lehetőség a biomassza, „ahogy a tűzifát hívják modernül”.

A másik gond, ami előttünk áll, a recesszió, aminek réme egész Európát gyötri. Orbán szerint a forint gyengülését automatikusan okozza, hogy a dollár erősödik az euróval szemben. Ennek ellenére a magyar gazdaság az előrejelzések szerint nőni fog. Közben Európa több országa visszaesik, ami politikai instabilitást eredményez.

A magyar dilemma ebben a helyzetben az, lehetséges-e lokális kivétel a globális recesszió alól. A magyar cél az, hogy Magyarország az legyen.

Mi a rezsicsökkentés jövője Magyarországon? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Komoly társadalompolitikai eredmény a magyarországi rezsicsökkentés, hiszen lehetett látni, a megkeresett jövedelem nagy százalékát viszi el a rezsi Magyarországon, ezért garantáltuk fix áron, kezdte.

Jól működött 10 évig, de a háború kibillentette, folytatta. A feladat ezt megvédeni, amit úgy lát, sikerülni is fog. Az átlagfogyasztásig megmarad a korábban csökkentett ár, csak efölött kell piaci árat fizetni.

Számszerűsítette is Orbán: 2021-ben az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki a különbözet miatt 296 milliárd volt, 2022-ben – ha mostani árak maradnak év végéig –, akkor 2051 milliárdot. Hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság így nem bír ki – mondta.

A miniszterelnök szerint az EU a saját határait sem tudja megvédeni. „Európának nem világpolitikai szerepre kell törekednie”, csak azt a szerény célt kellene megvalósítania, hogy a saját háza táján rendet tud tartani.

„A legegyszerűbb kérdés: ki jár jól ezzel a háborúval?”

– tette fel a kérdést. Az jár jól, akinek minél több energiaforrása van. Az oroszok ezért jól járnak. A Gazprom bevételei kétszeresére nőttek. Jól jártak a kínaiak is, akik korábban ki voltak szolgáltatva az arab energiaforrásoknak, de most Oroszországból is vehetnek. Emellett jól jártak az amerikai olajcégek is.

A második VH után itt tart Európa, hogy megint az amerikaiaknak és az oroszoknak lesz szava, folytatta Orbán. Hozzátette, hogy micsoda veszély az a javaslat, hogy a tagállamok külpolitikai döntéshozatali rendszert alakítsuk át, hogy egyszerű többséggel is lehessen európai külpolitikát csinálni. Ha egy országra rákényszerítenek egy külpolitikát, amit nem akar, azt imperializmusnak kell nevezni. Európa azért nem tud világpolitikai tényezővé válni, mert a saját háza táján sem tud rendet tartani.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Mi fog történni? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Az oroszok ilyen régi nyelvet beszélnek (…), de ez nem azt jelenti, hogy nincs értelme annak, amit mondanak.” Az orosz képviselő néhány napja azt mondta, addig fognak nyomulni, amíg a front olyan messzire nem kerül, amilyen messziről Ukrajna területéről nem lehet belőni Oroszország területére. Eszerint pedig minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket adunk Ukrajnának, annál hosszabb lesz a háború.

„Orosz-ukrán béketárgyalás nem lesz, aki erre vár, hiába vár.”

Oroszország biztonsági garanciákat akar, ezért csak akkor lesz béke, ha orosz-amerikai tárgyalások lesznek – állította a miniszterelnök.

Európa eljátszotta a mediátori esélyeit 2014-ben, amikor megkötötték ugyan a minszki megállapodást német és francia garanciákkal, de ezt ez a két ország nem tudta kikényszeríteni Ukrajnával szemben, ezért az oroszok már nem az EU-val, hanem az amerikaiakkal akarnak tárgyalni.

A magyar GDP összevetve a nagy európai országokéval, szerénynek mondható, a hadseregünk sem a legnagyobb. Lehet, hogy átlátjuk a helyzetet, tisztánlátásunk, de a háború kérdésében keveset számít, az erőjáték.

Azt az illúziót nem érdemes dédelgetni, hogy befolyásoljuk a tanácsainkkal, de minden vitában morális kérdés: meg kell próbálni elmondani, és megpróbálni rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiának. Mind a négy defektes kereket ki kell cserélni, utalt a korábbi mondatára.

Béketárgyalás, jó békeajánlat – erre lenne szükség szerinte. Az Uniónak nem az a dolga, hogy az oroszok vagy ukránok oldalára álljon, hanem, hogy közé álljon, mondta.

„A világ nemhogy nincs velünk, hanem demonstratíve nincs velünk” – mondta Orbán, aki szerint az amerikaiak elvesztették azt a képességüket, hogy kijelöljék a Gonosz Birodalmát, és mindenkit felszólítsanak, hogy csatlakozzanak hozzájuk a gonosz elleni harcban. A miniszterelnök szerint ez most nem sikerül a nyugatnak az oroszokkal szemben, India, Kína nem áll az USA mellé ebben a konfliktusban.

A háborúban a nyugati stratégia 4 pillérre épül, mondta Orbán:

  • az első, hogy Ukrajna angolszász kiképzőkkel, nyugati fegyverekkel háborút nyerhet Oroszország ellen
  • a második, hogy a szankciók legyengítik Oroszországot, destabilizálják a vezetést
  • a szankciók gazdasági következményeit kezeljük, nekik fáj jobban, nekünk kevésbá
  • a világ felsorakozik majd mögöttünk, mert nekünk van igazunk.

Helyette úgy áll, hogy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott – fogalmazott. Nyilvánvaló, hogy a háborút így nem lehet megnyerni. Az ukránok sosem fognak háborút nyerni nyugati kiképzőkkel, nyugati fegyverekkel az oroszokkal szemben. A világ pedig nemhogy nincs velünk, hanem demonstratívan nincs velünk, mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, miért tört ki igazából az orosz-ukrán háború. Szerinte az oroszok világos biztonsági igáényt fogalmaztak meg, ezt le is írták, elküldték az amerikaiaknak és a NATO-nak is. Az oroszok azt kérték, hogy Ukrajna sose legyen NATO-tag. Ezt a nyugat elutasította, azt mondták, a NATO a nyitott aktók politikáját folytatja, bárki kérheti a felvételét.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Orbán szerint ez a visszautasítás okozta, hogy most az oroszok fegyverrel akartnak érvényt szerezni annak, aminek tárgyalással nem tudtak.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy ha a kritikus pillanatban Trump lett volna az amerikai elnök, és Angela Merkel a német kancellár, akkor ma nem lenne háború.

A háború kérdése a negyedik legfontosabb, folytatta Orbán. Minden háború elsődleges szempontja a tény, hogy az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket. A magyar kormány legfőbb kötelessége, hogy magyar szülő, és magyar gyermek ne kerüljön ilyen helyzetbe.

Vannak országok, akik bírálnak minket, hogy nem vagyunk eléggé elkötelezettek az ukránok mellett, de ők messze vannak, és pénzt vagy fegyvert adnak, de mi érintettek vagyunk, 86 magyar ember halt meg abban a háborúban.

„Csak mi adtunk vért abban a háborúban, a kritizálók nem”

– mondta.

A béke az egyetlen megoldás, a háborús infláció és gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben.

„Ez nem a mi háborúnk. Magyarország NATO-tag, a NATO erősebb, mint Oroszország és Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t”

– mondta Orbán, aki szerint gyenge de érthető ukrán propaganda mondat, amikor ennek ellenkezőjét állítják, hiszen minél több országot akarnak bevonni.

„Arra kérem önöket, hogy ne engedjük magunkat megtéveszteni. Háború van, háborús infláció, de ez paravánt húz közénk és a migráció és a gender közé” – fejtegette a miniszterelnök, aki szerint az igazi csata a migrációval kapcsolatban és a genderkérdésben zajlik, a háború és az új konfliktusok kevésbé lényegesek.

A poszt-nyugatiak Orbán szerint folyamatosan fel akarták törni a kelet-közép-európai országok szövetségét, a V4-et is. Ebben a háború is segítségükre van, a magyarok és a lengyelek például ugyanazt gondolják alapkérdésekben, mégis közénk áll a háború. A miniszterelnök szerint ez szívkérdés, hiszen magyar szemszögből a háború két szláv nép konfliktusa, amiből szeretnénk kimaradni, míg a lengyelek úgy érzik, benne vannak. Ezért a magyar-lengyel viszonyt most nem szívvel, hanem ésszel kell átmenteni ebben a helyzetben

A szlovákokról és a csehekről szólva Orbán azt mondta, ők most a poszt-nyugatiakkal tartanak, de ez a miniszterelnök szerint olyan, mint amikor „az ember beköti a lovait egy égő istállóba”.

Eljön majd az idő, amikor az érkező keresztényeket be kell fogadnunk, akiket meg nem akarunk beengedni, a nyugati határainkon majd meg kell állítani, mondta Orbán, és hozzátette, a gyerekeinket kell felkészíteni arra, hogy képesek legyenek majd megtenni. A jó idők nehogy gyenge embereket neveljenek, erre kell figyelni.

A következő kihívás a gender, amit mi gyermekvédelmi törvénynek hívunk. Kevesebb szó esik erről, de ebben az ügyben is bíróság elé vittek minket, várjuk az eredményeket. Az egyetlen eredmény, ami Varga Juditnak köszönhető, hogy ezt a vitákat leválasztottuk az uniós pénzről szóló vitákról, mondta. Mi azt kérjük csak, hogy fogadják el, nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén.

Soha nem lesz annak a nyugati bolondériának itt többsége. A magyar ember haja alá nem megy be. Vannak itt ezek a gendermicsodák, de mi maximum egy Transilvaniát tudunk kimondani – fogalmazott Orbán.

Orbán szerint bár most kevesebb szó esik a migrációról, de a helyzet változatlan, Soros György és a brüsszeli erők még mindig ránk akarják kényszeríteni a migrációt, bíróság elé citálták Magyarországot, „el is vagyunk ítélve” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ezt az ítéletet eddig csak az ukrán válság miatt nem kezdték el végrehajtani.

„Mi csak azt kérük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára.”

A miniszterelnök szerint az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés. Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence.

„Mi nem vagyunk kevert fajúak” – mondta, és nem is akarunk azok lenni.

A kihívásokról kezdett beszélni Orbán.

Az első és legfontosabb kihívás a népesedés, demográfia, mondta. Jóval több a temetés, mint a keresztelő. A világ népeit két csoportba lehet sorolni: akik képesek a biológiai fenntartásra, mi a másikba tartozunk. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, pedig mindennek ez az alfája és ómegája. Ha nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Kárpát-medencét.

A másik a migráció, lakosságcsere. A migráció kettéválasztotta Európát. Az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és azon kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok nem nemzetek, népek konglomerátuma. Nem a Nyugat, hanem a posztnyugat. És 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás. Európa másik fele, mi, közép-európaiak vagyunk. A két fél között egy csata zajlik. Mi ugyan tettünk ajánlatot, hogy hagyjuk békén egymást, mindenki döntsön maga arról, kivel szeretne élni, de visszautasították, és csata zajlik, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint ők. Brüsszel a Soros-csapatokkal ránk akarják kényszeríteni a migránsokat – mondta Orbán.

Az európai értékekről szólva Orbán arról beszélt, az EU mindenki gázfogyasztását csökktenteni akarja. Orbán nem tudja, hogy lehetne, ezt kivitelezni, de ezt mondta „erre van német know-how”. A miniszterelnök szerint a terv az, hogy akinek elfogy a gáza, az elvegye attól, akinek van, amit nemes egyszerűséggel einstandnak neveznek.

A nyugat kezében nincs tehát többé nyersanyag, csupán

  • katonai erő és
  • tőke.

A Nyugat elveszíti az anyagcsatát, mondta Orbán. A világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik. A mi helyzetünk pedig duplán nehéz.

2013-ban az USA a kitermelés új technológiáját indították meg, ami erősebb pozíciót jelent a nemzetközi biztonság terén, mondták, tehát külpolitikai fegyverként használják, fordította le Orbán. Bátrabb szankciós politikát alkalmaznak, és nekiálltak hogy erőteljesen ösztönözzék a szövetségeseket az USA-ból érkező szállítmányok megvásárlására. Ők nem függenek más energiájától, képesek nyomást gyakorolni, rá tudják venni a szövetségeseket, hogy tőlük vásároljanak.

Európa válaszolt erre, nem akartunk függőségbe kerülni az amerikaiaktól, folytatta Orbán. Így amíg lehet, a német-orosz energiatengelyt megpróbálták megvédeni a nemzetközi politika pedig épp ezt veri szét. A megújuló energia pedig még nem működik.

„Ceva este etern: Transilvania, pământ românesc!” Vagyis Valami örök: Erdély román föld! Ez volt ráírva románul a molinóra, amelyet a rendzavarók feltartottak előbb, amikor megzavarták Orbán Viktor tusványosi beszédét.

A közönség soraiból így látszott a rendzavarás.

Többen köréjük gyűlve esernyővel takarták el a feliratot, némi kiabálás után leültették, majd kivezették a két felelőst. „Udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal”, reagált Orbán.

És íme a molinó, amelyet feltartottak.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

„Az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik” – mondta Orbán Viktor, majd statisztikákat idézett, amik szerint pozitívan változott az életünk. Az általános hangulat szerinte mégis az, hogy a világ egyre rosszabb hely. „A hírek tónusa egyre sötétebb”, sokan világvégét várnak. Hogy lehet, hogy ennyire sokan félreértik ezt a folyamatot? – tette fel a kérdést.

Orbán szerint ez egy nyugati jelenség, amire a zapatnyikok, azaz a született nyugatosok csak legyintenek, azt mondják, nincs nagy baj, már 100 éve is a Nyugat hanyatlásáról beszéltek. Ami most van, az viszont nem szellemi és demográfiai hanyatlás, mint 100 éve, hanem anyagi és hatalmi hanyatlás is.

„A rivális civilizációk kitanulták a nyugati technológiákat, de az értékrendszert nem vették át”

– foglalta össze.

A legfájóbb ebben az a miniszterelnök szerint, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést.

reagált Orbán, miután kisebb zavar volt a közönség soraiban. A Orbán-beszéd alatt néhányan egy román feliratú molinót tartottak fel, de többen köréjük gyűlve esernyővel takarták el a feliratot, némi kiabálás után leültették, majd kivezették a két felelőst.

A veszélyek korába léptünk, és korábban megrendíthetetlennek hitt oszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak, mondta Orbán. Három ilyet idézett: korábban azt gondoltuk, a tudomány védőburkában élünk, de jött egy vírus, Európában nem lehet háború, a szomszédban az van, és azt gondoltuk a hidegháború nem térhet vissza, de most sokan dolgoznak mégis azon, hogy blokkvilágba szervezzék az életünket.

A Orbán-beszéd alatt néhányan egy román feliratú molinót tartottak fel, de többen köréjük gyűlve esernyővel takarták el a feliratot, némi kiabálás után leültették, majd kivezették a két felelőst.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!