Újra Jakab Pétert választották meg a Jobbik elnökének

„A Jobbik Magyarországért Mozgalom XXIV. tisztújító kongresszusán nagy többséggel újraválasztották Jakab Pétert a Jobbik elnökévé” – derül ki a párt szombat délutáni közleményéből. Az eddigi elnök Jakab Péter 71,4 százalékot, a kihívója, Stummer János 27,8 százalékot kapott. A kongresszuson 245 küldött élt a szavazati jogával, közülük 243-an adtak le érvényes szavazatot.

„Ma jobbikos harcostársaim újabb két évre megbíztak a párt vezetésével. Köszönöm a felhatalmazást, köszönöm a bizalmat! Soha nem adjuk fel! Fizessenek meg a tolvajok! Jólétet minden magyarnak!”

– írta a bejelentés után a Facebook-oldalán Jakab.

A párt tisztújító kongresszusa az alelnökök megválasztásával folytatódik, melynek eredményéről a kongresszust követően adnak tájékoztatást.

Papírforma

Az április 3-i választás után alig több mint egy hónappal, szombat délelőtt tartotta tisztújító kongresszusát a Jobbik Budapesten – a Telex a helyszínen szerette volna a párt jövőjéről kérdezni a résztvevőket, de a kongresszust a nyilvánosság elől teljesen elzárva tartották meg.

Az elnöki posztra hárman jelentkeztek be, de az alapszervezetek jelölése után csak ketten maradtak versenyben. Jakab Pétert a párt alapszervezeteinek 79,48 százaléka, míg Stummer Jánost a szervezetek 20,08 százaléka támogatta indulási szándékában. A harmadik – országosan ismeretlen – Nagy Rudolf mögé csak a szervezetek 0,42 százaléka állt be, így ő nem érte el az elnökjelöltként való induláshoz szükséges 20 százalékos támogatottsági szintet – derült ki a Jobbik pénteken kiküldött közleményéből.

Stummer János pár héttel a választás után jelentette be, hogy elindul a pártelnöki tisztségért. Előtte agresszív kismalachoz hasonlította Jakab Pétert, aki a katasztrofális választási vereség egyedüli felelősének Márki-Zay Pétert kiáltotta ki. Bár Stummer Sneider Tamás mellett két évig a párt alelnöke volt, és 2009 óta meghatározó tagja a Jobbiknak, az elnöki verseny egyértelmű esélyesének Jakab Péter számított.

Jakab Péter felemelkedése és a Jobbik történelmi veresége

A miskolci közgyűlésben indult Jakab politikai karrierje, majd 2018-ban került be az Országgyűlésbe. Hangos felszólalásaival és akcióival hatalmas sikereket ért el a közösségi médiában, és ezáltal nagy országos ismertségre tett szert. 2019 januárjában a párt frakcióvezető-helyettese, majd Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselővé választása után a Jobbik frakcióvezetője lett.

Miután Sneider Tamás nem indult újra az elnöki posztért 2019-ben, Jakab bejelentkezett, viszont csak azzal a feltétellel vállalta volna az elnökséget, ha mandátuma a 2022-es választások után jár le. Ezt először nem fogadta el az országos választmány, és elhalasztották a tisztújítást. 2020 januárjában aztán már teljesítették Jakab kívánságát, és küldöttek az egyedüli jelöltként induló miskolci politikust végül 87,8 százalékban támogatták.

Elnöksége első pár hónapja meglehetősen viharosan telt, sorra távoztak a pártból a vele egyet nem értő képviselők: 2020 tavaszán kilépett a Jobbik-frakcióból Bana Tibor, Bencsik János, Sneider Tamás és Varga-Damm Andrea is.

Egyes vélemények szerint az elmúlt két évben Jakab kizárólag a hozzá lojális képviselőkkel vette körül magát, és mára gyakorlatilag nem maradt kritikus hang a párton belül.

Jakab vezetésével csatlakozott a Jobbik a formálódó ellenzéki összefogáshoz, és részt vettek tavaly ősszel az előválasztáson is. Bár a Jobbik elnökét több közvélemény-kutatás is esélyesként mérte a miniszterelnök-jelöltek versenyében, némi meglepetésre még a második fordulóba sem jutott be. Az egyéni választókerületekben azonban nem szerepelt rosszul a párt, 29 körzetben adta a Jobbik a közös ellenzéki jelöltet.

Mindezek után katasztrofális eredményt ért el az ellenzéki pártszövetség április 3-án.

A legnagyobbat azonban egyértelműen a Jobbik bukta, és további aggasztó hír lehet a párt vezetőségének, hogy mindeközben a Mi Hazánk Mozgalom hat képviselővel bejutott a parlamentbe.

Míg 2018-ban a második legnagyobb frakciót tudta alakítani a Jobbik 26 képviselővel, most csak 10 képviselőjük jutott mandátumhoz. A Jobbik volt az egyetlen párt az ellenzéki összefogásban, amely egyetlen egyéni választókerületet sem tudott hozni, és a fővárosban egyetlen körzetben bukott az ellenzék, pont ott, ahol jobbikos jelölt indult. Elvesztették a dunaújvárosi (Fejér megye 4.) körzetet, ahol 2018-ban a Jobbik jelöltje nyert, de Miskolcon, Békéscsabán és Tapolcán sem jött össze a győzelem. Több elemzés szerint a 2018-as Jobbik-szavazók egy része átpártolt a Mi Hazánkhoz, egy másik része pedig a Fideszre szavazott. Hogy a Jobbik hogy jutott ide az elmúlt négy évben, azt ebben a cikkben próbáltuk megfejteni.

Bár az alapszervezetek előzetesen nagy többségben Jakabot jelölték elnöknek, kérdéses volt, hogy a tisztújítás eredményét befolyásolja-e valamilyen módon az a napokban kirobbant botrány, amelyben Jakab Péter is érintett. Csütörtökön reggel több kormányközeli lapban is arról jelent meg cikk, hogy a Jobbik tavaly decemberi ököritófülpösi rendezvényén egy korábbi jobbikos polgármester megpróbálta megerőszakolni Szilágyi György Jobbik-alelnök élettársát. A cikkek szerint Jakab Péter csak később szerzett tudomást az esetről, és aztán nem volt hajlandó vizsgálatot indítani, ezért fordult a sértett a rendőrséghez. Ezt Jakab és a párt is tagadta a cikk megjelenése után.

Jakab: A Jobbik egyetlen esélye, ha stabil marad

„A Jobbik elnökeként nem az a felelős magatartás, ha a vihar kellős közepén elhagyom a kormányrudat, hanem az, ha erősen tartom, végrehajtva a szükséges korrekciókat” – írta Jakab Péter pár héttel a választás után a Facebookon. Előtte többen is az elveszett Jobbik-szavazókat nevezték meg a vereség okának.

A párt elnöke szerint a Jobbik életében a 2018-as választást időszak viharokat szült, miután Vona Gábor a vereség miatt távozott a párt éléről. A Jobbik egyetlen esélye, ha stabil marad – véli Jakab, aki szerint nem a radikális változtatásoknak van helye most – mint ellenfele, Stummer János hirdette – , hanem „a stabil, nyugodt építkezésnek.”

„Károgjanak csak a károgók, temessenek csak minket, ahogy eddig is temettek. Mi mégis itt vagyunk. Szívós fajta a miénk. Olyan, amelyik soha nem adja fel”

– írta Jakab.

Az új vezetésnek nem lesz lesz könnyű feladata. Egyrészt a Jobbik frakciója nagyságrendekkel kisebb állami támogatásra számíthat, mint az elmúlt négy évben. Másrészt az is kérdés, hogyan tudják megőrizni a párt szavazótáborát, miután a Mi Hazánk Mozgalom is bejutott a parlamentbe. Z. Kárpát Dániel korábban arról beszélt a Telexnek, hogy a következő időszakban szeretnék megerősíteni a Jobbik arcélét, de az összefogást sem engedik el teljesen. „A Jobbik nem kíván letérni a párt elnöksége által kijelölt néppárti útról, és nem kíván letérni az összefogás útjáról sem, meg kell őrizni az ellenzéki együttműködést” – írták korábban a párttól a megkeresésünkre.