A medve-ember konfliktusok megelőzésére használják a mesterséges intelligenciát Máramarosban

Tíz vadkamerával tesztelik Máramaros megyében azt a rendszert, amely mesterséges intelligencia segítségével figyelmeztet, ha a lakott területet medve közelíti meg. Az innovatív megoldást a World Wildlife Fund (WWF) vezetésével lebonyolított nemzetközi uniós projekt keretében dolgozták ki.

„Ezek vadkamerák, amelyek mozgásérzékelővel rendelkeznek és mindenről, ami elmegy előttük, készítenek három fényképet – azért hármat, hogy az egyik biztosan tiszta legyen –, a beépített mesterséges intelligencia azonnal elemzi ezeket, és el tudja dönteni, hogy medve van-e rajta vagy sem. Amennyiben medvét regisztrál, küld róla egy figyelmeztető üzenetet egy telefonos alkalmazáson keresztül, egyelőre a rendszer tesztelőinek, és elküldi a három fotót is, hogy ezeket ellenőrizze, aki megkapja az üzenetet. Szeretnénk, hogy később ez SMS vagy MMS formájában is működjön” – magyarázta Szabó D. Zoltán biológus, a WWF Románia munkatársa.

„Az a célunk, hogy Nagybánya, Felsőbánya, Kapnikbánya környékére, sípályák mellé, turisták által gyakran látogatott területekre tegyük ki ezeket a kamerákat, olyan helyekre, ahol a medve nagy eséllyel felbukkan. Ez egy dinamikus rendszer, át lehet helyezni a kamerákat a szükségletek függvényében” – tette hozzá a szakember.

Mint mondta, a holland partnerek segítségével kidolgozott alkalmazás a hegyimentő szolgálatnak, a hegyi csendőrségnek, a polgármesteri hivatalok ezzel foglalkozó munkatársainak, a helyi rendőröknek vagy a vadőröknek is elküldheti ezeket az üzeneteket, tehát olyan embereknek, akik el tudják dönteni, hogy az adott helyzetben kell-e valamit tenni. „A rendszer egyfajta első vonal, ami arról informál, hogy éppen hol mozognak a medvék” – mondta.

Szabó D. Zoltán kérdésemre megerősítette, hogy távlatilag a lakosság figyelmeztetésére használt Ro-Alerttel is össze lehet majd kapcsolni a rendszert, de azt is hozzátette, hogy ő maga és a kollégái egy része ezt nem tartaná feltétlenül szükségesnek. „A medvétől nem kell annyira félni, hogy az embereket éjszaka álmukból felriasszuk, főleg olyan időszakokban, mint ősszel, amikor a medvékre fokozott aktivitás jellemző, ilyenkor keresik az élelmet, készülnek a téli hibernálásra, és sokkal többet mozognak, de ez nem jelent feltétlenül veszélyt az emberre” – vetette fel.

Jelenleg tíz vadkamera aktív, és ha a rendszer beválik, akkor bővíthető. A biológus elmondása szerint azok az önkormányzatok, amelyekkel eddig felvették a kapcsolatot, pozitívan fogadták az ötletet. „A rendszer felépítése volt költségesebb, maguk a kamerák nem annyira drágák. Kell egy kezdeti befektetés, de utána már csak az elemeket kell cserélni bennük” – mondta Szabó D. Zoltán. A tíz kamerás rendszer költsége kb. 20 ezer euró.

A technológiát nemzetközi szinten már használják, például Indiában a tigris-ember találkozások megelőzésére, de Kelet-Európában és a medve-ember konfliktusok megelőzése terén Máramaros térsége élen jár a telepítésében. „A Fogarasban volt még erre próbálkozás, csak ott nagyon nagy a terület és nem koncentrálódnak annyira a medvék egy-egy helyre, így ott nem detektálták annyira nagy arányban őket” – részletezte a szakember. Mint hozzátette, a technológiával egy másik, a Brassó megyei Zernyesten megvalósított projektben is kísérletezik a WWF. Itt villanypásztor-rendszerrel próbálják meg megelőzni a medvelátogatásokat, de a turisták gyakran nyitva felejtik a kapukat, ezért a mesterséges intelligenciás kamerákat arra is használnák, hogy felismerjék, ha valaki nyitva felejti a kaput, és figyelmeztessék az illetőt, hogy csukja be.

Az Interreg NEXT program keretében 832 134,87 euróval támogatott, két éves, 2026 végén záruló COOP4SAFE projektben Románia mellett Szlovákia és Ukrajna vesz részt, és a WWF máramarosi fiókszervezetének partnere volt a Vadászok és Sporthorgászok Máramaros Megyei Egyesülete (AJVPS Maramureș), az ukrajnai Rahiv EcoTour és a szlovákiai Aevis természetvédelmi szervezetek, illetve az Ukrán-Kárpátokban található Verhovina Natúrpark.

„Mindhárom országból olyanok dolgoznak együtt, akik nagyvadakkal, főleg medvével foglalkoznak, és a fő célunk az, hogy a medve-ember konfliktusokat próbáljuk meg elkerülni vagy enyhíteni” – mondta Szabó D. Zoltán. „Ami Romániában premier, hogy hivatalosan partnereink a vadászok is, ezt nagy áttörésnek tartom, mert eddig nem volt rá példa, hogy természetvédő szervezet és vadász-szervezet ugyanazon a problémán dolgozzon. Sok mindenben nem értünk egyet, de abban igen, hogy dolgozhatunk közösen a medvék okozta károk elkerüléséért” – emelte ki.

„Az egyik alapvetésünk, hogy egy ilyen összetett problémát, mint a medvék, nem lehet egyféleképpen, egyoldalúan kezelni, ez sokszereplős történet, amit sok ember bevonásával és több módszer kipróbálásával lehet megoldani vagy közelíteni valamilyen megoldás felé. Több rendszernek a kombinálása, illetve a helyi viszonyokhoz való alkalmazása működhet”

– mondta a biológus.

Mint megjegyezte, nem annyira a medvék száma a lényeges, mint az, hogy ne jöjjenek ki az erdőből és ne okozzanak problémát. „Máramarosban nincs olyan medvesűrűség, szerencsére bőven vannak nagy kiterjedésű erdők, és a vadászok sem voltak itt annyira ráállva itt a medvevadászatra, mint mondjuk Hargita vagy Kovászna megyében” – mondta a biológus.

A máramarosi településekre ritkán jön be a medve, a konfliktusok nagy részét itt a háziállatok, juhok és tehenek elleni támadások teszik ki, emiatt villanypásztorok és fényriasztó-rendszerek felszerelésével is próbálkoztak a COOP4SAFE projekt keretében. „Hagyományosan kutyákat használnak az állattartó gazdák, de a villanypásztorral az éjszakázó helyeket próbáljuk meg körbekeríteni, hogy legyen még egy védelmi vonal. A fényriasztó-rendszer szintén elriaszthatja a nagyvadakat. Farkas és medve nagyjából fele-fele arányban támadja a legelőn lévő állatokat, legalábbis a hivatalosan jelentett számok szerint” – részletezte.

A projekt másik törekvése volt a vadászok és az erdészek álláspontjának közelítése. „Minden vadászterületnek legalább 10 százaléka ún. csendes zóna, azaz olyan terület, ahol nem történik vadászat, nem etetnek. Ezt a vadászok betartják, az erdészek viszont nem annyira, néha bemennek a vadállatok számára érzékenyebb időszakokban. Bár az erdészeknek és a vadászoknak is van hosszú távú üzemterve, ezeket eddig nem hangolták össze” – magyarázta Szabó D. Zoltán. Az egyeztetés nyomán a WWF kidolgoz egy törvényjavaslatot is, ami azt célozná, hogy a vadászok és az erdészek egyeztetése kötelező legyen.

Az erdészekkel együttműködve demonstrációs célú élőhely-rekonstrukciót is megvalósítottak, vadkörtét, vadalmát, bogyós növényeket ültettek. „Az erdőben próbáltunk olyan változatos táplálékforrást kínáló élőhelyet kialakítani, ami szintén benntartja a vadállatokat és ott kínál nekik élelmet, hogy ne kelljen kijönniük a gyümölcsösökbe és a falvakba. Ha látják, hogy működik, az erdészeknek ezt a saját embereikkel, erőforrásaikkal kellene folytatniuk” – foglalta össze a szakember.

A három ország közötti együttműködésnek leginkább a csendes vadászati zónákkal kapcsolatos irányelvek és a monitoring protokoll kidolgozásában, a villanypásztor-rendszerek telepítésében volt hozadéka Szabó D. Zoltán szerint.

A közös határ miatt ugyanakkor Romániának és Ukrajnának más problémája is van.

„Az ukrán és a romániai medvepopuláció, főleg a Máramarosi-havasokban nagyon összefonódik egymással, és ott a határon lévő két méter magas, folyamatos szögesdrótos kerítés szerintünk eléggé meg fogja zavarni a medvék szabad mozgását, és már jelezték ezt az ukrán kollégák is.

A populáció egy része vagy az egyik országban reked, vagy a másikban. Gondoljunk arra, hogy a medvék az egyik részen teleltek, a másik részen pedig élelmet kerestek maguknak nyáron, és a kerítés most vagy a telelésüket zavarhatja meg vagy a nyári táplálkozásukat. Ha pedig nem találnak táplálékot, akkor kénytelenek lesznek máshol keresni, és ez növelheti a konfliktusok számát, háziállatokat támadhatnak vagy településekre, gyümölcsösökbe mehetnek be” – magyarázta a biológus. Bár vannak próbálkozások olyan pallók kiépítésére, amelyek a hiúzoknak segíthetnek a szögesdrót-kerítés átugrásában, a medvék problémájára egyelőre nincs megoldás.

Romániában az elmúlt időszakban több tragikus kimenetelű medve-ember találkozás történt, erre reagálva 2026-ra és 2027-re a korábbi 426-ról 859-re emelték a megelőzési céllal kilőhető medvék számát. A tervezetet előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme, valamint a túlszaporodott állomány szabályozása. A kvóták megállapításánál a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményeire hivatkoztak, eszerint 10 és 13 ezer közé tehető a Romániában élő barnamedvék száma. A törvénytervezetet több természetvédő szervezet, köztük a WWF Románia is élesen bírálta a populációfelmérés szakmai hiányosságai miatt, azért, mert a kilövési kvóta emelése a trófeavadászatnak kedvezhet, és azért, mert a medve-ember konfliktusok megelőzésére sokkal kevesebb figyelem jut.