Az üvegipar attól tart, az EU új szabályai véget vethetnek az ikonikus palackok korának

Az európai üveggyártók attól tartanak, hogy az uniós csomagolási szabályok miatt a jövőben nehezebb lesz új, különleges formájú boros- és töményitalos palackokat, illetve parfümös üvegeket piacra dobni, írja a Politico. A 2030-tól alkalmazandó előírások szerint a csomagolások tömegét és térfogatát a funkciójuk ellátásához szükséges lehető legkisebbre kell csökkenteni, de ez az egyedi formák, dombornyomások és vastagabb üvegfalak visszaszorulásához vezethet.

A vita az EU csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló, 2025/40-es rendeletének egyik előírása körül alakult ki. A jogszabály általános alkalmazása 2026. augusztus 12-én kezdődött meg, a csomagolások méretének és tömegének csökkentésére vonatkozó rész azonban 2030. január 1-jétől lesz kötelező. A gyártóknak onnantól dokumentumokkal is igazolniuk kell, miért nem lehet az adott csomagolást kevesebb anyagból elkészíteni.

A rendelet nem határoz meg egyetlen, minden üvegre érvényes súlyhatárt. Az Európai Bizottságnak 2027 februárjáig kell felkérnie az európai szabványügyi szervezeteket az egységes módszertan kidolgozására. A leggyakoribb csomagolástípusoknál és -formátumoknál a szabványok az indokolható legnagyobb tömeget és térfogatot, adott esetben falvastagságot és üresen hagyható teret is rögzíthetnek. A Bizottság júniusi útmutatója szerint a munka során figyelembe veszik majd a csomagolás formáját és funkcióját, az iparági szakértők pedig részt vehetnek a szabványok kidolgozásában.

A szigorítás egyik fontos eleme, hogy a marketing és a fogyasztói elfogadottság önmagában nem indokolhatja a többletanyag használatát.

A termék védelme, biztonságos szállítása, újrahasznosíthatósága vagy újrahasználhatósága viszont továbbra is elfogadható indok lehet. A rendelet azokat a megoldásokat is ki akarja szorítani, amelyek kizárólag nagyobbnak mutatják a terméket: ilyen lehet például a dupla fal, az álfenék vagy a szükségtelenül sok csomagolási réteg.

Az Európai Csomagolóüveg-gyártók Szövetsége (FEVE) szerint a szabályozás így is az üvegek egységesedéséhez vezethet. A szervezet azzal érvel, hogy a boroknál, tömény italoknál, parfümöknél és luxusélelmiszereknél a csomagolás a márka arculatának és a termék piaci értékének része, nem pusztán dísz. A FEVE álláspontja szerint az egyedi formákat és jellegzetes részleteket a hatóságok könnyen szükségtelen dizájnelemnek tekinthetik, ez pedig az európai gyártók versenyképességét is ronthatja.

Az iparág fő kifogása ugyanakkor nem az, hogy minden ismert palack egyik napról a másikra eltűnik. A rendelet kivételt biztosít azoknak a formáknak, amelyeket 2025. február 11. előtt formatervezési mintaoltalom vagy védjegy védett, ha az előírások alkalmazása megszüntetné megkülönböztető jellegüket. Szintén kivételt kaphatnak az uniós földrajzi jelzéssel vagy minőségrendszerrel védett termékek, például egyes borok és szeszes italok. A vita inkább az új dizájnokról szól: a határidő után megalkotott palackformákra már nem vonatkozik ugyanez a védelem, ezért az üveggyártók szerint a szabály visszafoghatja a későbbi kísérletezést és innovációt.

A Politico példaként a Grey Goose vodkát és a Chanel No. 5 parfümöt említi: mindkettőnél a jellegzetes üveg a termék felismerhetőségének része. A lap ugyanakkor olyan kisüzemi szeszkészítőt is megszólaltatott, aki lehetőséget lát a szabályokban: vállalkozása visszavásárolja, megtisztítja és újra felhasználja a palackokat, szerinte pedig végső soron továbbra is az ital íze és illata a legfontosabb.

Az üveggyártók érvelésének környezetvédelmi oldala is van: az üveg többször is újrahasznosítható lényeges minőségromlás nélkül, de nehezebb a műanyagnál vagy az alumíniumnál, ezért a kizárólag tömegre épülő hulladékcsökkentési célok hátrányba hozhatják.

A FEVE attól tart, hogy a szabályozás a könnyebb, de nehezebben újrahasznosítható anyagok felé terelheti a piacot.

Az uniós rendelet azonban már azt is előírja, hogy az újrahasznosíthatóságot, az újrahasznosított alapanyag használatát és a többszöri felhasználhatóságot figyelembe kell venni annak megítélésekor, indokolt-e egy nehezebb csomagolás.

A palackdizájnokról szóló vita csak egy kis része az uniós csomagolási reformnak. Az Európai Bizottság adatai szerint 2022-ben fejenként 186,5 kilogramm csomagolási hulladék keletkezett az EU-ban, a felhasznált műanyag 40 százalékából pedig csomagolás készül. A szabályozás célja, hogy 2030-ra minden uniós piacon forgalmazott csomagolás gazdaságosan újrahasznosítható legyen, miközben visszaszorítják az egyszer használatos megoldásokat és az új nyersanyagok felhasználását.

A Telex augusztusban részletesen összefoglalta, hogyan vezetik be fokozatosan az új szabályokat. Elsőként egyebek mellett az élelmiszer-csomagolásokban található, úgynevezett örök vegyületekre vonatkozó korlátozások léptek életbe; 2028-tól egységesebb jelölések, 2030-tól pedig újrahasznosíthatósági előírások, egyes egyszer használatos műanyag csomagolások korlátozása és az üres tér csökkentése következik.