Büntetőeljárás indult a Zsil folyó szennyezése miatt

Miután a laboratóriumi elemzések megerősítették a környezetre gyakorolt súlyos hatását a hatóságok büntetőeljárást indítottak a Zsil folyó szennyezése miatt, amit a zsílmacesdparosényi hőerőmű hamu- és salaktározójánál történt meghibásodás okozott – írja a Digi24.

A Román Vízügyi Hatóság (Apele Române) a vízminőség súlyos romlása miatt tett feljelentést, és kérte hőerőmű vezetőségének büntetőjogi felelősségre vonását.

A szennyezés a parosényi hamu- és salaktározó visszakeringető rendszerének meghibásodása okozta, egy körülbelül 50 méter átmérőjű és 12 méter mélységű kráter keletkezett a gát alapjának közelében.

A hiba következtében jelentős mennyiségű hamu- és salakiszap került a Zsil folyóba. A vízügyi hatóság szerint a víz zavarossága (turbiditása) a lebegő részecskék koncentrációja 10 mg/l-ről 9289 mg/l-re ugrott, ami rendkívül súlyos szennyezésre utal. A hőerőmű üzemeltetőjét már megbírságolták 90 ezer lejre. Ebből 40 ezer lejt azért kaptak, mert nem tettek időben intézkedéseket a szennyezés megállítására, további 50 ezer lejt pedig azért, mert a zagytározó nem rendelkezett a biztonságos működéshez szükséges engedéllyel. A vízügyi hatóság figyelmeztette a lakosságot, hogy az érintett szakaszon kerüljék a horgászatot és a szabadidős tevékenységeket.

A vízügy korábbi tájékoztatása szerint a parosényi hőerőmű június 25-én értesítette a hatóságokat arról, hogy egy meghibásodás miatt leállt a visszakeringető rendszer normál működése, ezért ideiglenes üzemmódra álltak át. A helyszínre érkező szakemberek kezdetben még nem tapasztaltak fokozott zavarosságot a kifolyó vízben, estére azonban a Zsil vizében már jelentősen megnőtt a szennyezés mennyisége.

Az esetre reagált Fülöp Tihamér biológus is, aki szerint a politikai események árnyékában kevés figyelmet kapnak az ilyen környezeti katasztrófák, pedig a folyóba került salak és hamu veszélyeztetheti a vízi élővilágot. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában továbbra is számos potenciális szennyezőforrás működik – bányák, meddőhányók, zagytározók és ipari létesítmények –, a bányászati és energetikai ipar öröksége pedig manapság is jelentős környezeti kockázatot jelent.

A biológus emlékeztetett arra is, hogy a Zsil szennyezése nem elszigetelt eset: szinte minden évben történik valamilyen folyószennyezés Romániában, miközben a megelőzésről és a veszélyforrások felszámolásáról alig esik szó. Szerinte a szennyezett területek helyreállítása és a kockázatos létesítmények felszámolása az állam feladata, mert a tiszta folyók megőrzése alapvető közérdek.