Környezetvédelmi engedélyt kapott egy erdélyi aranybánya-projekt, bár nincs rá kitermelési jog

Megkongatta a vészharangot a Declic közösség és a Mining Watch Románia hálózat, miután 2025 utolsó munkanapján a Hunyad megyei Felsőcsertésen környezetvédelmi engedélyt kapott a sokat vitatott aranybánya-projekt területrendezési terve. Az Erdélyi-érchegység délkeleti részén, Verespataktól délre, Déva közelében található Felsőcsertés 80 tonnás aranytartalékának kitermelését évtizedek óta vitatják a civil szervezetek.

A Declic keddi közleményében a Hunyad megyei környezetvédelmi hatóság vezetőségének lemondását követeli és nyilvános magyarázatot kér Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztertől, hogy a minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmény hogyan engedélyezhetett egy olyan bányaprojektet, amelyre nincs érvényben kitermelési jog és amely különösen környezetszennyező.

A civil szervezet emlékeztet, hogy a felsőcsertési bányaprojektre vonatkozó kitermelési jog per tárgya, a meghosszabbításáról a gyulafehérvári fellebbviteli bíróságnak kell határoznia és a következő tárgyalás időpontja 2026. február 9. A Declic szerint a környezetvédelmi engedéllyel megpróbálják a bíróság szemében hitelesíteni azt a projektet, amely két évtizede vitatott, éppen a várható környezeti hatásai miatt.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter Facebook-oldalán reagált és ellenőrzést ígért. Azt írta, a Hunyad megyei környezetvédelmi ügynökség egy területrendezési tervhez adott engedélyt, és ez nem jogosítja fel a kérelmező vállalatot, a Deva Gold Rt-t, hogy kitermelje az altalajkincseket. Ehhez ugyanis más jellegű engedély szükséges, amelyet eddig nem kértek. Buzoianu hozzátette, hogy a Hunyad megyei környezetvédelmi ügynökség autonóm módon hozhat döntéseket az engedélyeket illetően, a minisztérium nem kérheti ezek visszavonását, de kezdeményezhet ellenőrzést azt illetően, hogy egy-egy engedély kibocsátásánál betartották-e a törvényt, amit ebben az esetben meg is fognak tenni.

A Declic szerint a verespataki bányaprojekt utódjának tekintett terv jelentős környezeti károkat okozna, mert 245 hektárnyi erdőt és hegyi legelőt kellene elpusztítani miatta, és további 73 hektárnyi területre lenne szüksége a bányászati hulladék tárolására.

A felsőcsertési bányaprojektet működtető Deva Gold Rt azért folyamodott a területrendezési tervhez szükséges környezetvédelmi engedélyhez, mert a korábbi területrendezési tervet 2019-ben a Kolozs megyei ítélőtábla jogerősen megsemmisítette, helyben hagyva a Kolozs megyei törvényszék januári ítéletét, amely megállapította, hogy a területrendezési terv alapját egy törvénytelenül kiállított környezetvédelmi engedély képezte. Az ítélet érvénytelenítette a Deva Gold által 2010 óta megszerzett valamennyi engedélyt, ezért a ciántechnológiás bányaprojekt ellen harcoló civilek ezt akkor nagy eredményként könyvelték el.

A Deva Gold fő részvényese, a kanadai Eldorado Gold nemrég ki is vonult az üzletből, novemberben 30 millió dollárért eladta kb. 80 százalékos részvénycsomagját egy befektetési alapnak, a kanadai Varvara Development Groupnak. A Deva Gold részvényeinek 19,25 százalékát a román állam tulajdonában álló Minvest Deva, 0,25 százalékát pedig a kolozsvári Cartel BAU birtokolja.

Az új tulajdonos képviselője szerint a befektetési alap azért vette fel a Varvara nevet, mert ez a román megfelelője Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének, és így utal a csoport új tevékenységi körére, a romániai bányászati projektet fenntartható fejlesztésére. A december végén kiállított környezetvédelmi engedélyhez leadott jelentésben a beruházó nem említi a ciántechnológiát a Libertatea összefoglalója szerint.

Múlt decemberben a romániai bányászati hatóság kormányrendeletet kezdeményezett a felsőcsertési kitermelési jog meghosszabbítására, de ezt az előző licenc lejártáig nem fogadták el, ezért a Deva Gold beperelte a bányászati hatóságot és a kormányt. Ennek a pernek lesz a következő tárgyalása február 9-én.

A Profit.ro szerint a Varvara Development Group vezetőtanácsának tagja Johan Meyer, aki korábban portfóliómenedzsere volt annak a Fondul Proprietatea befektetési alapnak, amelyet a román állam hozott létre az államosított ingatlanok korábbi tulajdonosainak kárpótlására. Továbbá a vezetőtanácsba javasolták a fekete-tengeri gázkitermelés mögött álló Black Sea Oil&Gas vezérigazgatóját, Mark Beacomot és Andrew Noble-t, Nagy-Britannia volt romániai nagykövetét.