Mikroműanyaggal vannak tele a Fekete-tenger gyümölcsei a romániai partszakasz mellett

Jelentős a mikroműanyagok jelenléte a Fekete-tengerben élő állatok szervezetében, ami az emberi egészségre is veszélyt jelent, állapították meg a Grigore Antipa Országos Tengeri Kutató- és Fejlesztési Intézet (INCDM) szakértői egy 2025 decemberében közzétett tanulmányban, írta a Digi24.ro.

A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a Románia partvidékén elemzett sprotnik (Sprattus sprattus) és tengeri csigák (Rapana venosa) 93,3 százalékának, illetve a kagylók (Mytilus galloprovincialis) 66,7 százalékának a szervezetében jelen vannak 5 milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskék. A mikroműanyagot mind az emésztőszervekben, mind a lágy szövetekben megtalálták.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy a Fekete-tenger romániai szakaszán vizsgált egyedeknél gyakoribb a mikroműanyag-fertőzés, mint a bolgár partoknál, Varna és Burgas környékén. Ezt a kutatók azzal indokolták, hogy a vizsgált szakasz közelebb van a Duna torkolatához, ahol naponta 4,2 tonna műanyag ömlik a tengerbe.

„Mivel az ember mindhárom fajt fogyasztja, ezek a mikroműanyagoknak való kitettség potenciális útvonalakai. Az eredmények azt jelzik, hogy a Fekete-tengeren halaszthatatlanná vált a mikroműanyagok forrásaira, környezeti útvonalaira és lehetséges egészségügyi kockázataira vonatkozó további kutatás” – áll a tanulmány kivonatában.

Romániában egyébként európai uniós viszonylatban alacsony a halfogyasztás, a 2022-es adatok szerint egy lakos évente 8,5 kilogrammot fogyaszt el, ami a statisztikákban nem szereplő halászzsákmányokkal együtt a valóságban valószínűleg valamivel magasabb, de messze áll az évi 22,5 kilogrammos EU-s átlagtól. A fogyasztás lassan növekszik, de az elfogyasztott halmennyiségnek csupán olyan 25 százaléka hazai, a többi importból származik.