2026-ra dől el, hogy Románia képes-e teljesíteni a PNRR-ben vállalt erdősítési célokat

2026 kulcsév lesz a romániai erdősítések szempontjából, írja a Green Report, miután az állam és az Európai Bizottság közötti tárgyalások nyomán jelentősen módosultak a PNRR-ben vállalt célok. Az eredetileg tervezett több mint 56 ezer hektárnyi új és felújított erdő helyett jelenleg legfeljebb 18 ezer hektár finanszírozása biztosított európai forrásból, miközben a román fél azt reméli, hogy belső átcsoportosításokkal ezt 23 ezer hektárra tudja emelni 2026 közepéig.

A célok visszavágásának oka egyszerű: a vállalásokhoz képest lassan haladt a tényleges ültetés. A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint a korábban tervezett 26 ezer hektárból eddig mindössze 9 ezer hektáron történt meg a fásítás, vagyis nagyjából az egyharmadán. A Bizottság ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem reális elvárás egyetlen év alatt több mint kétszeresére gyorsítani az ütemet, ezért csak alacsonyabb célhoz hajlandó forrásokat rendelni.

Ebben a feszesebb keretben zajlanak azok a helyi projektek is, amelyeket nemrég jelentett be a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium. A tárcánál öt PNRR-finanszírozású erdősítési szerződést írtak alá, összesen 472 hektárnyi területre, mintegy 5 millió euró értékben. A beruházások a Mehedinți megyei Bâcleș, a Maros megyei Nyárádszeredát, a Teleorman megyei Călinești, a Brăila megyei Scortaru Nou és a Călărași megyei Unirea községeket érintik.

A pénzügyi keretek azonban továbbra is szűkösek. A minisztérium szerint jelenleg körülbelül 30 ezer hektárra érkeztek be pályázatok, miközben biztos forrás csak 18 ezer hektárra áll rendelkezésre. A környezetvédelmi miniszter nyíltan kimondta: azok a jelentkezők, akik a Bizottság által elfogadott plafon elérése után adnak be dossziét, már nem fognak tudni PNRR-szerződést kötni. A megoldást egy külön nemzeti erdősítési program jelentheti, amelyet a Környezetvédelmi Alapkezelő Hatóság finanszírozna, de ennek elindítására legkorábban 2026-ban lenne lehetőség.

Az erdősítési politika közben tartalmában is változik. A minisztérium most először von be kifejezetten klímaváltozással foglalkozó szakértőket az ágazati szabályozások kidolgozásába, miután egyre több térségben derül ki, hogy bizonyos fafajok már nem bírják az aktuális hőmérsékleti és csapadékviszonyokat. A hangsúly így nemcsak az új erdők telepítésén van, hanem azon is, hogy a meglévő állományból mi menthető, illetve milyen, a szárazabb és szélsőségesebb klímához jobban alkalmazkodó fajokat érdemes ültetni.

Az erdők mellett külön fejezetet jelentenek a védőerdősávok, elsősorban Dél-Romániában, ahol az aridizáció és a talajromlás már komoly gazdasági és infrastrukturális gondokat okoz. A minisztérium bejelentése szerint elindult annak a projektnek az előkészítése, amely 380 hektárnyi erdősáv létrehozását célozza meg, összesen mintegy 126 kilométer hosszan, főként országutak mentén. A tervek szerint a DN65A, a DN65E és a DN6 egyes szakaszai kapnának ilyen védelmet.

Mindez a 2002-ben elfogadott, országos védőerdősáv-rendszerbe illeszkedik, amely 5500 hektárnyi ilyen jellegű ültetvényt irányoz elő. A valóságban eddig mindössze nagyjából 330 hektár valósult meg, további 850 hektár pedig csak tervezési fázisban van. A mostani beruházások ezért sokak szerint az elsők, amelyek esélyt adhatnak arra, hogy ez a rendszer ne csak papíron létezzen.