Lassan, de jön a nagy csomagolásforradalom: így változik meg a kávézás és az étkezés Európában

Egyre több ember dönt úgy, hogy termoszt vagy saját bögrét hord magával, és a kávézók is sorra vezetik be a környezetbarát alternatívákat. Most azonban még nagyobb változás közeleg. 2028. február 12-től gyökeresen átalakul a vendéglátás egész Európában: az unió új rendelete előírja, hogy minden kávézó, étterem, büfé és mobilkonyha köteles újrahasználható csomagolást kínálni ételeihez és italaihoz.

A változás időzítése nem véletlen. Ha csak a kávékultúrára gondolunk, az elmúlt években óriási növekedésen ment keresztül, és a pandémia óta az elviteles fogyasztás mindennapossá vált. Világszerte évente közel 500 milliárd eldobható kávéspohár készül, a piac értéke pedig 2024-ben elérte a 17,4 milliárd dollárt, és továbbra is növekszik.

Bár első ránézésre csak papírnak tűnnek, a legtöbb elviteles pohár belülről vékony műanyagbevonattal van ellátva, ami ugyan vízállóvá teszi, de ellehetetleníti az újrahasznosítását. A hozzájuk tartozó műanyag tetők, szívószálak és kiskanalak sem jelentenek fenntarthatóbb alternatívát.

Miről szól pontosan az új szabályozás?

A 2025/40-es uniós rendelet egyik legfontosabb célja, hogy csökkentse az úgynevezett „szűz” – vagyis az újonnan előállított, nem újrahasznosításból származó – alapanyagok felhasználását, mint például a műanyag és a papír. Ugyanis az Eurostat adatai szerint az EU-ban a műanyag 40 százalékát, a papírnak pedig mintegy a felét csomagolóanyagként használják fel. Az előírások kötelezik az újrahasznosított anyagok meghatározott arányú alkalmazását, és ösztönzik a magas minőségű, körforgásos újrahasznosítást is.

A rendelet előírja a felesleges csomagolások visszaszorítását, egyszerűbb és könnyebben újrahasznosítható megoldásokat támogat, valamint egyértelmű jelölési kötelezettséget vezet be a helyes hulladékkezelés érdekében.

Az uniós jogharmonizáció is a célok között szerepel: az egységes keretrendszer biztosításával megszűnnek a tagállamok közötti különbségek, ami egyszerre könnyíti meg a belső piac működését és teszi kiszámíthatóbbá a feltételeket a gazdasági szereplők számára.

Az ütemterv világos: 2030-ra minden csomagolásnak újrahasznosíthatónak vagy újrafelhasználhatónak kell lennie; 2035-re a nagy léptékű, bevett újrahasznosítási eljárásoknak kell általánossá válniuk; 2040-re pedig még szigorúbb célok vonatkoznak majd az újrahasznosított anyagok arányának növelésére.

Mit jelent ez a kávézóknak?

A kávézók egyre gyakrabban szembesülnek azzal a kihívással, hogy egyszerre feleljenek meg a jogszabályi követelményeknek és a környezettudatos fogyasztók elvárásainak. Erre egy hatékony megoldást kínálhatnak a visszaváltható, többször használatos csomagolási rendszerek.

Ezek különböző formában valósulhatnak meg:

• a legegyszerűbb, ha a vendégek saját poharukat viszik magukkal;
• ennél egy fokkal összetettebb, ha a kávézó helyben fogyasztásra biztosít mosható és újrahasználható edényeket;
• a legnagyobb szervezési igényű pedig az, amikor a vendég betétdíj ellenében kap egy poharat elvitelre, majd annak visszaszolgáltatásával visszakapja a garanciát.

Utóbbi esetben a logisztika – a gyűjtés és a tisztítás – külső partnerek, vállalatok bevonásával a legkönnyebben kivitelezhető. A rendszer népszerűsítését akciók, árkedvezmények vagy más ösztönző jutalmak is segíthetik.

Gazdasági szempontból a többször használatos poharakba való beruházás hosszú távon nagyon is kifizetődő.

Az Ecoteca ezt egy példával is szemléltette: ha egy kávézó egy héten hat napon át napi száz italhoz használ eldobható poharat, amelyek darabára kiegészítő elemekkel együtt ötven bani, akkor az éves kiadás körülbelül 15 600 lejre rúg. Egy tartós, újrahasználható pohár akár ötszáz alkalmat is kibír, és a kezdeti költségek nagyjából száz használat után megtérülnek. Így a harmadik évtől kezdve a rendszer nemcsak környezetbarát, hanem költséghatékony is lehet.

Természetesen vannak nehézségek: biztosítani kell a megfelelő készletet, gondoskodni a tisztításról, illetve időbe telhet, amíg a vendégek hozzászoknak a visszaváltáshoz. De az előnyök egyértelműek: az új rendszer megfelel az uniós szabályozásoknak, csökkentheti a hulladékkezelési költségeket, és a környezettudatos imázs erősítése komoly versenyelőnyt jelenthet.

A fogyasztók részéről is megvan a nyitottság az ilyen megoldásokra az Ecoteca cikke szerint, de a rendszernek kényelmesnek, átláthatónak és igazságosnak kell lennie. A betétdíj mértéke például ne legyen túl magas, de legyen elég ahhoz, hogy ösztönözze a poharak visszaváltását. A higiénia kiemelt fontosságú: a poharaknak tisztának és biztonságosan használhatónak kell lenniük. A kommunikáció szintén kulcsfontosságú, világos és könnyen érthető tájékoztatás szükséges a működésről. A dizájn sem elhanyagolható, hiszen egy szép, praktikus, tartós poharat a vendégek szívesebben használnak újra. Anyagválasztásban a strapabíró műanyag és a rozsdamentes acél bizonyul a legnépszerűbbnek. Emellett a pénzügyi ösztönzők, például a kedvezmény azok számára, akik saját poharat hoznak, nagy eséllyel növelhetik a rendszer sikerét.

Románia nagyon bele kell húzzon

Románia számára egyre sürgetőbb kérdés, hogyan kezelje az egyszer használatos műanyagokból származó hulladék mennyiségét. Az Eurostat adatai szerint Románia 2022-ben messze elmaradt az uniós elvárásoktól: a csomagolási hulladék újrahasznosítási aránya mindössze 39,9 százalék volt, jóval a 55 százalékos uniós célszint alatt. Hasonlóan gyengén, de egy kicsit mégis jobban teljesített Magyarország is, ahol a mutató 44,6 százalék volt (2020-as adat). Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy 2025-től már 65 százalékos újrahasznosítási célt kellene teljesíteni, miközben több uniós ország már most is túlteljesíti ezt a szintet.

Egy visszaváltható, többször használatos rendszer bevezetésével hosszabb távon a vendéglátóhelyek kevesebbet költenének eldobható eszközökre, a fogyasztók pedig pénzt takaríthatnának meg egy átlátható betétdíjas rendszer révén. Ráadásul azok a vállalkozások, amelyek felelősségteljesen gondolkodnak a környezetről, vonzóbb és pozitívabb képet alakíthatnak ki magukról a vásárlók szemében.

Az Európai Unió egyértelmű irányt szab: 2028-ig a HoReCa szektorban – tehát hotelekben, éttermekben és kávézókban – kötelező átállni a többször használatos eszközökre. Ez nemcsak előírás, hanem lehetőség is arra, hogy Románia felzárkózzon az uniós fenntarthatósági célokhoz.

Társadalmi szinten a rendszer bevezetése növelheti a környezettudatosságot, mert ha a mindennapokban visszaváltható edényekkel és poharakkal találkoznak az emberek, nagyobb valószínűséggel alakítanak ki fenntartható szokásokat.

Emellett a városképre is pozitív hatással van: kevesebb eldobott pohár és tányér tisztább, rendezettebb környezetet eredményez. Ez nemcsak a lakók életminőségét javítja, hanem vonzóbbá teszi a településeket a turisták és a környezettudatos befektetők számára.

Uniós városok, ahol már működnek különböző zöld rendszerek

Az európai nagyvárosok közül több is úttörő szerepet vállalt a műanyaghulladék csökkentésében, és sikeresen vezettek be olyan körforgásos rendszereket, amelyek a többször használható csomagolásra építenek. Ezek a példák jól mutatják, hogy az eldobható alternatívák helyett a városok képesek teljesen új szemléletet meghonosítani, ahol az újrafelhasználás nem kivétel, hanem az alapértelmezett megoldás.

Koppenhága már bevezette saját körforgásos, elviteles rendszerét, amely két év előkészítő munka után 2024-ben indult el. A város partnerségre lépett nagy kávéláncokkal, az együttműködés keretében különféle kedvezmények és jutalmak várják azokat a fogyasztókat, akik saját poharat visznek vagy a visszaváltható rendszert használják.

De a dán főváros esete egyúttal figyelmeztetés is: a sikerhez idő és következetes tervezés szükséges, éppen ezért más városoknak, köztük Bukarestnek, mielőbb lépniük kell, ha be akarják tartani a megadott határidőt.

Lisszabon szintén figyelemre méltó kezdeményezéssel állt elő. A város szórakozónegyedeiben minden éjszaka körülbelül 25 000 poharat használnak el, és bár ezek közül sokat újrahasználhatóként árultak, eddig hiányzott az a rendszer, ami a gyűjtést, tisztítást és újraforgatást garantálta volna. Mostanra azonban városszerte elindult egy betétdíjas rendszer, és a fogyasztók egy jelképes betétdíjért kapják a poharakat, amelyet egyszerűen és gyorsan visszaigényelhetnek bankkártya vagy mobiltelefon segítségével. A teljes bevezetést 2025 októberére tervezik, Lisszabon ezzel az első európai főváros, amely egy teljes várost átfogó megoldással állt elő.

A németországi Freiburgban a Freiburg Cup rendszer működik: több kávélánc csatlakozott ehhez a rendszerhez, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók „kölcsönözzenek” egy poharat, majd egy másik, a programban résztvevő helyszínen visszaváltsák.

A bécsi karácsonyi vásárok rengeteg turistát csalogatnak az osztrák fővárosba. A tél egyik, ha nem a legnépszerűbb itala a forralt bor, amelyet rendszerint dekoratív, visszaváltható bögrében szolgálnak fel a vásárok idején. A bögréért öt eurót kell fizetni, ami nem kis összeg, azonban ugyanennyiért vissza lehet váltani, de kedvünk szerint szuvenírként haza is vihetjük.

Komposztálható pohárra is van már példa

Európában a Starbucks idén májusban mutatta be új, fenntartható elviteles poharát, amely műanyag helyett ásványi bevonattal készül, és rostalapú, szintén ásványi bevonatos tetővel rendelkezik. A pohár teljesen újrahasznosítható és otthoni komposztálásra is alkalmas. A bevonatot Olaszországban fejlesztették, a gyártás pedig Walesben zajlik.

A pohár jelenleg Spanyolországban és Magyarországon is elérhető, több európai országban tervezik a bevezetését.

Számos működőképes visszaváltó és betétdíjas rendszer bizonyítja, hogy az újrahasznosítható poharak nemcsak környezetbarát megoldásokat, hanem kézzelfogható, látható eredményeket is hoznak. Az már csak Románia feladata, hogy a megadott határidőre bevezessen egy hasonló rendszert, és hogy a lakosság felé világosan kommunikálja annak működését és előnyeit. A siker kulcsa a szabályok megalkotása mellett abban is rejlik, hogy az emberek megértsék, miért érdemes részt venniük a környezetbarát rendszerben.