Több mint egy évszázad után ismét költ a fehérkarmú vércse Romániában, egy három fiókás aktív fészket találtak
Több mint száz év elteltével ismét bizonyítottan költött a fehérkarmú vércse (Falco naumanni) Romániában – írja a Rador hírügynökség. Idén májusban két ornitológus, Szabó József és Ciprian Fântână, valamint Szabó Luca-Mátyás biológushallgató figyelt meg egy nőstény fehérkarmú vércsét Konstanca megyében, a Razelm–Sinoie lagúnakomplexumban. A madarat a május–júniusi időszakban több független megfigyelő is észlelte, többnyire egyedül, hím nélkül.
Az első megfigyelés után pár hónappal sikerült megtalálni a fehérkarmú vércse fészkét. Szabó Luca-Mátyás és Ana Buzea augusztus elején újra látták a nőstényt, és hosszabb ideig megfigyelték. A madár körözött, nagy rovarokat zsákmányolt, majd a zsákmányt „valahová” elvitte: ez megszokott viselkedés a fiókákat etető madaraknál.
Két napon belül sikerült azonosítani és dokumentálni egy aktív fészket, benne három fiókával. A fotók és a fiókák jellemzőinek leírása egyértelműen igazolta a faj sikeres költését Dobrudzsában. A Rador hírügynökség cikkében ezek a fotók megtekinthetők.
A fészek nyílt területek közelében található, a környéken legelők és mezőgazdasági területek vannak, amelyek bőséges rovarforrást biztosítanak.
A 19. században a fehérkarmú vércse költőfajnak számított Romániában. Az utolsó igazolt költés 1900-ban történt a konstancai Mircea Vodă településen. Bár a faj neve továbbra is szerepelt a szakirodalomban, konkrét megfigyelések nem álltak rendelkezésre.
Egy 2000-ben készült dobrudzsai fészkelési jelentés később vitákat váltott ki, mivel a néhány napos pelyhes fiókák azonosítása nehéz, és könnyen összetéveszthetők a vörös vércsével. A fajt hivatalosan alkalmi vendégként tartották számon.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!