A Natura 2000 Koalíció a medvék megszámolásáról: Amit láttunk az politikai PR, nem tudomány

A módszertani részletek ismertetésének hiánya miatt élesen kritizálta a Natura 2000 Koalíció a romániai barnamedve-populációt felmérés eredményeit. Az országos medvevédelmi akcióterv keretében készült számlálás eredményeit csütörtökön ismertette Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, aki egyúttal azt is beígérte, hogy javasolni fogja a fokozatos beavatkozást előíró 81-es rendelet módosítását.

A felmérés szerint a barnamedvék száma Romániában jelenleg 10.419 és 12.770 közé tehető, miközben a miniszter szerint 4000 lenne az optimális egyedszám.

A Natura 2000 Koalíció szakemberei a Facebook-bejegyzésükben azt állítják, hogy sokkal nagyobb átláthatóságra és a részletek tisztázására lenne szükség, elsősorban a módszertannal kapcsolatban, különösen az adatok feldolgozásának tekintetében.

„Ha minden mondatban elhangzik a »szakértő« szó, de nem követi egyértelmű magyarázat vagy ellenőrizhető adat, akkor ez gyanút ébreszt. Különösen egy olyan országban, ahol évtizedek óta azt halljuk, hogy »a szakértők megoldják a problémát« – de a problémák nem tűnnek el, csak újracsomagolják őket” – írják.

Később úgy fogalmaznak, hogy „az az ismétlődő érv, hogy »ez a tanulmány emberéleteket fog megmenteni«, nem helyettesíti a tudományos alaposságot, és nem is teszi hitelesebbé a munkát”. Hangsúlyozzák, hogy a csütörtöki bemutatón sem az eredményt, sem a folyamatot nem támasztották alá átláthatóan, szilárd adatokkal, hanem „ehelyett a »szakértő« szóba csomagolt kijelentéseket tettek, valódi fedezet nélkül”.

Mint írják, pontos számokat, valós adatokat és információkat szeretnének a közpolitikák alakításában részt vevő valamennyi szereplő számára. Ezért hivatalosan a minisztériumhoz fordult a Natura 2000 Koalíció, amiben:

1. a teljes jelentéshez való hozzáférést kérnek, nem csak „az ünnepi összefoglalóhoz”;
2. a nyers adatokat és az alkalmazott módszertant is szeretnék látni;
3. valamint tisztázást szeretnének az elemzésben részt vevő csapatokról és a munkavégzés körülményeiről.

Ezek nélkül a csütörtöki bemutató politikai PR volt, nem pedig tudomány. Szerintük, ha az adatok alapján ismét levonják azt a következtetést, hogy „többet kell vadászni”, „akkor nagyon fontos tudni, hogy a valóságról beszélünk-e... vagy csak egy újabb statisztikai mese”.

Egyébként Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszter, aki az egyik utolsó munkanapján nyújtotta be sokat kritizált törvényjavaslatát a medvék kilövési kvótájáról, üdvözölte a csütörtökön bemutatott felmérés eredményét. Azt mondta, jómaga tíz évvel ezelőtt jelentette ki először, hogy több mint 10 ezer medve él Romániában. A volt környezetvédelmi miniszter azt reméli, hogy miután ezt a tényt tudományosan is igazolták, a hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket az emberéletek és a gazdák termésének védelme érdekében.

„Egyes szakembereknek és civil szervezeteknek tíz évre és 10 millió euróra volt szükségük, hogy meggyőződjenek, igazat beszéltünk” – fogalmazott Tánczos, aki szerint most a környezetvédelmi minisztérium és a civil szervezetek is meggyőződhettek, hogy „további intézkedésekre van szükség az emberéletek és a gazdák termésének védelme érdekében. Remélem, hogy a szaktárca végre meghozza ezeket” – jelentette ki.

Tánczos szerint a megelőző jellegű kilövési kvótákra továbbra is szükség van, mert az intézkedés eredményei vélhetően csak néhány év múlva látszanak meg, mert „az elvesztegetett időt nagyon nehéz pótolni”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség péntek délelőtt már be is jelentette, hogy „beigazolódott, amire az RMDSZ egy évtizede figyelmeztet”.

Mircea Fechet csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a medvevédelmi akcióterv keretében genetikai minta gyűjtésével mérték fel az állományt. A felmérésben részt vevők 25 megyéből több mint 24 ezer mintát gyűjtöttek, az ezekből leszűrt adatok megbízhatósági szintje szerinte 95 százalék. A projekt összköltségvetése 57,3 millió lej volt.