Az ág nélkül maradt fák metszése tűréshatáron belül van a sepsiszentgyörgyi kertészet vezetője szerint

Erdély városaiban sétálva gyakran látom annak a nyomait, hogy sokaknak a fák metszéséről fogalma sincs. Legalábbis úgy tűnik, nem nagyon találják a különbséget a fák tönkrevágása és a koronát alakító, vízhajtásokat eltávolító nyesés között. Pedig ez két külön műfaj lenne: az egyiket általában a fák kivágására használják a favágók, a másikkal a faápolók a fa életét hosszabbítanák meg. Ha csak magánházak kertjében látnánk a fák csonkra vágását, talán legyinthetnénk: magának okozta a kárt, miért nem bízta szakemberre, esetleg miért nem nézett utána, hogy kell csinálni, mert a neten számtalan videóban magyarázzák a faápolás rejtelmeit. De mi van akkor, ha a probléma közterületeken üti fel a fejét, és nem egy túlbuzgó, önjelölt kertész rövidíti meg a fák várható élettartamát?

Kolozsváron két éve például az önkormányzat által megbízott faápoló cég kezdte csonkra vágni a Sétatér és a Házsongárdi temető fáinak ágait, most pedig hasonló helyzetre panaszkodtak a sepsiszentgyörgyi lakosok is, miután a városi kertészet megbízásából az önkormányzat cége, a Sepsi Protekt úgy „megmetszette” bizonyos utcák fáit, hogy többön ág sem maradt.

Mint megtudtam, a kérdéses fák metszését a tömbházak lakói, a lakótársulások nem kérték, de szeretnék, ha a fákat „megcsúfító” gyakorlatnak véget vetnének. A történtek miatt az egyik Andrei Șaguna utcai lépcsőház felelőse panaszt nyújtott be az önkormányzathoz, amiben a favágás leállítását kérte, hogy megelőzze a többi nyolc fa ágainak levágását. A lépcsőházfelelős szerint ez a gyakorlat nem faápolás, hanem színtiszta vandalizmus a fák ellen, ráadásul pénzkidobás is.

Ha ugyanis valaki már látott „jól sikerült” fametszést, akkor észrevehetett egy lényeges különbséget: a fák ágait nem tőből vágták le, hanem a végén, a száraz, rossz irányú ágaktól és a vízhajtásoktól szabadultak meg, egy szellősebb, gömbölyű fakorona kialakítására törekedtek. A Șaguna utcai munkálat azonban nem hasonlít erre a típusú faápolásra, miután a fákon vágás után olyan sebek keletkeznek, amik nem igazán gyógyulnak be, de a fa ágának, majd törzsének korhadásához vezethetnek.

Fametszők: Mi csak a végrehajtók vagyunk!

Nem kellett messze mennem az Andrei Șaguna utcától, hogy a rossz gyakorlat további jeleire bukkanjak. A Dollárpiac környéke, így a Vasile Goldiș utca felső szakaszțn is több ág vagy korona nélküli fát láttam.

A Vasile Goldiș utcai Dani Kinga Mozgásparkban a Sepsi Protekt munkatársaira is rábukkantam. Mint egyikük megerősítette, nem lakótársulások, hanem a városi kertészet utasította őket, hogy a fák ágait levágják. „Sőt, a városi kertészetnél azt mondták, hogy ennél kicsit jobban is vissza lehetett volna vágni, de mi már így is soknak éreztük” – mondta a Sepsi Protekt egyik munkatársa, aki már a Gesztenye sétányon és a Dollárpiac környékén is dolgozott.

Munkájukat ők maguk sem dicsérték, mint mondták, jól tudják, hogy nem metszés, amit csinálnak. „Mi csak a végrehajtók vagyunk. Azt csináljuk, amit a városi kertészet mond. Arra utasítottak, hogy úgy vágjuk meg a fákat, hogy hosszú távon ki szeretnék vágni” – avatott be a Sepsi Protekt alkalmazottja. Mint kifejtette, a szakemberek felméréseket végeztek a veszélyes fákkal kapcsolatban, de cégük a környezetvédelmi hivataltól még nem kapott engedélyt a fák kidöntésére, ezért hivatalosan metszést végeznek, de lényegében a fák kivágását készítik elő.

Elmondása szerint vannak kiszáradt fák, amelyeknek erősebb szélnél letörhetett volna az ága, így a kivágásukkal a veszélyt szüntetnék meg, de egyes veszélyesnek minősített fákat egy megfelelő metszéssel meg lehetett volna menteni. Ezekkel az erős vágásokkal azonban, amit ők csinálnak, elismerte, hogy csak felgyorsították a fák halálát. „Egyelőre csúnyán néznek ki a fák, de az ágak vége ki fog hajtani” – tette hozzá reménykeltően.

Városi kertészet: Nincsenek szakmai standardok, a metszés tűréshatáron belül van

A témában előbb Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester véleményét kértük ki, aki arról tájékoztatott, hogy a városban a faágak levágására faápolás és a csókafészkek miatt volt szükség, illetve egy harmadik esetben a városi kertészet szakmérnöke és a környezetvédelmi hivatal delegáltja több fát veszélyesnek ítélt, ezeket a fákat is megmetszették. Az alpolgármester azt nem tudta megítélni, hogy szükség volt-e ilyen mértékű vágásokra bármely esetben, úgy vélte, a városi kertészetnél jobban értenek a metszéshez, mint ő.

Megkerestük tehát Bíró Lászlót, a városi kertészet és a városgazdálkodási igazgatóság vezetőjét. Mint tisztázta, a Sepsi Protekt nevű cég a városhoz tartozik, és a cég jelenleg visszametszéseket, visszavágásokat végez Sepsiszentgyörgy területén a veszélyesnek nyilvánított fákon. „Vannak olyan veszélyes fák, amiknél visszametszés javasolt. És vannak olyan fák, amelyeknél a kivágás javasolt. Tavasz lévén, a vegetációs folyamatnak az elején a visszametszésekkel kezdte az önkormányzat a munkálatokat” – magyarázta az igazgató a folyamatot. Hozzátette, a kivágás nincs évszakhoz kötve, arra nyáron is sor kerülhet.

Mint részletezte, azért vágták vissza több helyen ennyire a fák ágait a Vasile Goldiș utcában, mert jelentkezett a koronánál az elszáradás, vagy az ágak nagyon el voltak nőve, és veszélyt jelenthettek a fa környezetében lévő ingatlanokra, járművekre és a gyalogosokra.

„Hogy a favágó hol vágja le azt az ágat, és hogy ott kell-e levágni, az egy nagyon relatív fogalom. Az, ami nekem rendben van, az lehet, hogy egy másiknak túl kevés, és egy harmadiknak pedig túl sok. A mostani divat szerint azonban mindenki a lehető leghangosabban ismételi az ő igazát” – mondta az igazgató.

Felvetésünkre cáfolta azt, hogy a városi kertészet azt kérte volna a Sepsi Protekttől, hogy többet vágjanak le az ágakból, sőt, az igazgató szerint épp azt kérték tőlük a legtöbb esetben, hogy ne vágjanak le annyit.

Érdeklődésünkre az igazgató hozzátette, a Vasile Goldișon lévő három fa az ő szakvéleménye szerint teljesen rendben van, a Sepsi Protekt munkatársainak munkája pedig „mindenhol tűréshatáron belül van”. Biró László szerint mivel a metszésnek nincsenek szakmai standardjai, azaz írásba foglalt szabályai, az „erős metszés” is egy relatív fogalom.

„Van ellenben egy olyan lakóbizottságos fa az utcában, ami derékban le van vágva, az nem helyénvaló” – dobta át a labdát az igazgató a lakóbizottságok udvarába. A lakóbizottságok ugyanis a saját adminisztrálásuk alatt álló zöldterületeken kérésre végeztethetnek metszést, favágást, de az igazgató szerint „mindenki olyan szakcéggel dolgoztat, amilyet kap”, arra utalva ezzel, hogy a metszést ilyenkor nem feltétlenül faápolók végzik, hisz a szakmaiságot meg kell fizetni. „A városi kertészet szakmai tanácsokat biztosít, ha erre igény van, de nem avatkozunk közbe, mert ha azt a területet ők a saját pénzükön gondozzák, rendezik, akkor hadd csinálják úgy, ahogy ők jónak látják” – hívta fel a figyelmet Bíró László az évek óta jelentkező facsonkítás másik okára.

Léteznek nemzetközileg elfogadott ajánlások a fametszésre

Ha Romániában a városi kertészetek nem is feltétlen igazítják a munkájukat a nemzetközi szakmai standardokhoz, azért még számos szabály létezik, melyeket a Nemzetközi Faápoló Társaság (International Society of Arboriculture, ISA), illetve a nemrég alakult Romániai Faápoló Társaság (Asociația Româna de Arboricultură, ARA) is használ, mondta el érdeklődésünkre Magyarosi Károly faápoló, aki maga is tagja a romániai szervezetnek.

Ilyen szabály például az is, amit a szentgyörgyi szakemberek nem mindig tartottak be:

a fáknak a metszés során nem okozhatnak 20 centiméternél nagyobb körméretű sebet, mert olyan sérülések keletkeznek, amelyeket a fa már nem tud beforrasztani.

„A nagyobb sebeknél a fa odvasodni kezd, ami a fa lassú halálát eredményezi” – jegyezte meg. Másik szabály, hogy ha nincs strukturális sérülés, akkor a fakorona 30 százalékát lehetne csak eltávolítani.

A faápoló úgy véli, ha egy fa folyamatosan túlnövi magát, akkor el kell gondolkodni azon, hogy nem jobb-e a lakosságot tájékoztatni róla, hogy ezt a fajta fát régen helytelenül ültették oda, mert térigényes, esetleg a helyszín annyit változott azóta, hogy másik típusú fát igényel. A fa ugyanis élni akar, folyamatosan túl fog nőni, de a folyamatos vágás sem a fának, sem a városnak nem kifizetődő.