Természetkedvelő vagy és szereted a madarakat? Legyél gólyagondnok!

Természetkedvelő vagy és szereted a madarakat? Legyél gólyagondnok!
Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Románia egyik legismertebb madara, a fehér gólya minden évben visszatér, hogy fészket rakjon a falvak és kisvárosok villanyoszlopain. Bár a gólyaállomány stabilnak tűnik, a madaraknak számos kihívással kell szembenézniük. Az elektromos hálózatok miatt áramütés érheti őket, ráadásul az utóbbi években arra is volt példa, hogy leverték egy gólyapár fészkét. Volt olyan eset is, amikor egy gólyafészket miniszteri rendelettel elköltöztettek, mert a szerfalvi lakosnak, akinek a kapuja mellett állt egy gólyafészek, elege lett a potyogó ürülékből, a „döglött kígyókból”, amik a portájára hullanak.

A Milvus Csoport elindította a Gólyagondnok programját, hogy adatokat gyűjtsenek a fehér gólyák életéről, viselkedéséről és szokásairól. A gólyagondnokság egy megfigyelési folyamat, amely során egy vagy több kijelölt fészket rendszeresen kell ellenőrizni a gólyák érkezésétől a nyár végi vonulásig. A legfontosabb eseményeket szükséges rögzíteni, például az első gólyák megérkezésének időpontját és a fészekből sikeresen kirepült fiókák számát, de a fészek életéhez kapcsolódó másfajta megfigyelések is hasznosak. Papp Edgárt, a projekt vezetőjét kérdeztük arról, hogy az önkéntesek milyen feladatokat kell ellássanak, és milyen adatokat kell rögzíteniük.

Mit lehet tudni jelenleg Románia gólyapopulációjáról? Vannak különösebb eltérések Románia és más közép-kelet-európai országok gólyapopulációja között?

Románia legutóbbi nagy gólyaszámlálása, amiből releváns eredményeket kaptunk a madárvédelmi irányelv jelentéséhez készült. Azóta önkéntesekkel próbáljuk minden évben figyelemmel kísérni a gólyák helyzetét, de mivel így kevesebb települést érünk el, még mindig az előző felmérés adatai a legmegbízhatóbbak.

Jelenlegi becsléseink szerint Romániában 7 500-9 000 gólyapár fészkel. A költő párokon kívül a költési időszakban sok helyen látni nagyobb gólyacsapatokat, ezek többsége még nem ivarérett, így nem számítanak a költő populációba.

Ha az EU többi országával vetjük össze, Románia valahol középen helyezkedik el a gólyák számát tekintve. Első helyen Lengyelország van, ahol hozzávetőlegesen 50 000 pár gólya költ.

Tavaly gólyaszámlálónak kerestek önkénteseket, nemrég pedig meghirdették a Gólyagondnok programot. Mesélne részletesebben a projektről, és arról, mik a célkitűzések?

A Milvus Csoport egy korábbi kezdeményezését újítja fel modernebb formában. Ebben a programban az önkéntesek segítségével szeretnénk jobban megismerni a nálunk élő gólyák mindennapjait. Ahogy eddig is, a legfontosabb kérdés, amire mindenképp választ keresünk: melyik fészekben volt sikeres költés? Ez segít felmérni a populáció állapotát és időben észrevenni, ha valami változik – akár jó, akár rossz irányba.

Az új program azonban ennél is többet figyel. Olyan kérdésekre szeretnénk választ kapni, hogy mikor érkezik az első gólya, mikor csatlakozik a párja, mikor kelnek ki a fiókák, elpusztult-e egy vagy több fióka, mikor repülnek ki a fiatalok. Emellett minden eseményről tudunk információt rögzíteni.

Miért fontos mindez? A gólyák hosszú távú vándorlók, Afrikában töltik a telet, tehát nem érinti őket a helyi tavaszi időjárás… vagy mégis? Vajon változtak a szokásaik az elmúlt években?

Kollégáimmal gyakran beszélgetünk arról, hogy a fiókák egyre hamarabb kelnek ki, de ez csak a mi személyes megfigyelésünk, ami lehet, csak a mi régiónkban igaz. A Gólyagondnok program célja, hogy pontos adatokat gyűjtsünk a gólyák életéről, és így jobban megértsük a viselkedésüket. Ezek az információk segítenek a populáció alakulásának követésében és a különböző régiók közötti eltérések feltárásában is.

Szükséges képzést tartani azoknak, akik szeretnének önkéntesként részt venni a programban?

A legjobb hír az, hogy bárki csatlakozhat! Mivel csak egyetlen fajra kell figyelni, és a fészekben történő eseményeket rögzíteni, nincs szükség előzetes tapasztalatra vagy képzésre.

Az adatokat az OpenBioMaps data forms alkalmazással gyűjtjük, ami gyors és egyszerű adatbevitelt tesz lehetővé. Elsőre talán kicsit bonyolultnak tűnhet, de készítettünk részletes útmutatókat és videókat, hogy segítsünk. Ha a kedves olvasó szeretne rászánni 10-15 percet egy fészek megfigyelésére, akkor könnyűszerrel válhat gólyagondnokká. Természetesen, ha bárki elakad, bármikor fordulhat hozzánk is segítségért.

Csupán néhány kattintást igénylő megfigyelésével rengeteg hasznos információval segítheti munkánkat, ami hozzájárul a gólyák védelméhez.

A legfontosabb, hogy minden fészket egyedi névvel kell ellátni, hogy pontosan nyomon követhessük az adatokat. Erről bővebben a weboldalunkon lehet olvasni.

Mi a teendő, ha egy fészek súlyosan megrongálódik vagy veszélyeztetett helyen található?

Sajnos a legtöbb esetben nem lehet közvetlenül beavatkozni. A gólyafészkek hatalmasak – akár több száz kilósak is lehetnek –, ezért biztonsági és törvényi okokból nem mozdíthatók el, illetve nem javíthatók, mivel valószínűleg, az ilyen fészkeknek a belső struktúrája is sérült. A legjobb megoldás az oszlopokra szerelt állvány, melyek stabil alapot biztosít.

Ha egy fészek túl közel kerül az elektromos vezetékekhez, és fennáll a tűzveszély, értesíteni kell az áramszolgáltatót. Fontos, hogy csak akkor kérjünk segítséget, ha valódi veszély áll fenn – egy-két lelógó faág még nem probléma, de ha a fészek közvetlenül a kábeleken fekszik, az már kockázatos lehet.

A program alatt összegyűjtött adatok miben tudnak segíteni? Milyen forgatókönyvek léteznek az adatgyűjtés után?

Mivel a programot idén indítjuk ebben a formában, az első célunk egy aktív, elkötelezett közösség kialakítása, amely segít az adatgyűjtésben. Reméljük, hogy minél többen csatlakoznak, és idővel egyre szélesebb körben terjed a program híre.

A Gólyagondnok program egy különlegesebb tevékenység, mivel tudomásom szerint az első önkéntes madárfelmérési program, amiben ennyire részletes információkat gyűjtünk egy adott fajról. A begyűjtött információk alapján nem tudunk majd rövid távon következtetéseket levonni, emiatt hosszú távra terveztük és remélem, hogy 5-10 év múlva lesz annyi adatunk, hogy akár tudományos folyóiratba is leközölhető eredményeket tudunk felmutatni. Önkénteseinket és azokat, akik követik a Milvus Csoport híreit, tájékoztatni fogjuk az adott év eredményeiről és más fejleményekről, ha lesznek.

Az összegyűlt megfigyelésekből rengeteg dolgot ki lehet számolni, ami az adott évre nézve releváns. Például, az átlag fiókaszámból látni fogjuk, hogy egy adott év mennyire volt jó a gólyáknak, akár egyes régiókat is össze lehet hasonlítani: például Németországban az átlag fiókaszám 3 alatt van, nálunk pedig minden évben egyre jobb.

Azoknak, akik szeretnének részt venni másfajta természetvédelmi munkában, és érdeklődnek a madarak megfigyelése iránt, van más lehetősége is?

Persze, több monitoring programunk van, amibe várjuk az önkéntesek segítségét. Vannak olyanok, amiben bárki részt tud venni mert nem igényel komolyabb fajismeretet, például a téli vízirigó vagy erdei fülesbagoly monitoring, és van, ami igen, de ez nem kell elrettentsen senkit, mert könnyen meg lehet tanulni a közönségesebb fajokat. Rengeteg applikáció van, ami a látott és hallott madarak felismerésében segít.

De ezen kívül minden megfigyelés hasznos. A legegyszerűbb példa, amit szoktam mondani, hogy monitoring programnak számít az is, ha minden reggel, kávézás közben felírunk minden fajt, amit láttunk.

Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!

Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.

Irány a felajánlás!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!