Miniszteri rendelettel költöztetnek el egy gólyafészket egy máramarosi faluban

A Máramaros megyei Szerfalvára évek óta visszajárnak fészkeikre a gólyák. A falubéliek megszokták, hogy ezek a madarak minden tavasszal, március végén megjelennek, rendbe teszik fészkeiket és elkezdik a tavaszi-nyári tevékenységet: tojnak, kotlanak, fiókákat nevelnek. Ez mindenkinek öröm, különösen a gyerekeknek. Idén azonban kérdéses, hogy mindegyik gólya megtalálja-e a fészkét a máramarosi faluban, ugyanis a Fő utca 133. szám alatti gólyafészket áthelyezik, mégpedig a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján, amely a minap jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

A Digi 24-nek felkeltette az érdeklődését, hogy egy gólyafészek áthelyezésére miért van szükség miniszteri rendeletre, illetve mit véthetett a szerfalvi gólyacsalád, hogy a környezetvédelmi tárcáig meg sem álltak azok a máramarosi lakosok, akiknek fontos volt a gólyafészek áthelyezése.

A kiadott rendelet szerint 2024. március 25-e az a határidő, ameddig a Máramaros megyei Szerfaván található gólyafészekhez hozzá lehet nyúlni áthelyezés céljából. A hírportál megkereste Simion Pop polgármestert, hogy megkérdezze, miről van szó, de a községvezető sem tudott semmit a gólyafészek áthelyezéséről: „Furcsa... A fészek évek óta ott van, nem tudom, miért kell áthelyezni.” Az elöljáró egyébként megígérte, hogy utánajár a gólyaügynek, és kiderítette, hogy a 133. szám alatti lakók nehezményezik, hogy a villanypóznájukon fészkelő gólyacsalád a szó szoros értelmében kígyót-békát hord az udvarukra. A kérést benyújtó lakos ezzel is érvelt: „rengeteg piszkot, döglött kígyót és állati maradványokat hoznak és raknak le, amelyek a háztartásba esnek és kellemetlenséget okoznak”.

A román jogba is átültetett uniós védettségi szabályok biztosítják a gólya és 270 másik madár szigorú védettségét, így tilos az emberi beavatkozás ezeknek a fajoknak az élőhelyén. Természetesen kivételekkel. Létezik ugyanis egy 2007-es sürgősségi rendelet, amely a Román Akadémia véleményének kikérésével lehetőséget biztosít különleges beavatkozásokra. A szabályzatban azt is tisztázzák, hogy mikor vehető igénybe ez: „ha a védett állat veszélyezteti az állampolgárok épségét vagy anyagi javait”.

Kérdés, hogy a fészek áthelyezése hogyan fogja érinteni a gólyacsaládot. Mindenesetre a miniszteri rendelet értelmében az eredeti helytől legfeljebb száz méternyi távolságra költöztethetik el. A gólyafészek áthelyezését – áll a rendeletben is – szakképzett műszaki személyzettel, a Máramarosi Környezetvédelmi Ügynökség képviselőjének jelenlétében kell elvégezni, és a kérelmezőnek jelentést kell benyújtania a megyei környezetvédelmi ügynökséghez a kapott derogáció alapján végrehajtott intézkedésről. Egyesek aggódnak, hogy mi lesz, ha jön a gólya, és nem találja meg a fészkét, tudni fogja-e, hogy a közelben kell keresnie. Erre egyelőre nincs válasz.

Romániában több mint 13 000 fészket és több mint 80 000 gólyát tartanak nyilván a póznákon lévő fészkek számolása alapján. A Román Madártani Társaság szakemberei valahol 5000 és 6000 fészkelő párra becsülik a populációt, amely egyébként növekvő tendenciát mutat.