Könyv készül Kolozsvár méh- és darázsfajairól, önkéntesek jelentkezését várják

A BBTE egy olyan monitoring programot működtetne, amely jelzi, hogy milyen állapotban van a városi környezet, és segítene a természetes környezetet érintő döntések meghozatalában.

Két éve indult el Kolozsváron egy olyan felmérés, mely önkéntes alapon, amatőrök bevonásával vizsgálta a városi vadméh- és darázsfajok elterjedését. A citizen science programba ötvenen iratkoztak be, akik vállalták, hogy a lakásaik közelében, illetve az erkélyeiken méhecskehoteleket helyeznek ki, és hogy rendszeresen fényképeket készítenek a lakókról.

Az önkéntesek által beküldött fotók, illetve a begyűjtött méhecskehotelekben lerakott peték kikeltése alapján kapott adatokból a projekt kezdeményezői értékes adatokhoz jutottak. Amint László Zoltán projektvezetőtől megtudtuk, 20 magányos méh és 20 darázsfajt azonosítottak a közreműködő önkéntesek jóvoltából. Ezt összevetve a korábbi városi adataikkal, melyek parkokból és egyéb közterekről származtak, a nyilvántartásukban szereplő méh- és darázsfajok száma elérte a közel százat.

A sikeres közösségi kutatás nyomán pedig úgy döntöttek, hogy folytatják a „citizen science” projektet, azaz lényegében megismétlik a tavalyelőtti felmérést. Ehhez kérik most ismét önkéntesek segítségét.

Miért éri meg bekapcsolódni a felmérésbe?

László Zoltán szerint amellett, hogy tudományos szempontból értékes adatokhoz jutottak, a projekt azért is sikeres, mert az önkéntesek élvezték a közös tevékenységéket. Az volt a tapasztalatuk, hogy a résztvevők többsége örömmel vett részt mind a tudományos kutatómunkában, mind a közösségi programokban. A projekt emiatt lényegében egy kiválóan sikerült környezeti nevelési programként is felfogható.

Mi a gyakorlati haszna a projektnek?

A felmérés folytatása több szempontból is indokolt. Egyrészt a rendszeres adatgyűjtés révén lehetőség nyílik a város élő környezetének folyamatos vizsgálatára, mely akár képes lehet időben jelezni esetleges negatív irányú változásokat. Továbbá a felmérések eredményei tudományos eszközöket adhatnak azok kezébe, akik a városi környezet javításáért küzdenek, például jobb megalapozottsággal érvelhetnek amellett, hogy a városi zöldövezetekbe ne pl. Kínából származó, hanem őshonos fajokat ültessenek. László Zoltán szerint ez a folyamatos monitoring bevett eljárás számos nyugat-európai nagyvárosban, és vélhetőleg hasznos lehet Kolozsváron is, ahol Romániában elsőként próbálják meghonosítani ezt a rendszert.

A BBTE oktatója elárulta, hogy az adatgyűjtés azt a célt is szolgálja, hogy megjelentethessék nyomtatott formában Kolozsvár „méhes kisokosát” A tervek szerint ez egy rajzokkal illusztrált kiadvány lesz, mely minden érdeklődő igényeit kielégíti, és hasznos lehet a városi élő környezet folyamatos nyomon követésében.

Ebben a vadméhek kedvenc növényeiről is lehet majd olvasni, valamint a városi darazsak kedvelt táplálékáról is, például arról, hogy milyen levéltetveket fogyasztanak, ami hasznos lehet a kertészkedők számára a kártevők elleni védekezésben.

Mint elmondta, a két évvel ezelőtt összeállt csapat tagjai közül sokan örömmel vállalták, hogy folytatják a munkát, ugyanakkor szeretnék kiegészíteni az önkéntesek körét. Ezért várják az érdeklődők jelentkezését, elsősorban az Írisz telepről, illetve a Mărăști városrészről, valamint a repülőtér környékéről.

László Zoltán hozzátette, a felmérés megismétlése ezen felül tudományos szempontból is fontos lehet, épp a citizen science módszer hatékonyságának vizsgálatát teszi lehetővé. Azaz adatokat szolgáltathat arról, hogy az önkéntes munkatársak aktivitása milyen mértékben határozza meg a felmérés eredményességét.

Aki szeretne bekapcsolódni a kolozsvári vadméh- és darázsfelmérés következő szakaszába, jelezheti részvételi szándékát a [email protected] emailcímen.