Új bányászati rendelet engedélyezi a licenc nélküli kitermelést, a környezetvédők szerint Verespatak ismét veszélybe kerülhet

Miközben az Altalajkincsek Országos Ügynöksége (ANRM) bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a verespataki arany- és ezüstbányászati engedélyt, amelyet a Roșia Montana Gold Corporation (RMGC) birtokol, a román kormány pénteken egy olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amely módosítja a bányászati törvényt.

A módosítás lehetővé teszi bizonyos bányászati tevékenységek újraindítását licenc nélkül.

A rendelet célja, magyarázták, hogy Románia igazodjon az Európai Parlament és a Tanács rendeletéhez, amely 2024. április 11-én lépett hatályba, és 31 kritikus fontosságú nyersanyag típusát azonosítja az ukrajnai háború összefüggésében.

Ezek a nyersanyagok alapvető fontosságúak az EU gazdaságának, technológiai fejlődésének és az energiaátmenethez szükséges iparágaknak. Az ukrajnai háború következtében fellépő ellátási lánc zavarai és geopolitikai feszültségek miatt az EU különösen kiemelt figyelmet fordít ezeknek az anyagoknak a biztosítására és fenntartható kitermelésére.

A kritikus nyersanyagok között vannak az alábbiak is:

1. Fémek és fémvegyületek

• Kobalt: Fontos az akkumulátorok gyártásában és az elektromos járművekben.
• Litium: Nélkülözhetetlen az akkumulátorokhoz, különösen az elektromos autók és a megújuló energia tárolásához.
• Nikkel: Szintén kulcsfontosságú az akkumulátorokban és rozsdamentes acél gyártásában.
• Szilícium: Alapvető a félvezetőiparban és a napenergia panelek gyártásában.
• Réz: Fontos vezető az elektronikai és elektromos iparban.

2. Ritkaföldfémek

• Neodímium, prazeodímium, diszprózium: Kulcsfontosságúak a mágnesek gyártásában, amelyek nélkülözhetetlenek a szélturbinák és az elektromos járművek motorjaiban.
• Europium, terbium: Használt a világítási technológiákban és képernyők gyártásában.

3. Egyéb fémek és anyagok

• Grafit: Az akkumulátorokban használt anódok egyik fő összetevője.
• Magnézium: Fontos könnyűfém, amelyet széles körben használnak a jármű- és repülőgépiparban.
• Wolfram (volfrám): Nélkülözhetetlen az elektronikai iparban és a szerszámgépek gyártásában.

4. Nemfémes nyersanyagok

• Foszfátok: Fontosak a műtrágyagyártásban, amely nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termeléshez.
• Fluorit: Széles körben használt az alumínium gyártásában és a vegyiparban.

Az ukrajnai háború közvetlen hatással van az ellátási láncokra és a nyersanyagok rendelkezésre állására. Ukrajna és Oroszország több kritikus nyersanyag fontos beszállítói, és a háború következtében ezeknek az anyagoknak a globális piaca jelentős zavarokat szenvedett el. Az EU ennek következtében igyekszik diverzifikálni beszerzési forrásait és növelni az önellátást ezekből a nyersanyagokból.

A jogszabály célja és következményei

Az EU rendelete arra törekszik, hogy biztosítsa a kritikus nyersanyagok biztonságos és fenntartható kitermelését az uniós tagállamokban, beleértve Romániát is. Ez magában foglalja a technológiai fejlesztéseket, a környezetbarát kitermelési módszereket és a helyi közösségek támogatását.

Az aktivisták azonban attól tartanak, hogy a jogszabályt nemcsak a kritikus nyersanyagokra alkalmazzák, hanem minden bányászati erőforrásra, beleértve az aranyat is.

A legnagyobb aggodalmat az váltja ki, hogy a rendelet lehetővé teszi, hogy egy bányászati engedély lejárta után is újra megnyissanak bányákat.

Roxana Pencea-Brădățan, a Mining Watch civil szervezet alapítója szerint, akit a Szabad Európa portál idéz, ez egy „fehér csekk” a bányászati cégek számára, és szükség van egy alkotmányossági ellenőrzésre, amelyet Iohannis elnöktől kérnek.

A Curs de Guvernare portál Mihai Goțiut, a România Curată (Tiszta Románia) aktivistáját idézi az ügyben. Goțiu hangsúlyozza, hogy az új sürgősségi rendelet lehetővé tenné a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) számára, hogy aranyat kezdjen kitermelni Verespatakon, még akkor is, ha nincs érvényes licence.

A Román Akadémiai Társaság (Societatea Academică din România – SAR), a Tiszta Románia projekt alapítója, szintén aggodalmát fejezte ki a rendelettel kapcsolatban. A SAR rámutat, hogy az új jogszabály kiterjeszti az Európai Unió Kritikus Nyersanyagok Törvénye (CRMA) által meghatározott kivételeket minden bányászati erőforrásra, nem csak a kritikus nyersanyagokra.

A társaság szerint a kormány manipulatív módon hivatkozik az európai jogszabályra, amely listáján nem szerepel az arany és az ezüst.

A kormány szerint a rendelet célja, hogy a kritikus nyersanyagok biztonságos és fenntartható kitermelését biztosítsa, környezetbarát technológiák alkalmazásával és a helyi közösségek támogatásával. Radu Oprea gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelet nem érinti a verespataki aranybányászatot, és hogy az Altalajkincsek Országos Ügynöksége nem hosszabbította meg a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) koncessziós bányászati engedélyét.

A rendelet hatálybalépése után az ország bármely zagytározójánál és ülepítőtavánál elkezdődhet a kritikus nyersanyagok kitermelése, ha a mennyiségük és koncentrációjuk kifizetődővé teszi a tevékenységet.

Ez a jogszabály módosítás potenciálisan új lehetőséget nyújthat a RMGC számára, hogy újraindítsa a verespataki aranybányászatot, amely korábban jelentős környezeti tiltakozások tárgya volt.

A környezetvédelmi aktivisták félelmeit több érv is alátámasztja:

Széleskörű alkalmazhatóság: az aktivisták szerint a jogszabály módosítása nem csak a kritikus nyersanyagokra korlátozódik, hanem minden típusú ásványi erőforrásra, beleértve az aranyat is. Ez lehetővé tenné, hogy olyan bányászati projektek is újrainduljanak, amelyek korábban lezárásra kerültek, akár környezetvédelmi okokból is.

Licenc nélküli működés: az új szabályozás lehetővé tenné, hogy a bányászati engedélyek lejárta után is folytatódjon a kitermelés, ami egy „fehér csekket” jelent a bányászati cégek számára. Ez gyakorlatilag megszüntetné a szigorú szabályozási kereteket, amelyek célja a környezet védelme.

Cianidos aranybányászat veszélye: Verespatak esetében konkrét aggodalomra ad okot a cianidos aranykitermelés lehetősége. A cianid használata súlyos környezeti károkat okozhat, beleértve a vízszennyezést és az élővilág pusztulását.

Jogszabályi bizonytalanság: az aktivisták szerint a jogszabály nem egyértelmű és túl sok helyet hagy az értelmezésnek, ami idővel egyes gazdasági szereplőknek kedvezhet. Ez a bizonytalanság további aggályokat vet fel a környezeti szabályozások betartásával kapcsolatban.

Alkotmányossági aggályok: szerintük szükség van a jogszabály alkotmányossági ellenőrzésére, mivel egy ilyen fontos és érzékeny területen, mint az ipari bányászat, a törvényeknek világosnak és egyértelműnek kell lenniük.

Ezek az érvek együtt arra utalnak, hogy a jogszabály változásai jelentős kockázatokat hordoznak a környezet számára, és visszalépést jelenthetnek a környezetvédelmi erőfeszítésekben.