Zöld szigetként is működhetnek a napelemparkok, ha megfelelő helyre telepítik őket

Óriási ütemben telepítik Európa szerte a napelemparkokat, és nagyon itt lenne az ideje egy megfelelő szabályozás kidolgozásának, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a sokezer hektáros erőművek mekkora környezeti lábnyomot hagynak maguk után. Fülöp Tihamér biológus, emlőskutató részt vesz az első romániai felmérésben, ami azt vizsgálja, hogy milyen hatással vannak a napelemparkok a biodiverzitásra.

Amint a Transtelexnek elmondta, az ország déli részén, a Bărăganban dolgozott több szakértővel együtt. A vizsgálatot egyébként nem a hatóságok rendelték meg, hanem a befektető, mely több mint tíz éve alakított ki egy nagy naperőművet egy olyan területen, ahol minden négyzetcentit felszántanak és intenzív mezőgazdasági művelés alá vonnak.

„Ebben az esetben azt az eredményt kaptuk, hogy lényegesen magasabb a biodiverzitási indexe annak a területnek, ahol a napelemek vannak, mint a létesítményt körbevevő szántóföldeknek. Lényegében egy kis zöld szigetet találtunk a kerítésen belül. Míg a learatott tarlón nem észleltem kisemlősök jelenlétét, a parkban öt fajt sikerül megtalálni: két cickányfajt, két erdei egér fajt és a mezei pockot.

Hasonló eredményekről számoltak be a kollégáim. A növényvilág is sokkal jobb állapotú itt, és a természetes vegetációhoz hasonlít, nincs elgyomosodva a terület, továbbá a rovar, valamint a madárvilág is sokkal fajgazdagabb, mint a környék szántóin. A következtetésem az, hogy

természetvédelmi szempontból hasznos, ha az intenzíven művelt, vegyszerezett monokultúrák helyett napelemparkokat telepítenek” – magyarázta Fülöp Tihamér.

A biológus szerint azonban nem minden eset számít ennyire szerencsésnek, számos példát ismer arra, hogy kifejezetten jelentős természeti kárt okoznak az ún. zöld beruházásokkal. Megépültek, és jelenleg is engedélyezés alatt állnak olyan napelemparkok, melyek fajgazdag gyepeken kapnak, kapnának helyet, amivel tönkre teszik a terület élővilágát. Feltúrják a területet az építkezéssel, így többnyire elgyomosodik, kiszorulnak az őshonos növényfajok. Továbbá vizes élőhelyek közelébe sem ajánlott ilyen erőműveket telepíteni, mivel a csillogó felületek számos rovar-, madár- vagy denevérfaj egyedeit tévesztik meg. A rovaroknak például veszélyeztethetik a szaporodását, egyes felmérések szerint ugyanis a petéiket hajlamosak a víztükör helyett a panelek felületére lerakni, melyek kikelés helyett megsülnek.

Rossz helyre kerülhet az Európa legnagyobb napelemparkjaként beharangozott, Arad megyei beruházás is például. Mint megírtuk, a szatmári EKE pert is indított, mert egy olyan Natura 2000-es területre tervezték, ami nagyon fontos madárélőhelynek számít. Fülöp Tihamér szerint a beruházók gyakran szemelnek ki olyan területeket, melyek leromlott állapotúként („teren degradat”) vannak nyilvántartva, és mivel szántóföldi művelésre nem alkalmasak, olcsók. Azonban ezek gyakran értékesek természetmegőrzési szempontból, például lehetnek szikes gyepek, mint az említett Arad megyei terület, amit nem kellene tönkre tenni.

A biológus kifejette, léteznek jó megoldások, az építkezéssel feltúrt területen például meg lehet előzni a gyomosodást, ha bevetik a helyi flórából származó növények magkeverékével. Előnyösnek számít az is, ha a paneleket magasabbra építik, így lehet például legeltetni alattuk.

Hozzátette, Európa több országában folynak kutatások, Németországban például rendszeresen monitorozzák az erőművek élővilágát.

„Nagyon ajánlott lenne sürgősen kidolgozni egy EU-s szintű szabályozást, mert elszabadultak ezek a beruházások, és fejetlenség uralkodik” – összegzett a szakértő.

Az idő pedig sürget, ugyanis az Európai Bizottság a napokban hagyott jóvá egy 3 milliárd eurós (15,22 milliárd lejes) programot Románia számára szárazföldi szél- és naperőművek létrehozásának támogatására.