Nagyon rossz az üzenete a minisztérium gólyafészek költöztetési rendeletének

Bejárta az országos sajtót a hír, hogy a környezetvédelmi minisztérium rendeletet adott ki arra vonatkozólag, hogy egy Máramaros megyei településen el lehet költöztetni egy gólyafészket. Az ún. derogálást, azaz az érvényben levő törvényekkel szembe menő határozatot a szaktárca nem indokolta, a sajtó azonban kiderítette, mi áll a háttérben.

Annak a szerfalvi lakosnak a panasza, akinek a kapuja mellett áll a problémásnak ítélt fészek. A helyi polgármester szerint az illetőnek elege lett a potyogó ürülékből, a „döglött kígyókból”, amik a portájára hullanak. Az, hogy egy ilyen fészek elköltöztetés milyen hatással lehet az egyébként védett fehér gólyák költésére, egyelőre nem tudni. A szakértők szerint azonban ez rossz precedens, ami ahhoz vezethet, hogy mások is kérik majd a gólyafészkek eltávolítását. Holott léteznek hatékony megoldások arra, hogy megelőzzük a piszkítás okozta kellemetlenségeket, melyek egyébként mindössze két hónapig tartanak egy év, azaz egy költési szezon során.

A szóban forgó rendelet egyébként azt írja elő, hogy maximum 100 méterre szabad elköltöztetni a reklamált fészket, illetve hogy ennek a költési szezon kezdete, azaz március 25. előtt kell megtörténnie.

„Nem hiszem, hogy lennének arra vonatkozó vizsgálatok, hogy hány méter távolságon belül felel meg a gólyáknak a fészek költöztetése. Úgy vélem, hogy azokon a településeken, ahol sok a fészek eleve, nem jelent akkora gondot a költésben, mint ahol mondjuk csak egy van. Utóbbi esetben gond lehet, mert valószínűleg kiválasztották a legjobb helyet” – magyarázta Szabó D. Zoltán biológus, aki évek óta foglalkozik fészekállványok kihelyezésével és gólya gyűrűzéssel.

Kifejtette, általánosságban jellemző a madarakra, hogy ragaszkodnak a fészekhelyükhöz. Úgy vélte, egyszerűbb és olcsóbb lenne találni olyan megoldásokat, egy féltetőt, egy ereszt építeni, hogy megelőzzék azt piszkolást, ami az évnek két hónapjában történik egy gólyafészek körül. A szakértő szerint a zavarás abban a pár napban állhat fenn, amikor az érkező madarak építik vagy tatarozzák a fészküket, ilyenkor ágak hullhatnak le. Később pedig a fiókanevelés idején, amikor az ürüléket kispriccelik a fészekből.

Hozzátette, az együttélésre jó példák vannak Spanyolországban és Portugáliában, ahol százával fészkelnek a gólyák a városokban, mégsincs probléma. Egyszerűen felseprik a piszkot, és kész, nem problémáznak ezen az emberek.

„Szerencsére a legtöbb romániai faluban szeretik a gólyákat, próbálják empatikusan kezelni a problémákat. Nagyon nem tudom megérteni, hogy képesek egyesek a minisztériumig elmenni azért, hogy elűzzék őket. Én fizetnék azért, hogy legyen a házamon gólyafészek” – mondta Szabó D. Zoltán.

A Transtelex által megkérdezett szakértők szerint nem számít általános jelenségnek Romániában az, hogy a gólyafészkek elköltöztetését kérik, illetve hogy ezzel az igénnyel eljutnak a környezetvédelmi minisztériumig.

Márk-Nagy János ökológus szerint pár éve Moldvában volt egy hasonló eset, „de a gólya nem olvasta a Hivatalos Közlönyt és visszarakta a fészket a régi helyére”.

Marton Attila szerint ugyanakkor ez egy hihetetlenül inspirálatlan döntés a minisztérium részéről, egy problémás precedens született. „Biztos vagyok abban, hogy csak arra lesz jó, hogy fokozza a konfliktusokat. Ha majd mindenki egy oszloppal arrébb akarja tenni a gólyafészket azért, hogy jövőben az új szomszéd is kérvényezze az arrébb költöztetést és így tovább addig, amíg a gólyák elhagyják a fészket” – osztotta meg aggályait a biológus.

„Jó eséllyel a gólya keres más fészket vagy fészkelőhelyet magának a közelben. Érdemes tudni, hogy nem mindig ugyanazt a fészket használják a madarak. És ugyanazt a fészket nem biztos, hogy ugyanazok a madarak foglalják el minden évben” – magyarázta Parragh Katalin biológus, aki problémásnak tartja a minisztérium rendeletét, mivel úgy véli, egy ilyen derogálás előtt kellene bizonyítani, hogy megpróbáltak a lakók védekezni a károk ellen.

Hozzátette, számos olyan esetről tud, hogy a közelben lakók egy kis tetőt építenek a fészek alá, így előzik meg, hogy az udvarukra hulljon az ürülék. „Egyébként meg nem értem, hogy a vagyonukat, életüket hogy veszélyeztetik a gólyák. (A derogálás olyan esetekben adható ki elvileg, amikor egy védett fajhoz tartozó állat az emberi életet vagy a tulajdont veszélyezteti – a szerk. megj.) Csak az üzenete nagyon rossz az ilyen rendeleteknek. És áttolják a problémát. Mert mi van, ha legközelebb az az ember kér derogálást, akihez áthelyezték?” – tette fel a kérdést Parragh Katalin.