A kolozsvári Bükkben lépéselőnyben vannak az ingatlanfejlesztők, bejártuk a beépítésre kiszemelt mezőket

A nyolc faluból álló, az egyre terjeszkedő Kolozsvár közelében található Csürülye község július végén megszavazott új területrendezési terve (PUG) lehetővé teszi, hogy szinte a Bükk és Malomvölgy Natura 2000-es természetvédelmi terület határáig beépítsék az Árpád-csúcs lábánál húzódó dombot. A Kolozs megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC) Csürülyére tervezett szociális otthonai szintén vitatottak, mert az egy hektáros telek, amelyet az önkormányzat erre a célra átadott a megyei tanácsnak, felerészben fedi a védett területet. Emellett a helyiek attól is tartanak, hogy a csürülyei tavak mellé tervezett autópálya-csomópont hatalmas autóforgalommal terheli majd a községet.

Alina Chiriac és a Natura 2000 Koalíció bíróságon támadott meg több olyan hivatalos dokumentumot, amelyek lehetővé teszik a projektek megvalósítását, többek között a Védett Területek Országos Ügynökségének (ANANP) környezetvédelmi hatástanulmány nélkül kiadott engedélyét a község belterületének kiterjesztésére, a négy családi otthon felépítésének zöld utat adó zonális városrendezési tervet (PUZ), a helyi tanácsnak azt a határozatát, amely engedélyezi a tervezett lakóparkhoz vezető út megépítését a befektető költségén, anélkül, hogy minőségi feltételeket szabna, illetve három olyan építési engedélyt is, amelyek védett fajok élőhelyét érintik.

A perben érintett iratokat Alina Chiriac az Investigatoria oldalra írt cikkében ismerteti részletesen. A felperesek remélték, hogy elérik az engedélyek felfüggesztését addig is, amíg jogszerűségük tisztázódik, a Brassó megyei törvényszék azonban kérésüket elutasította, így egyelőre érvényben maradnak. A per hosszasnak ígérkezik, a következő tárgyalás időpontja 2023. december 5.

Az aktivista szerint ugyanakkor a PUG júliusi megszavazása körül is sok a kérdés, például régi, 2021 előtti jóváhagyásokat vettek hozzá alapul, és nem tették közzé Kolozs megye főépítészének engedélyét sem, amely nélkül nem lehetett volna szavazni. Alina Chiriac ezért kérte a Kolozs megyei Prefektusi Hivatalt, hogy vizsgálja meg, hogy a törvénynek megfelelően fogadta-e el a PUG-ot a helyi tanács. A hivatal legutóbbi válasza szerint a határozatot megkapták ugyan, a PUG dokumentációját viszont még nem.

Emellett Alina Chiriac jelezte a romániai építészeket nyilvántartó hivatalnak (RUR), hogy kérdések merültek fel a PUG-hoz készített dokumentáció szakszerűségével és a tervekben szereplő információk bemutatásával kapcsolatban, valamint azzal kapcsolatban is, hogy hogyan kezelték az érdeklődő közösséget, hogyan jelent meg és tűnt el a különböző változatokban például a sokak által ellenzett autópálya-csomópont. A hivataltól azt a választ kapta, hogy fegyelmi eljárást indítanak Horațiu Răcășan, a PUG dokumentációját kidolgozó építész ellen.

Európai Bizottság: Románia nem teljesítette a védett területeken kívül található élőhelyek azonosításának kötelezettségét

A természetvédelmi terület kezelési tervén dolgozó egyik biológus, Szabó Anna korábban már beszélt a Transtelexnek arról, hogy a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség közvetítésével már kérték a szaktárcától a Natura 2000-es terület bővítését és a türelmi zónák kialakítását, ugyanis a felmérés során kiderült, a határok rosszul voltak kijelölve – emiatt bizonyos élőhelyekre, lápos területekre időközben már ráépült az út –, másrészt észrevették, hogy bizonyos fajok populációja nagyobb a védett terület határain kívül.

A környezetvédelmi minisztérium 2020-ban kezdeményezte a Natura 2000-es hálózat kiterjesztését, begyűjtötte a javaslatokat a szakemberektől, de azóta nem történt előrelépés az ügyben. Alina Chiriac kérésére a környezetvédelmi minisztérium azt válaszolta, hogy már létezik egy miniszteri rendelet-tervezet, amely több védett terület bővítését írja elő, de arra a kérdésre, hogy melyek lennének a Bükk természetvédelmi terület új határai, nem válaszolt.

A környezetvédők ezután petícióval fordultak az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához, amelyre azt a választ kapták, hogy két kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Románia ellen, éppen a védett területekkel kapcsolatban, az egyik pedig pont arra vonatkozik, hogy Románia nem teljesítette a védett területeken kívül található élőhelyek azonosításának kötelezettségét. Ezeket vagy védett területekké kellene nyilvánítani vagy hozzácsatolni már létező védett területekhez.

Hasonló helyzetben van a Bükk és a Malomvölgy is, hívta fel a figyelmet Alina Chiriac. „Tudunk bizonyos élőhelyekről, amelyek a védett terület mellett vannak, de különböző okokból, például topográfiai tévedésből, figyelmetlenségből vagy más miatt nem részei annak. Az biztos, hogy nem felejtették el őket, mert részei a Bükk menedzsment-tervének, amely egyébként törvényerejű” – mondta. „Ezt erősíti meg az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága is, amikor válaszában arra bátorít minket, hogy folytassuk az erőfeszítéseket. Arra törekszünk, hogy védjük, amit Európa és uniós tagországként Románia is védelemre méltónak gondol” – tette hozzá.

Jégkorszaki reliktumfajok élőhelyét építenék be

A 2014-ben és 2015-ben végzett felmérések alkalmával olyan jégkorszaki reliktumfajokat találtak a Bükkben és a Malomvölgyben, mint a hagymaburok és az illatos csengettyűvirág, megállapították, hogy veszélybe került a narancslepke és a keleti mustárlepke, a sárga gyapjasszövő nevű védett éjjeli lepkét pedig már nem találták. Az égerfa-ligetek és a 2023 nyarán azonosított, mocsarakban élő húsevő növény, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) újabb indokot jelentenek a védett terület bővítésére.

Mivel lápos területről, összefüggő vízrendszerről van szó, bármilyen építkezés érinteni fogja a környékbeli patakokat és tavakat is, és az egész vízmedence élővilága tönkremegy, hangsúlyozta Szabó Anna biológus. Az építkezés nem csak a mocsaras élőhelyeket, hanem az erdei fajokat is érinti, a kerítéstől legalább száz méteres sávban, figyelmeztetett.

Ehhez képest a jelenlegi terv szerint az erdő szélén mindössze 25 méteres sávot hagytak a belterületig, úgy, hogy az erdő szélén európai szinten számon tartott ökológiai folyosó húzódik, hívta fel a figyelmünket Alina Chiriac.

A helyiek életminőségén is ronthat az átgondolatlan fejlesztés

A sokat vitatott és többször megváltoztatott csürülyei PUG egyik tétje a beépíthető belterület megnövelése, a másik pedig a közúti csomópont megépítése. Miközben az új területrendezési terv szerint több mint 400 hektárral nő a belterület, nem világos, hogy hogyan bővítik majd a közműhálózatot, amely még a jelenlegi háztatársok igényeit sem elégíti ki, emelte ki Alina Chiriac. Mint mondta, a PUG-ban olyan korábbi tervekre hivatkoznak, amelyek a jelenleg lakott 3000-ről 3500 házra terjesztenék ki a hálózatot, miközben ha a belterületet 400 hektárral növelik, az körülbelül 4000 új lakást jelent, mert a legkisebb telek 1000 négyzetméteres lehet.

Szelicse belterületének kiterjesztése az Árpád-csúcs irányába amellett, hogy az épületek túl közel kerülnének a Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es területhez, azért sem jó ötlet, mert a teljes domb földcsuszamlás-veszélyes. Alina Chiriac szerint a PUG-hoz szükséges jóváhagyások közül éppen az hiányzik, amelyik a földcsuszamlás-veszélyes területeket jelöli. Ezt már hónapokkal ezelőtt jelezte a hatóságoknak, de választ nem kapott, mondta. „Kolozs megye Fejlesztési Stratégiájában azonban szerepelnek térképek, amelyeken a földcsuszamlás kockázatát pirossal és narancssárgával jelölik, és ez a terület is benne van” – jegyezte meg.

A földcsuszamlás nyomai egyébként jól láthatóak az utakon. „Ha a dombon elkezdődnek majd az építkezések és ásni kezdenek, nem az a kérdés, hogy lesz-e súlyos földcsuszamlás, hanem az, hogy milyen hamar következik be” – véli Alina Chiriac.

Bár a PUG nem említi az észak-erdélyi (A3-as) autópálya tervezett új csomópontját, az ehhez vezető utak nyomvonala jól látszik a tervben, és a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) már értesítette a lakosokat arról, hogy júliustól decemberig méréseket végeznek a megvalósíthatósági tanulmányhoz és a telkek kisajátításához. Ez a közúti csomópont épp az egyik kedvelt turisztikai célpont, a csürülyei horgásztavak mellett épülne, a helyiek legnagyobb félelme pedig az, hogy az autópályáról a községen áthaladó, öt méternél alig szélesebb útra vezetik az autóforgalmat.

A közúti csomópont mellett egy ipari parkot is kialakítanának. Ez a létesítmény a közművesítésről szóló tervben nem szerepel, a szükségességét nem indokolták semmilyen hatástanulmánnyal, felméréssel, hangsúlyozta Alina Chiriac. „Bármit is képzeltek el ide, az el fogja tüntetni a táj jelenlegi jellegét. A község kiterjesztett belterülete, illetve a tavak körülépítése a térség turisztikai fejlődésének alapjait rabolja el” – mondta. A jóváhagyott PUG-ban egyébként az eredeti 38 hektárt 20 hektárra csökkentették, újabb 10 hektáros „gazdasági területet” hagytak jóvá viszont Tordaszelestén.

„A közösség nagyon élénk volt, ellenezte a belterület kiterjesztését, a közúti csomópont megépítését, és azt, hogy a PUG-ot anélkül hagyják jóvá, hogy biztosítanák a közművesítést a jelenlegi lakosok számára. De azt hiszem, hogy a hatóságok azután minden lehetséges módon közbeléptek, hogy megfélemlítsék őket, az emberek elfáradtak, belefáradtak ezekbe a vitákba, amelyek egyáltalán nem civilizáltak, abba, hogy nem kapnak válaszokat” – mondta el az aktivista. „A legutóbbi közvitán konkrétan akadályozták a közösség részvételét különböző technikákkal a fenyegetésektől kezdve a bejáratok lezárásán át addig, hogy a helyeket ingatlankereskedőkkel töltötték fel” – tette hozzá.

Azt, hogy az ingatlanfejlesztők nyomása egyre nő Csürülye környékén, elismerte Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke is, aki mellesleg maga is érdekelt ebben az üzletágban, több ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalatban részvényes. Július elején több kolozsvári portál, többek között a Monitorul de Cluj is közölte nyilatkozatát, amely szerint a csürülyei PUG elfogadása azért fontos, hogy tisztázza a szabályokat és rendet vágjon az építkezésekben, például megakadályozza a tömbházak építését, hogy Csürülye ne váljon olyanná, mint a lakóépületekkel agyonzsúfolt Szászfenes. „A község 200-300 hektárnyi legelővel rendelkezik, amelyre több munkaterv létezik, és remélem, hogy legalább az egyik megvalósul. Az egyik változat egy ipari park, a másik egy nagy aquapark, ami sok pénzt hozna a községnek. Felmerült egy olimpiai sportközpont lehetősége is, stadionokkal, szállodával” – vázolta Alin Tișe a község fejlesztéséről szóló elképzeléseket. A védett fajok élőhelyeiről vagy a kiránduló kolozsváriakról nem esett szó az említett tervekben.