Európának keményebben rá kell kapcsolnia, ha tartani akarja a saját klímacéljait

A Politico által szemlézett anyagban megemlítik az Európai Néppárt 2024-es uniós választási programjának kiszivárgott tervezetét, mely szerint a nagy jobbközép blokk a zöld célok, és az ezzel összefüggő a szabályozás felfüggesztését tervezi. Például a belső égésű motorok gyártásának megszüntetésére irányuló uniós tiltásét.

Illetve a Németországból indult mezőgazdász-tüntetésekre is kitérnek, mint írják, ez komoly aggodalomra ad okot, hiszen az üzemanyagköltségeket növelő intézkedések (ezek ellen tüntetnek) szükségesek, és ráadásul nem is elégségesek a zöld célok eléréséhez.

Az üzenet egyértelmű: új és nagyobb erőfeszítésekre van szükség, még akkor is, ha ennek politikai költségei magasak.

Mint írják, az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének ütemét azonnal meg kell duplázni, ha az EU el akarja érni a 2030-ra kitűzött célt, azaz a kibocsátások 55 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentését. A folyamat már elkezdődött ugyan, de a jelenlegi tagországi tervek csak 49-51 százalékos csökkentésre elegendők. A helyzet még ennél is borúsabbnak tűnik az EU törvényileg előírt, 2050-re kitűzött nettó nullás céljának elérése szempontjából, mivel a blokk jelenleg messze elmarad ettől.

A tagországok kormányainak többet kell tenniük vagy Brüsszelnek kell közbelépni

A jelentés szerint az elmúlt négy év során az unió vezető testületei számos éghajlat-politikai szabályozást hoztak meg, a tagországoknak most ezeket be kell építeniük a nemzeti jogszabályokba, és el kell végezniük a szükséges változtatásokat. Azonban a határidők betartása terén nem állunk jól. A testület szerint ha a kormányok nem nyújtanak be kellően ambiciózus terveket az idén júniusi végső határidőig, akkor itt az ideje, hogy a Bizottság keményen fellépjen, ami bírósági ügyeket és bírságokat eredményezhet.

A tanácsadó testület arra figyelmeztet, hogy a következő Bizottságnak sürgős előrelépést kell tennie az uniós energiaadó-szabályok felülvizsgálata terén, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok minimális adókulcsának emelését vagy például a légi közlekedés adómentességének megszüntetését.

Nem áll jól a Bizottság másik projektje, a „Farmtól a villáig” stratégia gyakorlatba ültetése sem, amely az európai élelmiszerrendszer fenntarthatóbbá tételére irányul. A Bizottság 2020-ban tette közzé a stratégiát, de a jelentés szerint a legfontosabb célkitűzések közül csak keveset ültetett át jogalkotási javaslatokba.

A Bizottságnak a függőben lévő kezdeményezéseken túlmenően egy sor olyan jogszabály kidolgozását kell megkezdenie, amelyekkel az EU az évszázad közepére az klímasemlegesség felé vezető úton haladhat – a szén-dioxid-árrendszer további kiterjesztésétől kezdve a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának felgyorsításáig.

A mezőgazdaságot meg kell fékezni – húsadóra lenne szükség?

A jelentés szerint a mezőgazdasági kibocsátás az elmúlt 20 évben nagyjából változatlan maradt, és az EU nem tesz lépéseket a helyes irányba. Ez az a terület, ahol az előrelépés hiánya a legszembetűnőbb.

A mezőgazdasági támogatások még mindig a kibocsátás-intenzív mezőgazdasági gyakorlatokat,

például az állattenyésztést jutalmazzák, és nem kapcsolódnak kibocsátáscsökkentési célokhoz. Ugyanakkor Brüsszel határozatlan időre elhalasztotta a fenntartható élelmiszerfogyasztásra és az egészségesebb, növényi alapú étrend ösztönzésére irányuló kulcsfontosságú javaslatokat. A jelentés arra figyelmeztet, hogy

az EU-nak csökkentenie kell az olyan termékek termelését és fogyasztását, mint a hús, a tejtermékek és a tojás,

ha meg akarja közelíteni a testület által 2040-re javasolt célokat. A kibocsátás árazása az egyik módja ennek, és a testület azt javasolja, hogy az EU már most kezdje meg az előkészületeket az árképzési eszközök bevezetésére az élelmiszer- és mezőgazdasági ágazatban.

Jobban kellene figyelni az alacsony jövedelműekre

A tudósok szerint nem lehet megkerülni azt a tényt, hogy a gazdaság újjáépítését célzó politikák felfordulást okoznak, és egyes esetekben a teher igazságtalanul az alacsony jövedelműeket terheli. Például az EU új, fűtőanyagokra kivetett szén-dioxid-ára a háztartások jövedelmének arányosan nagyobb részét fogja elvenni a szegényebb háztartások esetén.

A választók EU-szerte aggódnak amiatt, hogy a zöld átállás költségei az inflációs nyomáson felül felhalmozódnak.

A szélsőjobboldal pedig a zöld intézkedések elleni támadással próbál profitálni ezekből az aggodalmakból.

A jelentés megjegyzi, hogy az EU megpróbált némi kompenzációt nyújtani a leginkább érintetteknek, különösen a Szociális Éghajlatvédelmi Alapon keresztül. De aggodalomra ad okot, hogy az alapnak nem eléggé magas a költségvetése.

A nukleáris energia nem igazán téma

A Politico érdekesnek tartja, hogy a tudósok 20 oldalon keresztül tárgyalják azokat a „mozgatórugókat”, amelyeket az EU felhasználhat a szén-dioxid-szennyezésnek az energiaágazatból való kiszorítására, az atomenergia azonban nem szerepel ezek között. Az atomprojektek hosszú átfutási idejével, valamint az iparág sebezhetőségével érvelnek. Ehelyett olyan kérdésekre összpontosítottak, mint a szén-dioxid eltávolítása, a szén-dioxid leválasztása és tárolása, és a megújuló energiaforrások bővítése.

Kisebb házak, kisebb autók – az európaiaknak kevesebbet kellene fogyasztaniuk

A húsfogyasztás csak az egyik olyan terület, ahol a tanácsadó testület szerint Brüsszelnek be kellene avatkoznia, hogy az európaiakat fenntarthatóbb életmódra ösztönözze. Az uniós politikáknak erőteljesebben kellene ösztönözniük az energia- és anyagszükséglet csökkentését, írják a jelentés szerzői. Ez magában foglal néhány olyan intézkedést, amelyet a legtöbb európai észre sem venne, például a meglévő épületek jobb kihasználását ahelyett, hogy újakat építenének.

A jelentés szerint a kormányok például megváltoztathatnák az adózási rendszert, hogy arra ösztönözzék az embereket, hogy kisebb lakásokba költözzenek – amelyek fűtése kevesebb energiát igényel –, ha a gyermekeik elköltöznek, vagy ösztönözhetnék a kisebb, hatékonyabb elektromos autók vásárlását a zéró kibocsátású városi terepjárókkal szemben.

Európának fel kell számolnia a gázfüggőséget

A tanácsadó testület szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése érdekében az EU-nak 2040-ig fel kell számolnia a szén és a fosszilis gáz felhasználását a villamosenergia- és hőtermelésben, és bírálja a blokkot, amiért vonakodik különösen a gázzal kapcsolatos kérdéseket kezelni. Ennek egyik fő oka, mint megállapítják az, hogy az EU és tagállamai továbbra is költenek a gázra a fosszilis tüzelőanyag-támogatások formájában, amelyek a 2022-es energiaválság nyomán ugrásszerűen megnőttek. Bár ezt átmeneti megoldásnak szánták, a legtöbb tagállamban egyelőre nem léteznek egyértelmű kivezetési tervek.

Végül megjegyzik, a támogatások lefaragása kényes kérdés, amit jól példáznak a német mezőgazdasági vállalkozók e havi tiltakozó akciói. Hozzáteszik, az elégedetlenségüket kiváltó tervezet, mely a dízelüzemanyag-támogatás csökkentését vetítette elő, inkább költségvetési, mint éghajlat-politikai okokra vezethető vissza.