Sürgősen meg kell oldani a napelemek újrahasznosítását, különben belefulladunk a hulladékba

Miközben a napenergia hasznosítását tekintik világszinten az egyik nagy lehetőségnek a fosszilis energiahordozók kiváltására, egyre súlyosabb problémát jelent a keletkező hulladék. A napelemek első generációjának élettartama kezd lejárni, azonban az újrahasznosítás egyelőre gyerekcipőben jár. A BBC riportja szerint több milliárd panelt kellene hamarosan lecserélni.

„2050-re egy óriási hulladékhegyet képeznek majd a leselejtezett napelemek, hacsak nem indítjuk be már most az újrahasznosítási láncokat” – idézi a BBC Ute Colliert, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség igazgatóhelyettesét. Mint írják, az energetikai szakértők hatékony kormányzati intézkedéseket sürgetnek a „fenyegető globális környezeti katasztrófa megelőzése érdekében”. A lap számításai szerint világszerte több mint egy terawattnyi napenergia-kapacitást telepítettek, és 2,5 milliárd napelem is használatban lehet.

Az egyre tornyosuló problémák közepette nagy reményekkel tekintenek a szakértők arra a gyárra, mely a tervek szerint június végén nyílik meg a franciaországi Grenoble-ban. Ha beigazolódnak a várakozások, a ROSI vállalat tulajdonában levő üzem képes lesz arra, hogy a napelemeket szinte teljesen, 99%-ban újrahasznosításra alkalmas módon bontsa szét.

A BBC úgy tudja, a panelek újrahasznosításával eddig is sokan próbálkoztak, azonban a hatékonyság alacsony volt. Az új gyárban viszont a várakozások szerint az üvegfrontok és az alumíniumkeretek újrahasznosítása mellett a panelekben található értékes anyagok szinte mindegyikét vissza tudják nyerni, ami eddig nem volt megoldható.

A napelemek újrahasznosításának hagyományos módszerei lehetővé tették eddig is az alumínium és az üveg nagy részének visszanyerését, azonban különösen az üveg volt gyenge minőségű, ezért nem volt alkalmas arra, hogy a napelemgyártásban továbbra is alapanyagként lehessen hasznosítani, idézi a BBC a ROSI egyik szakértőjét.

Collier nyilatkozata alapján azt írják, hogy 2030-ra négymillió tonna hulladék keletkezhet – ami még kezelhető –, de 2050-re akár a több mint 200 millió tonnát is elérheti ez a mennyiség globálisan. Összehasonlításként megjegyzik: világszerte jelenleg évente összesen 400 millió tonna műanyagot állítanak elő.

A ROSI grenoble-i üzemében a tervek szerint megoldható lesz olyan értékes összetevők kinyerése is, mint a réz, a szilícium és az ezüst. Mindeddig nem létezett eljárás arra, hogy ezt gazdaságos módon végezzék, ha viszont az új technológia beválik, az „megváltoztathatná a világot”, írja a BBC. Lehetővé tenné akár azt is, hogy a jövőben az új napelemek gyártásához szükséges anyagok közel háromnegyedét – az ezüstöt is – leselejtezett panelekből állítsák elő, ami óriási löketet adhatna a napelemek gyártásának. Jelenleg ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő ezüst ahhoz, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz szükséges napelemek millióit megépítsék.

A BBC szerint Európában a napelemek importőre vagy gyártója felelős a hulladék ártalmatlanításáért. Mivel azonban a fejletteb technológiák drágák, sokan a hulladékok aprítását vagy bezúzását részesítik előnyben, ami sokkal olcsóbb ugyan, de semmiképp nem tekinthető fenntartható megoldásnak.