A medvék kilövésének szükségességéről győzködték Székelyfödön a brüsszeli EP-küldöttséget

Derűre ború, szól a mondás, és valami hasonló érvényesül akkor is, ha a medvkilövés hasznosságáról szóló sajtótájékoztatóra jár az ember. Amíg a reggel még Tusnádfürdőn a medvék és az ember harmonikus együttéléséről, csökkenő számú medve és ember találkozásokról és számos békés megoldásról számoltak be a kutatók és a tusnádfürdői medvés események szervezői (erről majd külön írunk), addig délutánra Székelyföld egésze medve sújtotta övezetté vált, ahol naponta megtámadnak valakit a „vérmedvék”, ha pedig egészen véletlenül nem marcangolnak szét embereket fényes nappal az utcán, az csak azért lehet, mert épp kisboltokba, kocsmákba és konyhákba törnek be a nagyragadozók Háromszéken.

Hétfőn délután érkezett ugyanis Romániába az Európai Parlament Petíciós Bizottságának nyolc tagú küldöttsége, hogy a medvetámadásokról és az illegális fakitermelésekről tájékozódjon. Bukarestben kezdték, ahol Tánczos Barna, a környezetvédelmi tárca vezetője fogadta őket a minisztériumban. Kedden pedig már Sepsiszentgyörgyön és Sugásfürdőn találkoztak a 2019-es petíció kezdeményezőinek (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyei tanács) egy részével, illetve gazdákkal, áldozatokkal, a sürgősségi szolgálatok vezetőivel, turisztikai szakemberekkel, környezetvédőkkel. Szerdán a képviselők már Szucsáván lesznek, ahol az illegális fakitermeléseket is megvizsgálják.

Előtte viszont Tánczos Barna, Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Șerban Todorică Constantin Brassó Megye Tanácsának alelnöke közös sajtótájékoztatón vonták le a következtetéseket (a brüsszeli küldöttség nélkül) Sepsiszentgyörgyön, a Park szálló teraszán.

Együttélési lehetőségekről, megelőzésről nem, kilövésről annál több szó esett

Tamás Sándor petíciójuk megírását és az Európai Parlament Petíciós Bizottságának háromszéki jelenlétét azzal indokolta, hogy az elmúlt néhány évben felborult az emberek és a medvék közötti egyensúly. S bár a mai napig nincsenek pontos adatok arra nézve, hogy mekkora az ország medveállománya, és hogy a medvék valóban annyira elszaporodtak-e, szerinte az egyensúlynak a felbomlását számos példa bizonyítja.

„Azon túl, hogy emberéleteket követelt, szinte mindennapossá váltak a medvetámadások a településeken. Mert az, hogy a medve az erdőben él, természetes dolog, viszont az nem természetes, hogy a településeken, az iskolák udvarain, az utcákon szaladgál, kávézókba, vendéglőkbe betör éjszaka, és nem csak éjszaka. És kárt tesz nem csak az emberekben, hanem az emberek javaiban is” – festette le az apokaliptikus képet a tanácselnök.

Mivel azonban elmondása szerint számukra a legfontosabb az emberek élete, és mihamarabb rendezni szerették volna a kérdést, 2019-ben petíciót írt a négy megye vezetése, arra kérve az Európai Parlamentet, hogy vizsgálják meg és segítsék Románia (akkori) kormányát abban, hogy felvállalja a medvekérdés rendezését. Szerinte azonban a petícióban foglaltak jogosultságának megvizsgálására alakult bizottság mindaddig nem szentelt figyelmet a kérdésnek, amíg a kormány, és azon belül Tánczos Barna miniszter el nem indított egy olyan folyamatot, amely „szakmai alapokon nyugszik”, és amelytől a medvekérdés rendezését várja.

A rendezés pedig azt jelenti:

• visszaállítják az állományszabályozó kvótát,
• fenntartják a beavatkozási kvótát,
• a medvék által leginkább érintett területekről a feltételezett populáció 6 százalékát kilövik, azaz 426 medvét vadászhatnak le, ami szerintük nem is sok, de valahol el kell kezdeni.

Tánczos Barna hangsúlyozva, hogy a bizottság Brüsszelből, a „kompromisszumok városából” érkezett Háromszékre, azt mondta, sajnos eddig nem értesülhettek a valós problémákról, azokról a veszélyekről, amelyeknek az itteni élők vannak kitéve, de folytatva Tamás Sándor sötét tónusú leírását azt mondta, most láthatták a megtámadott embereket, láthatták, ahogy medvék garázdálkodnak a konyhában, és testközelből érzékelhették a „vészhelyzetet”, amivel az itteni gazdák naponta szembesülnek.

Tánczos szerint az emberek védelme érdekében a hónap végéig közvitán van az a miniszteri rendelet, ami a 2016 előtti megelőzési rendszerre vezeti vissza az országot, azaz ezután a „környezetvédelmi” minisztérium ismét kvótákat fog meghatározni a medvék kilövésére.

Mindvégig ott volt a háttérben az a félelem, hogy akkor Brüsszel ehhez mit szól, Brüsszel meg fogja akadályozni esetleg az intézkedéseket. Az én feladatom az volt, hogy Brüsszelben elmondjuk a valós helyzetet és Brüsszel támogatását megszerezzük

– fejtegette Vincze Loránt. Saját feladatát abban látta, hogy amíg az intézkedések zöme Bukarestben születik meg, és Tánczos Barna miniszter eltökélten ütötte a vasat a medvekérdésben, hogy törvényes keretet alakítson ki, ami a felvázolt helyzeten javítani tud, addig ő EP-képviselőként a Brüsszellel kapcsolatos félelmeiket kellett gondozza. A bizottság látogatása pedig szerinte egy lehetőség volt arra, hogy ne csupán egy rövid hírben tájékoztassák a képviselő kollégáit, hanem a saját szemükkel lássák „a valóságot”. Szerinte egyesek véleménye megváltozott akkor, amikor a szentgyörgyi fogorvossal találkoztak, aki Sugásfürdő felé futva találkozott a medvével, az megtámadta őt, majd és két és fél percig birkózott vele, és csodával határos módon megmenekült. Vincze optimista a bizottság jelentését illetően, ami a következő hónapokban fog elkészülni, mert látta a bizottság tagjainak szemeiben, hogy megérinti őket a férfi története, aki maradandó sérüléseket szenvedett.

Azt mondta, hogy amennyiben a jelentést a szakbizottság elfogadja, komoly vitákra számít, mert brüsszeli képviselőtársainak „előítéletei és ideológiailag vezérelt elképzelései vannak”. Ő ezért észérvek és az észszerű intézkedések mentén fog azon igyekezni, hogy minél kiegyensúlyozottabb jelentés készüljön el. Elmondása szerint ugyanis nem csak egyre több a kár, de növekedik az áldozatok száma is, tönkretett emberéletekről van szó, ezért hathatós intézkedésekre van szükség.

Megkérdeztük Vinczét, hogy pontosan milyen ideológiákra gondolt

Elmondása szerint, ahogy Romániában két nagyon erős nézőpont van a közvéleményben a kérdés kapcsán, úgy Brüsszel is megosztott:

Megoszlik azok között, akik mindenestől ellenzik a vadászatot és a medvét minden körülmények között védeni akarják, a másik álláspont pedig az, hogy ez így megengedhetetlen, és szükség van beavatkozásra, tehát a sötétzöldek és a pragmatikus, észszerű álláspont között oszlik meg a társadalom. Ez így van az Európai Parlamentben is. Amúgy is van egy baloldali többség, ez sokszor zöld témák köré szerveződik, és ezúttal is nagyon ódzkodtak a kollégái attól, hogy a vadásztársaságok képviselőit egyáltalán elhívják a találkozókra. Ezzel szemben az RMDSZ-es politikusok álláspontja az volt, hogy nem csak azért kell meghívni a vadászokat, mert ők lövik majd ki a medvéket, hanem mert az ő feladatuk az erdős területeken belül a vadállomány gondozása, és ilyen szempontból abszolút érintettek.

Elmondása szerint lehet, hogy az Európai Bizottság élőhelyekről szóló irányelve szerint a medve szigorúan védett faj, de ezt Belgiumban könnyű mondani, ahol egy medve sincs. Könnyű megvédeni azokat a medvéket, amelyek nem léteznek.

„Romániában, ahol a legnagyobb a barnamedve-populáció az Európai Unióban, és túlszaporodott ez a faj, és egyértelműen konfliktus jött létre az emberek és az állatok között, be kell avatkozni, föl kell lépni, hiszen ennek az állatnak nincs természetes ellensége, csak az ember az, aki valamennyire szabályozni tudja a populációt, tehát támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek az emberéletet védik” – sorolta a vadászok által hangoztatott indokokat a képviselő, anélkül, hogy hivatalos adatok alá tudnák támasztani a túlszaporodásra vonatkozó aggályaikat.

Majd egy újabb érdekes kijelentést tett, azt állítva, hogy a Háromszékre, Sepsiszentgyörgyre érkező küldöttség azért is volt jó helyen, mert innen jelentik a legtöbb káresetet, ezért a háromszékiek tudnak a legtöbbet erről a témáról. És elkezdte felsorolni, hogy kik azok, akiknek tapasztalatára és ismereteire számítani lehet a témában: „erdészeti szakemberek, vadásztársaságok, mezőgazdasági dolgozók, a turizmus területén tevékenykedők és természetesen Tamás Sándor petíciósként, házigazdaként, aki fenntartotta ezt a kérdést”.

Én ezt székelyföldi problémának látom. Minden vidékről volt szakember, aki a képviselőkkel találkozott. Tehát Székelyföld egésze nevében bemutattuk a problémát az Európai Parlamentben

– jelentette ki Vincze. Környezetvédőket, állatvédőket ugyan nem sorolt azok közé, akik sokat tudnak, mondjuk kutatásaik révén a legtöbbet tudhatnak a barnamedvékről, holott a delegáció tagjai velük is találkoztak.

Aki kimarad a buliból, azt csak szidják az asztalnál, senki nem dicséri

A miniszter belement abba a játékba is, hogy kié a nagyobb érdem azért, hogy négy év után végre EP-delegáció jött Székelyföldre a medve problémát felmérni, de ő a jelen lévő és hiányzó megyeitanács-vezetők helyett az EP képviselőt dicsérte fel, és azt mondta, nagy mértékben Vincze Lorántnak köszönhető, hogy megvalósulhatott a székelyföldi helyzetfelmérés.

A megyei tanácselnököknek mellékesen azért mondott köszönetet, mert aláírták a petíciót.

Név szerint fel is sorolta őket, majd amikor a végén a hiányzó Péter Ferenc mellett, Borboly Csabához ért, oda is szúrt csíki RMDSZ-es politikusnak azzal, hogy miután Brüsszellel nem tudtak kiegyezni abban, hogy Hargita megyébe is elmenjenek, számára érthetetlen módon, Borboly Csaba sem jött el Háromszékre, így ő Hargita megyeiként úgy érezte, a Hargita megyei medveáldozatok problémája nem kerülhetett úgy a bizottság elé, ahogy azt a miniszter szerette volna.

Arról azonban nem akart nyilatkozni, hogy miért tarja érthetetlennek Borboly lépését, ellenben erről Borboly sem akart beszélni egy ideig. Amikor viszont kötélnek állt, kiderült, hogy Borbolynak teljesen más elképzelése van arról, hogy melyik megyei tanács tartotta fenn a medvekérdést a petíciós bizottságnál, és hol van a legtöbb medvék okozta kár. Ha három válasz lehetőség lenne, akkor az Borboly szerint így nézne ki:

A) Hargita Megye Tanácsa

B) Hargita Megye Tanácsa

C) Az első két válasz

Mint tőle végül megtudtuk, Borbolyt sértette, hogy Hargita megyébe, legalább Tusnádfürdőig nem mentek el a bizottság tagjai, ami Szentgyörgytől fél órára lett volna. A megyei önkormányzat elnökeként, a megye lakosságát képviselve azt mondja, nem tudott hozzájárulni ehhez a látogatáshoz. Ellenben hozzátette, felajánlotta nekik, hogy szívesen látják őket egy későbbi időpontban, vagy akár elmennek ők maguk egy Hargita megyei képviselettel Brüsszelbe.

A Transtelexnek azt mondta, ők voltak a petíció kezdeményezői, több alkalommal írtak a petíciós bizottságnak ez ügyben, a többi megye csak csatlakozott hozzájuk. Ha pedig ennek ellenére a delegáció nem tudta úgy megszervezni a látogatását, hogy abba Hargita megyébe is elmenjenek, ahol Borboly szerint a legtöbb kár van, és ahol a legnagyobb a medve populáció, akkor szerinte nem tisztelik Hargita megye lakosságát, akik napi szinten elviselik a károkat és szembesülnek azzal, hogy „fényes nappal a települések utcáin járnak a medvék”.