Szatmárnémeti után Bukarestben és Nagyváradon is telepítettek beporzóbarát vadvirágos rétet

Tavaly júniusban számoltunk be arról, hogy Romániában elsőként Szatmárnémetiben vetettek be egy közterületet vadvirágmag keverékkel. Mivel épp egy brutálisan száraz időszak közepén jártunk, nagyon szépen látszott, mi az előnye ennek a beporzóbarát kertészeti módszernek: miközben a környező, hagyományos módszerekkel kezelt területeken már teljesen kiszáradt a növényzet, a vadvirágos parcellán több mint méteres volt az élő vegetáció, és bőséggel voltak éppen virágzó fajok.

Az eljárás tőlünk nyugatabbra bevett módszernek számít: a szabályosra nyírt, fajszegény gyepek helyett sok nagyvárosban alakítanak ki a közterületeken őshonos növényfajokból álló takarót. Ez egyrészt beporzóbarát eljárásnak számít, mivel táplálékot és élőhelyet biztosít sok veszélyeztetett fajnak. Másrészt a honos növényfajok túléléséhez is hozzájárul, ami szintén fontos szempont, ha figyelembe vesszük, hogy az intenzív mezőgazdaság egyre nagyobb területekről szorítja ki a természetes vegetációt. Harmadrészt pedig olcsó megoldásnak számít, hiszen egy vadvirágos rétre egyszer kell rádolgozni, vetéskor, utána viszont alig igényel gondozást. Locsolni nem kell, és évi egy, maximum két kaszálással hosszú ideig fenntartható.

Fülöp Tihamér biológus, a módszer alkalmazásának egyik fő támogatója szerint alapjában véve szemléletformálásra lenne szükség ahhoz, hogy nálunk is közkedveltté váljon ez a kézenfekvő megoldás. Az elmúlt pár évtizedben terjedt el az a szemlélet, hogy egy gondozott közterület rövidre nyírt gyepről és tujákról szól, ezért sokan ezt tekintik „rendezett zöldövezetnek”. Azonban, mint mondja, egy fajgazdag növénytakaró olcsóbb, hasznosabb és szebb, csak el kellene engedni az öt centis, homogén gyepekről és az egyformára nyírt tujákról szóló elképzelést.

A Transtelex kérdésére a biológus elmondta: az elmúlt évben újabb két nagyvárosban telepítettek vadvirágos rétet a közreműködésével. Bukarestben a Văcărești Natúrpark Egyesület vásárolt a magkeverékükből, itt a természetvédelmi terület szomszédságában, Dâmbovița folyó partján vetettek be egy több mint 500 méteres sávot a járda és az úttest között egynyári növényekkel. Mint elmondta, a kezdeményezők egyrészt a szatmárnémeti példát vették alapul, de segítettek a közvetítésben azok a természetvédelmi civil aktivisták is, akik a városi zöldövezetek létesítéséről szóló törvényen dolgoznak.

Nagyváradon pedig egyszerűen az önkormányzat reagált a megkeresésükre. Fülöp Tihamér szerint minden nagyobb romániai város polgármesteri hivatalának írtak e-mailt az ajánlatukról, azonban azzal szembesültek, hogy az önkormányzatok honlapjain szereplő, zöldövezetekkel és környezetvédelmi feladatokkal foglalkozó címek egyszerűen nem működnek. Legalábbis az e-mailekre érkezett visszajelzések szerint. Két város esetén működött az e-mailes kommunikáció, Szebenből és Nagyváradról kaptak értékelhető visszajelzést. És mivel a váradiak rendeltek is, úgy veszik, hogy 50 százalékos sikerrel jártak, tette hozzá félig komolyan a biológus. Nagyváradon egyébként a vetést is rájuk bízták, azonban az eredeti tervektől eltérően most csak egy 800 méteres, keskeny sávot ültettek be, mert viszonylag későn érkezett a felkérés. Viszont jó esély van arra, hogy ha megteszik a váradiaknak a kezdeményezés, ősztől újabb területet alakítanak át vadvirágos rétté a központ közelében. Hozzátette: emellett Gyergyóalfaluból is rendelt az önkormányzat magkeveréket, azonban nem tudja, hogy elültették-e már, arrafelé ugyanis két-három hete még állt a hó.

„Az említett városok mellett telepítettek vadvirágos rétet egyesületek is, főként olyanok, amelyek faültetéssel is foglalkoznak. Emellett több magánszemély is rendelt tőlünk magkeveréket, kiskertbe. Főleg olyanok, akik számára fontos a környezettudatosság” – számolt be a virágos rétek sikeréről Fülöp Tihamér. Hozzátette: egyelőre korai volna arról beszélni, hogy divat lett Romániában is beporzóbarát zöldövezeteket kialakítani. Annyi azonban már látszik, hogy van érdeklődés a környezetebarát kertészeti megoldás iránt, így bízik abban, hogy egyre nagyobb területeket vetnek be őshonos fajokkal, ami abban is segít, hogy egy kis természetet csempésszünk a városokba, akár a panelnegyedekbe is.